Ha olyan jól lehet vele keresni, ahogy a közvélekedés tartja, miért nem lesz mindenki ingatlanközvetítő? Szubjektív elmélkedés következik.

Kismillió álláshirdetést találhatunk a neten, ha ingatlanközvetítők szeretnénk lenni. Hirdetnek a legnagyobb irodák is folyamatosan, de kisebb, kerületspecialista irodákhoz is könnyen be lehet most jutni. Mi az oka annak, hogy ennyi szabad álláshirdetés van az irodákban? Itt van néhány ok, ami vagy bátorít, vagy eltántorít, de az biztos, hogy megváltozik a szakmáról a véleményed, ha végigolvasod a posztot.

Szabad időbeosztás

Minden irodában vannak kötelezően betartandó dolgok, ilyenek a heti (vagy több helyen akár napi) meetingeken való megjelenés, ahol előadhatod, mit is csináltál a napokban és mi a terv a következő napokra, de ide vehetjük az ügyeletet is, ami általában egy értékesítőt hetente egyszer fél napra terhel. Az összes többi időt úgy osztod be, ahogy szeretnéd, ami valahol jó, valahol viszont borzalmasan rossz. Az ok ilyenkor az, hogy ebben a munkában is csak akkor lehet valaki sikeres, ha teljes munkaidőben csinálja. Ha nem foglalkozol vele napi 8 órát, rohamosan csökken az esélyed arra, hogy akár havi 1 ingatlant is értékesíts. Halmozottan igaz ez a kezdetekkor, amikor egy darab lakásod sincs, fel kell őket hajtani, ilyenkor kőkeményen és rengeteget kell telefonálgatni, meg kell próbálni győzni a tulajdonosokat hogy te vagy az, aki tud nekik segíteni... az elején ez borzalmasan nehéz: nincs tapasztalat, rosszul esik a visszautasítás, sorolhatnám. Szóval ez csak úgy működhet megfelelően, hogy előre beosztod a heted, mit is fogsz csinálni: "Szerda 14-17 óráig: hideghívás. 17 órától 18 óráig: tulajdonosi kapcsolattartás. Csütörtök 9 órától 12 óráig hirdetések átnézése, javítása, kreditelés rendbetétele." Ha nem csinálsz ilyet, mindig el fogja terelni valami a figyelmed, ami miatt nem a munkára fogsz összpontosítani.

Átlagnál magasabb bérezés

A legtöbb iroda úgy hirdeti magát, hogy kimagasló jövedelemszerzési lehetőség, az átlagnál jóval magasabb jövedelem... de ez mind nem igaz. Kezdjük ott, hogy nincs fix jövedelem. Sikerdíj van, jutalékos rendszer, ami egy kezdőnél a nagy hálózatoknál azt jelenti, hogy egy értékesítés esetén megkapod a teljes jutalék 38%-át. Lehet feljebbjutni, 40-45%-os jutalékok az átlag, aki 50%-ot ad már nagyon korrekt, efölött pedig csak a profik keresnek, akik évek óta csinálják. Vegyünk egy példát: kezdő vagy, az első hónapban nincs eladásod, a másodikban viszont a szorgalmadnak köszönhetően eladsz egy 20 milliós lakást, 4%-os jutalékon. Ennek 800e Ft lesz a sikerdíja (most mindent nettó mondok, az áfával jelen esetben nem foglalkozunk), ennek a sikerdíjnak a 38%-át kapod meg, mivel kezdő vagy, első eladás... ez az összeg 304 000 Ft. Elsőre jól hangzik, viszont az előző hónapban semmit nem kerestél, ha ezt elosztom kettővel, máris csak 152 000 Ft / hó volt a bevételed, ami az átlag magyar fizetés alatt van. Egy kezdő az első fél évében 2-3 eladásnál sosem tud többet eladni (nagyon ritka ha mégis), így az elején messze nem lehet jól keresni vele. Ha szorgalmas vagy és csinálod, később jobban kereshetsz az egész országnál, de ahhoz több éves tapasztalat szükséges. És arról még nem is beszéltünk, hogy számlaképesnek kell lenned, ami legjobb esetben is azt jelenti, hogy havi 50e Ft-odba fog kerülni a KATA.

Szabadidő

Szabad időbeosztás? Remek, akkor rengeteg időm lesz bármire, akkor dolgozom amikor akarok! Nem, ez tévedés. A szabad időbeosztás pont azt jelenti, hogy nincs sem napközbeni időd, sem hétvégéd, ugyanis alkalmazkodnod kell az ügyfelek igényeihez: ha ő dolgozik nap közben és csak 18 órára ér haza hogy veled foglalkozzon, akkor nincs választásod, te mész hozzá 18 órára... ha a keresőd csak hétvégén tud lakásokat nézni, akkor buktad a hétvégi programod: kénytelen vagy alkalmazkodni, ha pénzt akarsz keresni. Nem teszed ezt meg? Akkor buktad, mert más ingatlanosok (köztük én is, pedig több mint 10 éve csinálom), megteszik, és az övéké a behozás vagy az eladás.

Előrelépési lehetőség

Ha ügyes vagy, folyamatosan tudsz felfelé lépkedni a ranglétrán. Egyes nagy irodák a nemesfémek minden fajtáját ráírogatják a névjegyedre, nálam inkább az számít előrelépésnek, amikor vezetheted az irodát, esetleg később saját irodát tudsz nyitni akár franchise alatt, akár már teljesen saját szakálladra... több pénzbe is kerül, de a bevételek növekedésével is lehet számolni. A hátulütő itt is a hatalmas kockázat: mi van, ha nyitsz egy irodát és 2 hónap múlva bedől a piac? Lesz egy vagon eladó lakásod de nem lesz hozzájuk vevő... egy jó ingatlanos megél a válságban is, de hiába vagy te egyedül jó, az irodádban dolgozik veled 8 kezdő, őértük is felelős vagy ilyen helyzetben... nagyon átgondoltan kell tehát az ilyeneket is elindítani.

Összefoglalás

Az ingatlanértékesítői szakma borzalmasan nehéz. Elutasító tulajdonosok, lenézett szakmai hírnév, rengeteg negatív visszajelzés, elutasítás, nulla alapjövedelem. Viszont ha valaki szorgalmas és hallgat a vezetőjére, tudja kezelni a visszautasítást és nem ég ki 2-3 hónap alatt, nagyon sokra viheti, az átlag fölötti bevételekkel... az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy az átlag éves fluktuáció a szakmában az egyik legmagasabb mindenfajta magyar állás között: 15-ből 1 kezdő ingatlanos jut el 1 éves tapasztalatig.

Ha hozzászólnál vagy elmondanád véleményed, írd meg nekem Facebookon!

Attila

Az ingatlan adásvételt sokan annyira egyszerű ügyletnek gondolják - “…ááá, hiszen csak egy mintát kell kitölteni, nem? …ugyan már, lakást akárki tud venni! …ne viccelj, mit lehet egy tulajdonjog átírásnál elrontani?” és még sorolhatnám a gyakran hallott véleményeket -, hogy óvatlanul, túl hiszékenyen járnak el a saját ügyükben, még a nagy értékű házak, lakások vásárlásakor is. Több olyan tipikus hiba van, melyek közül minimum egyet majdnem mindenki elkövet a lakás vagy a ház vásárlásakor, eladásakor, sorra veszek most 5 olyat, ami gyakran előfordul és akár az adásvételt, a tulajdonjog bejegyzést is meghiúsíthatja.

Adategyeztetés

Ha az ingatlanszerződésben elírt, rossz adatokat hagysz (nem egyezik az igazolványaiddal), és aláírás előtt nem nézed át saját, személyes adataidat, akkor biztosan benne marad majd egy-két apró elütés is, ami később bonyodalmakat okozhat a jogaid  bejegyzésekor vagy kötelezettséged törlésekor (pl. hibás lakcímedre küldik majd a határozatod, amelyről így nem fogsz tudni).

Okiratok ellenőrzése

Ha az ingatlan pontos címét, helyrajzi számát sem ellenőrzöd le a szerződés szövegében, a társasházi ingatlannál pedig nem ellenőrzöd az osztatlan közös tulajdoni hányadból a lakásodhoz, irodádhoz tartozó, téged illető rész nagyságát sem, biztosan mindent megteszel annak érdekében, hogy ne legyél jogi biztonságban az ingatlan adásvételi ügyedben. (például a társasházi alapító okirattal nem egyező számú lakásról szól majd a szerződésed – ezen is elbukhat egy tulajdonjog bejegyzés, pláne, ha az ügyvéd sem figyel az adatok beírásakor a szerződésedbe…) Az ügyvédek is emberek, sajnos előfordult már, hogy az elírt helyrajzi szám miatt nem jegyezték be a tulajdonjogot.

A tulajdonjog átadása

Ha eladó vagy és már azt megelőzően átadod a tulajdonjogot a vevődnek, mielőtt a vevő teljesen, hiánytalanul kifizette volna a vételárat, lehetőséget adsz a vevődnek arra, hogy a nevére kerüljön az ingatlanod, anélkül, hogy a teljes vételárat kifizette volna neked. Remélem nem kell magyarázni, mennyire kockázatos ez...

A birtokba adás

Ha még a tulajdonjogod átadása előtt, és a vételár kifizetése előtt birtokba adod a lakást, vagy az eladott házadat (lehetőleg aláírt birtokba adási jegyzőkönyv, leolvasott közműóraállások nélkül), abból nagy baj lehet. Ezzel is segítenéd ugyanis a vevődet abban, hogy a vételár teljes kifizetése nélkül, azaz vételártartozással, hátralékkal is hozzájusson az ingatlanhoz, sőt akár közmű rezsitartozást is felhalmozzon a beköltözés után. Ezzel elérheti minden tulajdonos azt is, hogy csak keserves, hosszan tartó és drága jogi vitákkal, perekkel tehesse ki a saját ingatlanából a nemfizető személyt, céget, és helyette a keletkezett közműtartozásokat is befizethesse… (…hiszen a közmű cégek végső soron, előbb utóbb a tulajdonost perlik majd…)

Határozatok ellenőrzése

Bármilyen ingatlannal kapcsolatos szerződést kötöttél, ha a szerződéskötés után, az iratoknak a földhivatalhoz történő ügyvédi benyújtását követően (körülbelül 60-90 nap elteltével) sem kérdezel rá az eljáró ügyvédnél arra, hogy vajon érkezett-e már bejegyző vagy törlő határozat a saját ügyedben, hibát követsz el. Ezzel nem ellenőrzöd, hogy vajon végre rákerült-e a nevedre vagy lekerült-e a nevedről a megvett vagy eladott ingatlan, a megszerezni kívánt jog vagy kötelezettség.

A legtöbb ügyvéd alapos és azonnal szól, ha érkezett válaszirat a földhivataltól, de lehet, hogy szabadságon van, vagy késik az ügyintézéssel, vagy elfelejti az ügyek tömkelegében a te szerződésed utánkövetését. (És gondolj csak bele: ha te magad sem tartod fejben ügyedet, magad is elősegítheted azt, hogy akár el se jusson hozzád időben mindazon információ, ami a saját ügyedben számodra fontos lenne…. (pl: ha időben megkapnád a határozatot, és abban esetleg hiba van,  időben tudnál kijavítást is kérni…))

+ 1 rokon ügyvéd

Rengetegen elkövetik azt a hibát, hogy ezer éve ismert ügyvéd barátnak, családtagnak, rokonnak adják az adásvétel intézésének ügyét, de ez a legtöbbször komoly hiba: minden ügyvédnek van egy specialitása, egy olyan terület, amiben szakértőnek számít, éppen ezért vannak ingatlanjogi ügyvédek. Azt javaslom, hogy CSAK olyan ügyvéddel intéztessük szerződésünket, akinek az ingatlanjog a szakterülete, ugyanis ő nem követ el alapvető hibákat, ami miatt az adásvétel meghiúsulhat (itt ugyancsak tapasztalatból beszélek: volt, hogy az ügyvéd magát a szerződés ellenjegyzését rontotta el, ami miatt nem fogadta be a Földhivatal a szerződést). Ilyenkor is jó, ha van ingatlanosunk: neki biztosan ingatlanjoggal kapcsolatos ügyvédi kapcsolata lesz, érdemes a segítségét, tanácsát kérni akkor is, ha az értékesítésben esetleg nem volt szüksége a segítségére. 

Attila

Manapság annyi az ingatlanközvetítő cég az országban, mint égen a csillag. Az egyik hatalmas molinókon hirdeti magát társasházak homlokzatán, másik irodák tucatjait működteti országszerte - hatalmas kirakatokkal, melyeken tobzódnak a szebbnél szebb lakások hirdetései. De nincs ez másként az interneten sem: a hirdetési portáloknak se szeri, se száma, ráadásul ezek többségében hirdetések százaival, esetenként ezreivel büszkélkedhetnek. Nem meglepő, ha az ingatlanközvetítők dzsungelében nehezen igazodsz el - és az sem, ha nem egyszer csalódás ér, nem véletlen az, hogy szakmánk hírneve olyan alacsony, amilyen. A hatalmas versenyben az egyes cégek nem átallnak ügyes trükkökhöz folyamodni, csak azért, hogy ők adhassák el az adott ingatlant, sőt, az sem ritka, ha ennek érdekében akár hazudni is képesek. A lakásvásárlás nem olcsó mulatság: ha nem akarsz több millió forintot kockára tenni, felsorolok három olyan trükköt, amire figyelj, ha ingatlanossal dolgozol.

Sokszorozott hirdetések, kamu adatbázis

Minél nagyobb adatbázissal rendelkezik egy ingatlanközvetítő cég vagy portál, annál több látogatóra, ezzel együtt pedig további hirdetőkre számíthat. Ezzel teljes mértékben tisztában vannak a közvetítők, nem véletlen hát, hogy minden erejükkel azon vannak, hogy a lehető legnagyobb adatbázist hozzák létre. Ennek érdekében akár olyan eszközökhöz is folyamodnak, melyek nem feltétlenül etikusak: ilyen például egy hirdetés több verzióban történő megjelentetése vagy éppen nem létező ingatlanok hirdetése, már visszavont vagy eladott ingatlanok fent hagyása (akár úgy, hogy feltüntetik rajta, hogy elkelt, de általában még ezt sem teszik meg).

Az első eset legfeljebb az idegeidet tépázhatja meg, a másodiknál azonban könnyen beleeshetsz az ingatlanközvetítő csapdájába. Ha ugyanis olyan ingatlan iránt érdeklődsz, mely a valóságban nem is létezik, már horogra akadtál. A közvetítő ugyanis nem fedi majd fel a titkot, hogy a lakást valójában sosem létezett, csupán annyit mond, hogy már eladták, majd megnyugtat, hogy számos más, hasonlóan csábító ajánlata van még számodra, mellyel egyébként is sokkal jobban jársz. Ezt hívják csalihirdetésnek.

Trükközés az árakkal

Egyes ingatlanközvetítő cégek az ügyfelek számának növelése érdekében attól sem riadnak vissza, hogy valótlan vagy a valóságnak nem egészen megfelelő adatokat tüntessenek fel a hirdetésekben. Ilyen például a lakás alapterülete vagy éppen az ára. Nem ritka, hogy a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával olyan helyiségeket neveznek meg szobának, melyek például méretüknél fogva vagy éppen ablak hiányában nem számítanak annak. Előfordul, hogy a közművekről nem ejtenek elegendő szót a hirdetésben, sőt, az is, hogy megfeledkeznek közölni az érdeklődővel, hogy a lakás tehermentes-e, vagy nehezíti-e bármi az adásvételt - például elővásárlási jog vagy osztatlan közös tulajdon joga. Egy becsületes ingatlanos minden esetben a tulajdoni lapon szereplő négyzetméterrel hirdeti meg a lakást, családi házakat pedig pontosan felmér lézeres mérővel. Az ablaktalan szoba nem szoba, a pontos megnevezése alkóv, ami pedig nem szerepel a tulajdoni lapon szobaként. Ugyanígy nem szoba a hall és a közlekedő sem.

Az árral hasonlóan szívesen játszadoznak a közvetítők. Ez esetben a legjellemzőbb, hogy a hirdetésben azt az árat tüntetik fel, mely még nem tartalmazza a jutalékukat, és ennek tényére legfeljebb a hirdetés más részében tesznek utalást, vagy kiveszik belőle a garázst, a tárolót, amit pedig a lakáshoz kötelező megvásárolni - de a feltüntetett ár alacsonyabb lesz, csak a szövegrészben említik meg ezt a kis mellékes kiadást. Teljesen új lakásoknál ugyanígy szokás trükközni a közműfejlesztési hozzájárulással: ugyanúgy kötelező megfizetnie a vevőnek, de a hirdetési ár szinte sosem tartalmazza.

Kamu vevők, kamu mutatások

Ha az ingatlanpiaci viszonyok egyáltalán nem kedveznek az ingatlannal kapcsolatos ügyletnek, a közvetítők kénytelenek bizonyos trükköket bevetni az adásvétel meggyorsítása érdekében. Az egyik leggyakrabban használt fogás az álvevők alkalmazása, akik mintegy vetélytársként éppen akkor nézik meg az általad kiszemelt lakást, amikorra te is időpontot kaptál az ügynöktől. Ráadásul kellően lelkesednek is az ingatlanért, és még alkudni sem nagyon akarnak - következésképpen rákényszerítenek, hogy minél előbb dönts az adásvételt illetően. Az eladó ugyanezen trükkel megvezethető: az álvevő "lehúzza" a lakást és pofátlanul alacsony ajánlatot tesz, ezzel kvázi lehúzva az irányárat egy, az ingatlanosnak már könnyebben eladható szintre.

Konklúzió

Sok olyan ingatlanos van a piacon, aki megbízható és tudja, mit csinál, de sajnos nagy általánosságban nem ez a jellemző. Éppen ezért ha eladnád ingatlanod, kérdezd meg ismerőseidet, barátaidat, családtagjaidat, hogy tudnak-e ajánlani megbízható ingatlanost, olyat, aki jól ismeri azt a környéket ahol eladnál, olyat, akit már láttak dolgozni, esetleg a családban már segített valakinek értékesíteni. 

Sok szerencsét mindenkinek!

Attila