Ahogy arra számítani lehetett, az elmúlt hónapokban olyan mértékben élénkült a piaci kereslet, hogy ennek köszönhetően februárban megugrottak a lakásárak. – derül ki az ingatlan.com februári lakásárindexéből. A legnagyobb áremelkedésre Budapesten került sor.

A fővárosban az árak éves szinten közel 17 százalékkal nőttek az idei év második hónapjában, de januárhoz képest is kiemelkedő, 4,4 százalékos volt a drágulás. Országos átlagban visszafogottabb, de szintén erőteljes áremelkedés következett be: éves szinten 10,4, havi összevetésben pedig 2,4 százalékos volt az emelkedés. Az éves mutatókat nézve kiderül, hogy az országos átlagnál Budapest mellett nagyobb drágulást értek el a dél-dunántúli, az észak-alföldi és a dél-alföldi települések, mindhárom térségben 11,2 százalékos volt a növekedés. Ezzel szemben Pest vármegyében, a közép- és nyugat-dunántúli, valamint az észak-magyarországi régióban mérsékeltebb, 4,8-7,3 százalékos éves áremelkedés történt februárban.

Van még kerület, ahol érdemes venni?

A tempós budapesti drágulás eredményeként a használt lakások és házak átlagos négyzetméterára március elején már 1,24 millió forintnál tart. „Azaz már olyan szintet értek el a fővárosi lakásárak, hogy a legfelkapottabb kerületben sok vevő már vakon aláírná az 1 millió forintos négyzetméterárat, ha lenne ilyen.” A lakásvásárlók viszont még bízhatnak a kedvezőbb árfekvésű kerületekben. A X. kerületben a használt eladó lakások és házak átlagos négyzetméterára csak 975 ezer forint, de a peremkerületek még ennél is olcsóbbak. A XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI. és XXIII. kerületekben a használt eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 767-922 ezer forint között mozog.

 „Az is a drágulásnak köszönhető, hogy a fővárosban vevőre váró használt társasházi lakások átlagos ára már a 100 millió forintot súrolja. Március elején 97 millió forintnál járt ez az érték, amire korábban még nem volt példa. A házakkal együtt az eladó használt lakóingatlanok átlagára a fővárosban viszont már 108 millió forint. Azoknak, akik a legalacsonyabb áron keresnek budapesti ingatlant, a használt társasházi lakások piacán érdemes körbenézniük. A XX. és XXIII. kerületben az átlagos lakásár 55 millió forint, de a XXI. és a X. kerületben is 57-58 millió forint az eladó használt társasházi lakások átlagára.” – emelte ki az ingatlan.com szakértője.

Jövelmeket tekintve továbbra is az a szomorú tény, hogy fizetésből, külső segítség vagy öröklés nélkül az átlagember nagyon nehezen, vagy sehogy nem tud Budapesten lakást vásárolni: az első lakásvásárlók mindössze 3 százaléka az, aki így vesz. Így tehát az ingatlanpiac a közeljövőben biztosan marad a felső 10 százalék játéka, ha eddig nehéz volt vásárolni, ezután talán még nehezebb lesz, hiába a jónak mondható hitelezés és a rengeteg állami segítség. 

forrás: ingatlan.com

Tovább élénkült februárban a lakáspiaci kereslet, de országon belül jelentős különbségek láthatók, illetve a használt és új lakások piaca is eltérő dinamikát mutat. Ez derül ki az ingatlan.com legújabb összeállításából, amely saját adatok alapján a kínálat és a kereslet februári alakulását vizsgálta.

Februárban több mint 328 ezer telefonos érdeklődést mértek az eladó lakóingatlanok iránt, ami éves összevetésben közel 5 százalékos élénkülést jelent. “Az előző hónapban az új lakásoké volt a főszerep, ebben a szegmensben ugyanis közel 80 százalékos növekedést láttunk országosan.” – értékelte az adatokat Balogh László, az oldal vezető gazdasági szakértője. A használt lakások kereslete is élénkült, de jóval visszafogottabb mértékben, tavaly februárhoz képest 3 százalékkal. „A fővárosi piacot kettősség jellemezte februárban. Miközben a használt lakások iránti kereslet éves szinten 6 százalékkal csökkent, az újak esetében 64 százalékos volt az erősödés. Budapesten belül a VII., VIII., I. és a XX. kerületben élénkült legnagyobb mértékben az érdeklődések száma 8-30 százalékkal. A lakáspiac dinamikájából kiolvasható, hogy még mindig a befektetők jelentik az élénkülés motorját, de a megjelenésük piacra kényszeríti a saját célra vásárló vevőket is. Ők ugyanis igyekeznek elébe menni a lakásdrágulásnak.” – fogalmazott a szakember. Balogh László a piaci élénkülésről elmondta, hogy tavalyhoz képest 4-5 százalékos a kereslet növekedése, de 2023-hoz képest több mint 40 százalékkal nőttek az érdeklődések, ami arányosan tükrözi az adásvételek számának alakulását is.

Egyre több lakáseladó lép piacra

A kínálati oldal legnagyobb kihívása, hogy nehezen tud lépést tartani a kereslettel. Hiába adtak fel februárban a tulajdonosok és ingatlanközvetítők több mint 34 ezer eladó lakóingatlan-hirdetést, ami éves szinten 4 százalékos növekedést jelent, a választék mégis csökkent. Az ingatlan.com oldalán elérhető 207 ezer hirdetésből az eladó lakásoké és házaké 129 ezret tesz ki, ami 12 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi darabszámtól. A szakember szerint ez különösen ott jelent problémát, ahol a kínálat szűkülése a kereslet növekedésével jár együtt, mert ez árnövekedést vetít előre. Pest, Fejér és Baranya vármegyében például 12-20 százalékkal csökkent éves összevetésben az eladó lakóingatlan-hirdetések száma, miközben a kereslet 8-20 százalékos emelkedést mutatott.

Balogh László a kínálatról elmondta, hogy az eladási kedvre nem lehet panasz, mivel a tulajdonosok által feladott hirdetések száma 10 százalékkal nőtt, és az ingatlanközvetítőké is 3 százalékkal bővült. Az élénkülő piac és emelkedő árak belépésre ösztönzik az eladókat, akik az eladó lakásukért kapott összegből tovább tudnak költözni. Budapesten a tulajdonosok februárban 27 százalékkal több eladó lakóingatlanhirdetést adtak fel mint egy évvel korábban. Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyékben pedig 34 és 19 százalékkal bővült a friss tulajdonosi kínálat.

Jobb év várható

A jelenlegi kilátások az eddigi élénkülés alapján 2025-ben 145-150 ezer adásvételre számíthatunk, ami a már 2022 előtti időszak dinamikáját tükrözi. Az új lakások iránti kiugró kereslet pedig ösztönzőleg hathat a lakásberuházásokra is, ami azért fontos, mert ha kellően nagyra nő a megfizethető új lakások kínálata, akkor az kiszámítható keretek között tartja a használt lakások áremelkedését is.

Magasabb februári tranzakciószámok

Az év eleji lakáspiaci fellendülésben kiemelt szerepet játszott az új építésű lakások iránti kirobbanó kereslet – derül ki az ingatlan.com legfrissebb, saját adatokon alapuló elemzéséből. Míg az eladó használt lakásoknál és házaknál éves szinten 3 százalékkal nőtt a kereslet januárban, addig az új építésűeknél 73 százalékkal több telefonos érdeklődést mértek.

A kereslet óriási, de még több új lakásra volna szükség

„Elsősorban a befektetési célú vásárlók pörgették fel az új építésű lakóingatlanok iránti keresletet, amely ötéves rekordszintet közelít. Különösen Budapesten figyelhető meg kiugró érdeklődés, a fővárosban a 2022 januári csúcsidőszakot is meghaladta a kereslet, amikor a zöldhitel-program, valamint a koronavírus-járvány utáni kilábalás adott lendületet ennek a szegmensnek” – értékelte a jelenlegi helyzetet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Beszélt arról is, hogy a kereslet kiugró bővülése mellett a kínálat is bővült. Február közepén országszerte több mint 7 ezer új építésű ingatlant hirdetnek eladásra, két éves viszonylatban 10 százalékkal több piacra került új lakást jelent. Budapesten tavalyhoz képest 3 százalékkal, a két évvel ezelőtti szinthez képest pedig 15 százalékkal nőtt a kínálat. „Ennek ellenére a piac továbbra is keresleti maradt, vagyis a valódi verseny kialakulásához komolyabb kínálatra lenne szükség. Ezen segíthet az állami lakásépítési tőkeprogram, amelynek keretösszegét a napokban 200-ról 300 milliárd forintra emelték” – tette hozzá Balogh László. A szakértő kiemelte, hogy ebben a prémium kategóriának számító ingatlanpiaci szegmensben a kiemelkedően magas árak egyik legfőbb oka a viszonylag szűk kínálat.

Árkörkép milliós négyzetméterárakkal számos vármegyeszékhelyen

A fokozott kereslet természetesen az árak emelkedését is magával hozta. 2023-ban a csökkenő kereslet következtében a fővárosban az új építésű lakások négyzetméterárai még minimálisan visszaestek. 2024 második felére azonban ez a tendencia megfordult.

A Budapesten eladó több mint 3 ezer új építésű lakóingatlan átlagos négyzetméterára meghaladja a 1,5 millió forintot. Mindössze két városrészben, a XVIII. és a XX: kerületben marad az 1 millió forintos szint alatt az átlagár. A legnagyobb újlakás-választékot nyújtó XI. és XIII. kerületben egyaránt 1,6 millió forint közelében jár az átlagos négyzetméterár. Budán az I., a II. és XII. kerületben pedig már több mint 2,6 millió forint feletti összeggel kell számolni négyzetméterenként. Pest vármegyében az új építésű ingatlanok esetében valamivel 900 ezer forint felett van az átlag.

A vármegyeszékhelyeken összesen több mint ezer új lakóingatlan vár vevőre, mégpedig 950 ezer forintos átlagos négyzetméteráron. Szegeden, Debrecenben, Zalaegerszegen, Pécsen, Székesfehérváron és Egerben is már 1 millió forint feletti átlagos négyzetméterár a jellemző, egész pontosan 1,02-1,15 millió forintos értékek jellemzik ezeket a nagyvárosokat. A győri 970 ezer forintos átlagár hajszállal marad le az egymillió forintos lélektani határról, amiben a viszonylag bőséges kínálat is komoly szerepet játszik.

Balogh László a következő időszakban várható trendekről szólva azt mondta, hogy az új lakások drágulása előrevetíti a használt lakások árának emelkedését. A jelenség már most is érzékelhető az újszerű lakóingatlanoknál, ezeknek az ára ugyanis a fővárosban már 1,48 millió forintot tesz ki négyzetméterenként. Ez egy év alatt 16 százalékos, két éves távon pedig 24 százalékos drágulást jelent.

Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy az új lakások iránti érdeklődések száma még februárban is növekvő tendenciát mutat, de az államkötvény piacról érkező befektetői kereslet június végére lecsenghet. A keresleti nyomás enyhülése pedig a lakásdrágulás lassulását is elhozhatja 2025 második felében.

forrás: ingatlan.com