Európa-rekorder lakásár-emelkedésen van túl Magyarország, 2010-hez képest több mint megtriplázódtak az ingatlanok árai. Ilyen környezetben érkezik az új támogatott hitel, az Otthon Start lakáshitel. Ezen 3% kamatozású lakáshitelre az lesz jogosult, aki az első lakását vagy házát vásárolja. A mostani piaci viszonyok között igen nagy támogatást jelenthet, a havi törlesztőrészlet akár 100 ezer forinttal csökkenhet.

A csütörtöki kormányinfón megérkeztek a részletszabályok is:

• a hitel kamata fix 3%,
• a hitelösszeg nem lehet több 50 millió forintnál,
• a futamidő nem lehet hosszabb 25 évnél,
• a szükséges önerő mértéke 10%,
• az ingatlan nem lehet drágább 100 millió forintnál,
• a négyzetméterár nem lehet magasabb 1,5 millió forintnál,
• a támogatott hitel más kedvezményekkel is összevonható, a CSOK Plusz és az első vásárlók 3%-os hitele egyszerre is felvehető lesz (jó ég mi lesz ebből),
• Az első vásárlók támogatott hitele nem jár együtt illetékmentességgel,
• A hitelfelvevőnek 2 éves TB-jogviszonyt kell igazolnia,
• Az ingatlan energetikai állapotára való megkötés nincs, ahogyan házasnak sem kell lennie a vevőnek, gyermeket sem kell vállalni, és életkori megkötést sem ír elő a szabályozás.

A piacihoz képest a 3%-os hitelkamat 10 millió forintonként 20 ezer forinttal csökkentheti a havi törlesztőt, amennyiben valaki a maximális, 25 éves futamidőre veszi fel a hitelt.

A 2025. júniusi átlagárakból kiindulva Budapesten 55 millió forintért kapható egy legfeljebb 45 négyzetméter alapterületű használt lakás. A 10%-os önerőnek köszönhetően az első lakásvásárlóknak 5,5 millió forint önerőt kellene letenniük a vételhez, a fennmaradó 49,5 millió forintot a 3%-os hitelből finanszírozhatják. Ennek havi törlesztőrészlete kb. 235 ezer forint lenne 25 éves futamidőre, amihez az 50%-os JTM-szabály értelmében legalább 470 ezer forint nettó havi jövedelmet kell igazolniuk.

A négyzetméterárak ismeretében úgy tűnik, általánosságban a 1,5 millió forintos korlátba a használt lakások esetén nem fér bele az V., az I., a II., a XII., illetve a XIII. kerület. Természetesen ez csak az átlagárakból indul ki, így bizonyára lehet találni olyan ingatlanokat ezeken a területeken is, amelyek a megadott maximális négyzetméterár alatt vannak.

Folyamatos videós ingatlanpiaci híreket a Heti Autózós csatornáimon kaphatsz: http://hetiautozos.hu

Attila

forrás: portfolio.hu, ingatlan.com

Országosan 4 százalékkal nőtt az eladó lakások iránti kereslet májusban havi összevetésben, tavaly májushoz képest pedig 7 százalékkal több érdeklődést mért az ingatlan.com az eladó lakások és házak iránt, de az élénkülés a fővároson kívüli piacoknak köszönhető, ugyanis éves összevetésben Budapest kivételével minden vármegyében több telefonhívást kaptak az eladók.

A kínálat bővülést mutat, főként a tulajdonosok eladási kedvének növekedése miatt. Az ingatlanközvetítők áprilishoz képest 4 százalékkal több lakást hirdettek meg eladásra az ingatlan.com-on, a tulajdonosok által feladott hirdetések száma viszont közel 10 százalékkal növekedett.

A budapesti lakáspiac élénkülése már 2024-ben beindult: A KSH adatai szerint tavaly több mint 86 ezer fő döntött úgy, hogy másik otthonba költözik a fővároson belül vagy onnan kiindulva. Az ingatlan.com saját adatbázisából merítve elemzésében megvizsgálta, hogy mik jellemezték a budapesti költözési irányokat, és milyen hatással volt ezekre a lakásárak változása. 

Erősödő agglomeráció

A költözések legnagyobb része – közel 56 ezer fő – Budapesten belüli kerületváltást jelentett. A fővárosból Pest vármegyébe csaknem 17 ezren távoztak, ami országos viszonylatban is a legjelentősebb költözési irány volt. Ezzel szemben az agglomerációból 11 ezer lakó érkezett vissza Budapestre, így az agglomerációs vándorlás mérlege mintegy 6 ezer fős népességcsökkenést hozott a fővárosnak. Az ország többi részéről beköltözőket és a kiköltözőket is figyelembe véve Budapest lakosságszáma közel ezer fővel csökkent a lakóhelyváltoztatásoknak köszönhetően.

A legtöbb budapesti költözőt vonzó városrész a XIII. kerület volt, ahová több mint 5500 fő érkezett más budapesti kerületekből. Ezt követi Újbuda (XI. kerület) 4700 fővel , valamint Zugló (XIV. kerület) 4550 fővel. A fővároson kívülről érkezők is ezekbe az övezetekbe koncentrálódtak: a III., XI. és XIII. kerületek lettek a legkedveltebb célpontok, ide a betelepülők 8–9 százaléka költözött. Érdekesség, hogy a költözések egyenlege legnagyobb mértékben a VII., VIII. és IX. kerület lakosságát növelte 500-550 fővel. Az ingatlan.com szakértője szerint ebben komoly szerepe van a belvárosi kerületek aktív albérletpiacának is. A fővárosba költözők egy része ugyanis bérli otthonát, és nem csak lakásvásárlásban gondolkodik.

Budapesten belüli költözések

A kerületen belüli költözések aránya szintén érdekes képet mutat: a leghűségesebb lakosok a III. kerületben (53,7%) és a XVIII. kerületben (54,4%) élnek, ahol a többség lakóhelyet váltott, de nem hagyta el kerületét. Ezzel szemben az I. (20%) és V. kerületben (29,4%) élők jóval nagyobb arányban hagyták el lakókörnyezetüket. Az ingatlan.com szakértője szerint ez annak köszönhető Budapest két legdrágább kerületéről van szó. Az I. kerület árszintje tavaly és idén is nagyságrendileg 40 százalékkal, az V. kerületi lakásoké pedig 60 százalékkal haladja meg a budapesti átlagot.

A 2025-ös lakásárrobbanás nem egyformán érintette az egyes kerületeket. Az ingatlan.com adatai alapján a legdrágább városrész tavaly és idén májusban is az V. kerület volt, ahol a használt lakások átlagos négyzetméterára 1,6 millió forintról 2 millió forintra emelkedett. A legmegfizethetőbb környék címét viszont a XXIII. kerület nyerte el a XX.-tól, így Budapest legolcsóbb városrészében eladó használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára tavaly még 693 ezer forint volt, jelenleg viszont már 803 ezer.

“Az árváltozás átrajzolja a költözési térképet is. Annak ellenére, hogy a legolcsóbb és a legdrágább kerületek közötti árkülönbség 2,3-szorosról 2,5- szörösre nőtt az elmúlt egy évben, 2025-ben még többen költözhetnek ki Budapestről. A kiköltözési hullámot viszont lassíthatja, hogy a befektetők már kevésbé aktívak a lakáspiacon, ami visszaveti a keresletet. Ez pedig a saját célra vásárlók alkupozícióját erősíti az év második felében.” - fogalmazott Balogh László.

Az aktuális költözési és ártrendek világosan tükrözik a fővárosi lakosság igényeit és fizetési hajlandóságát. “A vevők legnagyobb kihívása jelenleg, hogy a lokáció, az élhetőség és a megfizethetőség hármasából a legtöbben egyszerre csak kettőt tudnak választani kompromisszumok nélkül. A tapasztalatok alapján a vásárlók egy része bízik a későbbiekben megnyíló jobb alkupozíciókban, ezért most nehezebben köteleződnek el egy-egy adásvétel mellett.” - értékelte a helyzetet Balogh László. A fővárosi ingatlanárak dinamikáját egyes városrészek vezetői is befolyásolhatják, hogyha élnek a települési önazonosságvédelmi törvény eszközeivel, ami várhatóan 2025 második felében lép majd hatályba. “ A lakcímbejelentés feltételhez kötése vagy a lakásvásárlókra kivetett betelepülési adó tovább lassíthatja az áremelkedést az érintett kerületekben.” - tette hozzá.