Milliárdos kár érte két ingatlanalap befektetőit

2013.05.09. 09:00 |  swGuru

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) két ingatlanalap működése kapcsán feljelentést tett a legfőbb ügyésznél különösen jelentős kárt okozó csalás gyanújával, ismeretlen tettes ellen, mert az alapok a hivatal vizsgálata szerint nem a befektetők érdekében jártak el - mondta Bőcz Sándor, a Kehi kabinetfőnöke az MTI-nek szerdán. Az egyik alap ingatlanügyletei miatt korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is feljelentést tett.

A MAG Ingatlanbefektetési Alap, valamint a NAP Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap befektetőit több mint másfél milliárd forint plusz áfa összegű vagyoni hátrány érte a portfóliójukban lévő ingatlanok indokolatlan felülértékelése miatt - erősítette meg a kabinetfőnök a Magyar Nemzet korábbi információját az MTI-nek. A károsultak között van a magyar állam is. Hét magánnyugdíjpénztár ugyanis 2011-ben 925 millió forint nyilvántartási értéken ezeknek az alapoknak a befektetési jegyeit adta át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak, a befektetési jegyek azonban teljesen elértéktelenedtek.

ingatlanalap.jpg

A Kehi a magánnyugdíjpénztárak befektetési tevékenységét ellenőrizte, és ennek során vizsgálta, hogy az államnak átadott befektetési jegyek mögött milyen ingatlanok vannak, azok mennyit érnek, s hogyan kerültek az alapokba, így tárta fel a csalássorozatot.

Bőcz Sándor elmondta: mindkét alapot a Macrogamma Zrt. hozta létre, 2011 augusztusáig ez a cég volt az alapkezelő, így feladata volt, hogy a befektetési döntéseket meghozza, végrehajtsa és ezekről tájékoztassa a befektetőket. Az ingatlanalapokba fektetők érdeke az, hogy az alap minél olcsóbban vásároljon ingatlanokat, és azokat később minél drágábban adja el, továbbá az ingatlanok hasznosítása révén minél nagyobb nyereséget érjen el. A befektetési alap ez esetben jól gazdálkodik, és a befektetési jegy egyre többet ér - fejtette ki.

A NAP és a MAG esetében a Kehi azt állapította meg, hogy az alapok nem közvetlenül vették meg az ingatlanokat a magánszemélyektől, gazdasági társaságoktól, hanem az értékesítési láncolatba olyan piaci, offshore hátterű cégeket iktattak be, amelyek valamilyen szinten a Macrogamma Zrt.-hez köthetőek. A Kehi ellenőrzése jelentős tulajdonosi, illetve szervezeti összefonódásokat tárt fel az offshore hátterű cégek között: ugyanaz volt a székhely, megegyeztek a tulajdonosok, a vezető tisztségviselők, átfedések voltak a felügyelőbizottsági tagok között - mondta a kabinetfőnök.

Az értékesítési láncba közbeiktatott cégek árfelhajtó szerepet töltöttek be. A gyakorlat ugyanis az volt, hogy az alap kinézett egy ingatlant, amelyet az offshore hátterű cég piaci áron megvásárolt, majd irreálisan magas áron továbbértékesített az ingatlanalapnak. Ráadásul, sokszor az ingatlanvásárláshoz szükséges összeget is az ingatlanbefektetési alap biztosította oly módon, hogy vételárelőleget utalt át a közbeiktatott cégnek.

Az ingatlanbefektetési alapok jelentős összegű bankhiteleket vettek fel, jelzálogjoggal terhelték meg a felülértékelt ingatlanokat, a hiteleket azonban nem fizették. A két alap megszüntetése folyamatban van. Az ingatlanokat nagy valószínűséggel áron alul fogják értékesíteni, a bevételt a jelzálogjog alapján elviszik a bankok, a befektetési jegyek tulajdonosainak - köztük a magyar államnak - várhatóan már semmi nem fog jutni - mondta Bőcz Sándor.

Binder István, a PSZÁF szóvivője az MTI érdeklődésére közölte: a felügyelet már 2011. évi célvizsgálatai során feltárta a MAG és a NAP ingatlanalapok működése során azonosítható prudenciális szabálytalanságokat, és intézkedéseket hozott az alapkezelővel szemben. A PSZÁF ugyanakkor saját, jogszabály adta hatáskörén belül vizsgálódhat, így kizárólag az alapok által kötött ügyletekre, szerződésekre láthat rá, olyan ügyletekre nem, ahol nem az alapok voltak a szerződő felek. Az adózási ügyletekkel kapcsolatos kérdésekben így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az esetleges egyéb - a sajtóban említett - szabálytalanságok kivizsgálásakor pedig a Kehi lehet a vizsgálódó hatóság.

A felügyelet a korábbiakat azzal egészítette ki, hogy a PSZÁF a két alappal kapcsolatban 2011 márciusában folytatott célvizsgálatot a Macrogamma Alapkezelőnél. A vizsgálat és a NAV határozata alapján a felügyelet 2011. március 22-én feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés bűncselekmény gyanújával a NAP Alap ingatlanügyletei miatt. Az Nemzeti Nyomozó Iroda a felügyeletet 2011. április 6-án értesítette a nyomozás elrendeléséről.

Forrás: MTI

2013.05.09. 09:00

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.