2025 január elején 9 721 685 fő volt Magyarország állandó lakossága, ami 43 ezer fős csökkenést jelent az előző év elejéhez képest. Az egyes települések népességszám változása között jelentős különbségek figyelhetők meg.

Budapest

„Az állandó lakosok számának csökkenése nem újkeletű, az egyes települések népességét viszont a természetes folyamatokon kívül a lakásárak is befolyásolják. A hivatalos nyilvántartások szerint például 2023-ban a pangó lakáspiac mellett Budapest lakossága néhány ezer fővel bővülni tudott. Tavaly viszont már magára talált a lakáspiac, és a fővárosi lakosságszám ismét csökkenőbe fordult.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A legfrissebb hivatalos adatokat értékelve elmondta, hogy a főváros állandó lakossága több mint 7 ezer fővel csökkent, így 1 616 241 fő élt Budapesten idén január elején. A budapesti kerületek közül csak az I.-ben, az V.-ben, a XIII.-ban és a XXIII.-ban nőtt a népesség. A két belvárosi kerületben 8-32 fővel lett több 2024-ben az állandó lakosok száma.

A legnagyobb bővülést a XIII. kerület érte el, ahol 954 fővel nőtt az állandó lakosok száma, mely a kerületben átadott új lakásoknak is köszönhető, ahova 2024-ben sokan tudtak beköltözni. A XXIII. kerület bővülése pedig részben a vonzó ingatlanárak miatt következett be, a XXIII. kerületben idén márciusban az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 816 ezer forint volt, ami bőven elmarad a közel 1,3 millió forintos fővárosi átlagtól. Ugyanakkor 9 százalékos drágulást jelent éves összevetésben. A XIII. kerületben a 1,5 millió forintot meghaladó átlagos négyzetméterár 20 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Az erőteljes drágulásban szerepet játszik a kerület népszerűsége, az eladó ingatlanok összetétele a több új lakás miatt, valamint a szűkülő kínálat is. Az I. és az V. kerületben az átlagos négyzetméterár 1,88-1,96 millió forint, ami több mint 20 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest.

 A részletes adatokból az is látszik, hogy a fővárosi agglomeráció felkapottabb településein nőtt a lakosok száma. Mogyoród például majdnem 3 százalékos, 236 fős növekedést könyvelhetett el, így már több mint 8400-an laknak a településen. A Pest vármegyei településen március közepén 882 ezer forintra rúgtak az átlagos négyzetméterárak, ami 12 százalékos drágulásnak felel meg éves szinten. Az agglomerációs településeket nézve Őrbottyán lakossága 2 százalékkal emelkedett, a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 6 százalékkal 751 ezer forintra nőtt. A változások dinamikáját jól szemlélteti, hogy Magyarország 20 legnagyobb állandó lakosságszám-bővülést elérő települései közül 14 Pest vármegyében található.

Nagyvárosok

A vármegyeszékhelyek összlakossága 0,4 százalékkal, azaz több mint 15 ezer fővel csökkent, így alig haladja meg ma már az 1,6 millió főt. Kivétel nélkül mindegyik nagyvárosban csökkenés következett be. A legkisebb mértékű csökkenés Szombathelyen történt, az állandó lakosok száma, 0,5 százalékkal 74 ezer alá mérséklődött. Ugyanakkor a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 18 százalékkal 754 ezer forintra nőtt.

 Debrecenben és Szegeden is 1.437-1.770 fővel csökkent az állandó lakosok száma, Balogh László szerint ebben szerepet játszhat, hogy az ipari beruházások miatt bekövetkező lakásdrágulás miatt egyre többen költöznek a nagyvárosok agglomerációs övezetébe is. Debrecenben ugyanis az átlagos négyzetméterár idén március közepén 945 ezer forintot tett ki, ami 19 százalékos emelkedést jelent. Szegeden ezzel párhuzamosan 22 százalékkal 887 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár.

Tóparti települések

A városi rangban lévő, Pest vármegyén kívüli települések közül a legjelentősebb 1,4-1,7 százalékos lakosságszám-növekedést a Veszprém vármegyei Herend, a Fejér vármegyei Velence és a Somogy vármegyei Balatonföldvár érte el. „A velencei bővülés nem csak a Velencei-tó közelségével magyarázható, hanem azzal is, hogy ez a környék egyszerre számít Székesfehérvár és Budapest agglomerációs övezetének is. Balatonföldvár pedig a déli part egyik legnépszerűbb települése, ezért vonzó célpontot jelent” – mondta a szakértő.

Az árak alakulását bemutatva közölte, hogy a herendi lakóingatlanok négyzetméterára egy év alatt 7,3 százalékkal 751 ezer forintra emelkedett. Velencén több mint 10 százalékos drágulás eredményeként 932 ezer forintért kínálják a lakóingatlanokat négyzetméterenként. Ennél jóval magasabb ár jellemzi a balatonföldvári piacot, a közel 1,2 millió forintos átlag több mint 14 százalékos emelkedésnek felel meg.

Ahogy arra számítani lehetett, az elmúlt hónapokban olyan mértékben élénkült a piaci kereslet, hogy ennek köszönhetően februárban megugrottak a lakásárak. – derül ki az ingatlan.com februári lakásárindexéből. A legnagyobb áremelkedésre Budapesten került sor.

A fővárosban az árak éves szinten közel 17 százalékkal nőttek az idei év második hónapjában, de januárhoz képest is kiemelkedő, 4,4 százalékos volt a drágulás. Országos átlagban visszafogottabb, de szintén erőteljes áremelkedés következett be: éves szinten 10,4, havi összevetésben pedig 2,4 százalékos volt az emelkedés. Az éves mutatókat nézve kiderül, hogy az országos átlagnál Budapest mellett nagyobb drágulást értek el a dél-dunántúli, az észak-alföldi és a dél-alföldi települések, mindhárom térségben 11,2 százalékos volt a növekedés. Ezzel szemben Pest vármegyében, a közép- és nyugat-dunántúli, valamint az észak-magyarországi régióban mérsékeltebb, 4,8-7,3 százalékos éves áremelkedés történt februárban.

Van még kerület, ahol érdemes venni?

A tempós budapesti drágulás eredményeként a használt lakások és házak átlagos négyzetméterára március elején már 1,24 millió forintnál tart. „Azaz már olyan szintet értek el a fővárosi lakásárak, hogy a legfelkapottabb kerületben sok vevő már vakon aláírná az 1 millió forintos négyzetméterárat, ha lenne ilyen.” A lakásvásárlók viszont még bízhatnak a kedvezőbb árfekvésű kerületekben. A X. kerületben a használt eladó lakások és házak átlagos négyzetméterára csak 975 ezer forint, de a peremkerületek még ennél is olcsóbbak. A XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI. és XXIII. kerületekben a használt eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 767-922 ezer forint között mozog.

 „Az is a drágulásnak köszönhető, hogy a fővárosban vevőre váró használt társasházi lakások átlagos ára már a 100 millió forintot súrolja. Március elején 97 millió forintnál járt ez az érték, amire korábban még nem volt példa. A házakkal együtt az eladó használt lakóingatlanok átlagára a fővárosban viszont már 108 millió forint. Azoknak, akik a legalacsonyabb áron keresnek budapesti ingatlant, a használt társasházi lakások piacán érdemes körbenézniük. A XX. és XXIII. kerületben az átlagos lakásár 55 millió forint, de a XXI. és a X. kerületben is 57-58 millió forint az eladó használt társasházi lakások átlagára.” – emelte ki az ingatlan.com szakértője.

Jövelmeket tekintve továbbra is az a szomorú tény, hogy fizetésből, külső segítség vagy öröklés nélkül az átlagember nagyon nehezen, vagy sehogy nem tud Budapesten lakást vásárolni: az első lakásvásárlók mindössze 3 százaléka az, aki így vesz. Így tehát az ingatlanpiac a közeljövőben biztosan marad a felső 10 százalék játéka, ha eddig nehéz volt vásárolni, ezután talán még nehezebb lesz, hiába a jónak mondható hitelezés és a rengeteg állami segítség. 

forrás: ingatlan.com

Tovább élénkült februárban a lakáspiaci kereslet, de országon belül jelentős különbségek láthatók, illetve a használt és új lakások piaca is eltérő dinamikát mutat. Ez derül ki az ingatlan.com legújabb összeállításából, amely saját adatok alapján a kínálat és a kereslet februári alakulását vizsgálta.

Februárban több mint 328 ezer telefonos érdeklődést mértek az eladó lakóingatlanok iránt, ami éves összevetésben közel 5 százalékos élénkülést jelent. “Az előző hónapban az új lakásoké volt a főszerep, ebben a szegmensben ugyanis közel 80 százalékos növekedést láttunk országosan.” – értékelte az adatokat Balogh László, az oldal vezető gazdasági szakértője. A használt lakások kereslete is élénkült, de jóval visszafogottabb mértékben, tavaly februárhoz képest 3 százalékkal. „A fővárosi piacot kettősség jellemezte februárban. Miközben a használt lakások iránti kereslet éves szinten 6 százalékkal csökkent, az újak esetében 64 százalékos volt az erősödés. Budapesten belül a VII., VIII., I. és a XX. kerületben élénkült legnagyobb mértékben az érdeklődések száma 8-30 százalékkal. A lakáspiac dinamikájából kiolvasható, hogy még mindig a befektetők jelentik az élénkülés motorját, de a megjelenésük piacra kényszeríti a saját célra vásárló vevőket is. Ők ugyanis igyekeznek elébe menni a lakásdrágulásnak.” – fogalmazott a szakember. Balogh László a piaci élénkülésről elmondta, hogy tavalyhoz képest 4-5 százalékos a kereslet növekedése, de 2023-hoz képest több mint 40 százalékkal nőttek az érdeklődések, ami arányosan tükrözi az adásvételek számának alakulását is.

Egyre több lakáseladó lép piacra

A kínálati oldal legnagyobb kihívása, hogy nehezen tud lépést tartani a kereslettel. Hiába adtak fel februárban a tulajdonosok és ingatlanközvetítők több mint 34 ezer eladó lakóingatlan-hirdetést, ami éves szinten 4 százalékos növekedést jelent, a választék mégis csökkent. Az ingatlan.com oldalán elérhető 207 ezer hirdetésből az eladó lakásoké és házaké 129 ezret tesz ki, ami 12 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi darabszámtól. A szakember szerint ez különösen ott jelent problémát, ahol a kínálat szűkülése a kereslet növekedésével jár együtt, mert ez árnövekedést vetít előre. Pest, Fejér és Baranya vármegyében például 12-20 százalékkal csökkent éves összevetésben az eladó lakóingatlan-hirdetések száma, miközben a kereslet 8-20 százalékos emelkedést mutatott.

Balogh László a kínálatról elmondta, hogy az eladási kedvre nem lehet panasz, mivel a tulajdonosok által feladott hirdetések száma 10 százalékkal nőtt, és az ingatlanközvetítőké is 3 százalékkal bővült. Az élénkülő piac és emelkedő árak belépésre ösztönzik az eladókat, akik az eladó lakásukért kapott összegből tovább tudnak költözni. Budapesten a tulajdonosok februárban 27 százalékkal több eladó lakóingatlanhirdetést adtak fel mint egy évvel korábban. Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyékben pedig 34 és 19 százalékkal bővült a friss tulajdonosi kínálat.

Jobb év várható

A jelenlegi kilátások az eddigi élénkülés alapján 2025-ben 145-150 ezer adásvételre számíthatunk, ami a már 2022 előtti időszak dinamikáját tükrözi. Az új lakások iránti kiugró kereslet pedig ösztönzőleg hathat a lakásberuházásokra is, ami azért fontos, mert ha kellően nagyra nő a megfizethető új lakások kínálata, akkor az kiszámítható keretek között tartja a használt lakások áremelkedését is.

Magasabb februári tranzakciószámok