A budapesti és nagyobb vidéki városok belső kerületeit járva azonnal feltűnnek a régi, téglaépítésű társasházak. Ezek a századfordulón vagy a két világháború között épült házak városképi szempontból meghatározóak, sokszor műemlék jellegűek. Nem véletlen, hogy a mai napig keresettek a bennük található lakások, még akkor is, ha az állapotuk sok esetben messze van az újtól. De miért szeretjük őket és mi okozhat bennük gondot?

PRO

1. Elhelyezkedés: a város szívében

Az egyik legnagyobb vonzerejük az, hogy a város központjában találhatók. A régi városmagban sétatávolságra van minden: üzletek, piacok, kávézók, kulturális intézmények és közlekedési csomópontok. Az ingázás ideje rövid, az élet pezsgő és változatos. Ez különösen a fiatalabb korosztály és a befektetők számára vonzó.

2. Tágas terek és magas belmagasság

Egy régi tégla társasházban a lakások többsége jóval nagyobb belmagassággal rendelkezik (3,5–4 méter), mint az új építésű lakások (2,6–2,8 méter). Ez levegőssé, világossá teszi a tereket. A nagy szobákban van hely a kreatív berendezésre, a galériázásra, és összességében „polgári hangulatot” adnak.

3. Vastag falak és karakter

A régi téglafalak jó hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal bírnak. Nyáron lassabban melegszenek át, télen pedig a hőt jobban bent tartják, ha megfelelő a fűtési rendszer. Emellett a homlokzat, a lépcsőház díszítése, a kovácsoltvas korlátok és az egyedi részletek mind-mind olyan értéket képviselnek, amit egy modern ház ritkán tud pótolni.

4. Befektetési érték

A belvárosi téglaépítésű lakások a rövid- és hosszú távú kiadásban is keresettek. Az Airbnb-piac felfutásakor ezek voltak a legkapósabb ingatlanok, és ma is magasabb áron lehet őket értékesíteni, mint egy hasonló alapterületű, kevésbé jó helyen lévő panelt.

Kontra

1. Magas fenntartási költségek

A régi társasházak fűtési rendszerei gyakran elavultak, sok helyen még konvektor vagy központi, korszerűtlen kazán működik. A vastag falak ugyan segítenek, de a régi nyílászárók miatt sokszor kiszökik a meleg. A rezsiköltség így jóval magasabb lehet, mint egy modern lakásban.

2. Állandó felújítási igény

A házak szerkezete ugyan tartós, de a vezetékek, burkolatok, tetők nagy része már régen megérett a cserére. Sok társasházban évről évre újabb felújítási költségeket kell vállalni a lakóknak, ami folyamatos anyagi terhet jelent.

3. Közműproblémák

Az egyik leggyakoribb gond a régi téglaépítésű társasházaknál az elektromos hálózat elavultsága. Ezeket a rendszereket még jóval kisebb fogyasztásra tervezték, mint amit a mai háztartások igényelnek. A korszerűsítés sokszor elkerülhetetlen, de ez a társasház egészét érintő költséges beruházás.

A víz- és szennyvízhálózat szintén érzékeny pont. A régi csövek gyakran belülről beszűkültek a lerakódások miatt. Emiatt a dugulások sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint egy újabb építésű házban. Nem ritka, hogy egyetlen lakó rossz szokásai – például nedves törlőkendő lehúzása – az egész ház szennyvízelvezetését problémássá teszik. Különösen kellemetlen, amikor a fő strangban keletkezik elzáródás, hiszen ilyenkor több lakás WC-je egyszerre válik használhatatlanná, és azonnali WC duguláselhárítás válik szükségessé.

4. Korlátozott parkolási lehetőség

A régi belvárosi épületek építésekor a parkolás még nem volt elsődleges szempont. Garázs vagy teremgarázs ritkán van, így a lakók az utcán próbálnak helyet találni. Ez Budapesten különösen nagy probléma, ahol a parkolóhelyek száma jóval kisebb, mint az autók száma.

5. Zaj és közösségi problémák

Bár a vastag falak csökkentik a zajt, a belső udvaros kialakítás miatt a hangok felerősödhetnek. A közös udvarban, gangon zajló élet sokszor zavarja a lakókat. Emellett a közös képviselet és a társasházi döntések is gyakran viták forrásai, ami tovább ronthatja a lakhatási élményt.

Összegzés

A városi téglaépítésű társasházak különleges értéket képviselnek: jó helyen vannak, tágasak, belmagasságuk tekintélyt ad, és történelmi hangulatot sugároznak. Ugyanakkor fenntartásuk költséges, és a régi közműrendszerek miatt gyakran kell számolni kellemetlenségekkel.

Végső soron azonban sokak számára megéri a kompromisszum, hiszen a belvárosi életstílus, a tágas terek és a patinás hangulat olyan érték, amit modern lakóparkban nehéz megtalálni.

forrás: Whub András vendégblogger

A fővárosban az eladó házak piacán az 50–80 millió forintos tartomány volt a legnépszerűbb, a keresések 31 százalékát adta ez a kategória. A lakásoknál viszont a 40–50 milliós kategória vitte a prímet 21 százalékkal, amelyet az 50–60 milliós tartomány követett 18 százalékkal, és már a 30-40 milliós lakások is 15 százalékot képviseltek.

A vármegyeszékhelyeken a házaknál a 30 és 80 millió forint közötti ingatlanok adták a kereslet 60 százalékát. A lakásoknál egyértelműen a 30–40 milliós sáv dominált 24 százalékkal, amelyet a 20–30 milliós kategória követett 22 százalékkal.

Az ingatlan.com adatai jól tükrözik az egyes településtípusok árszínvonalát is. Amíg az 50 millió forintnál olcsóbb lakóingatlanokra Budapesten az érdeklődések alig több mint 20 százaléka érkezett, addig ugyanez az árkategória a kisebb és nagyobb városokban is lefedi az érdeklődések több mint felét.

A községekben pedig 60 százalékos az 50 millió forintnál olcsóbb lakások és házak aránya a keresletből.

Az országos összesítés szerint a jó állapotú ingatlanok bizonyultak a legkeresettebbnek, ezekre az érdeklődések 28 százaléka irányult. A második helyen a felújított otthonok állnak 24 százalékkal. Budapesten azonban fordított a helyzet: itt a felújított lakások vezették a listát 30 százalékkal, míg a megyeszékhelyeken, a kisebb városokban és a községekben a jó állapotú otthonok domináltak 27–28 százalékos aránnyal. A felújítandó lakások iránti telefonos érdeklődések aránya Budapesten 18 százalékos, a megyei jogú városokban 15 százalékos, a városokban és községekben pedig már csak 9-10 százalékos volt.

A megyeszékhelyeken az érdeklődések több mint fele, 53 százaléka ezekre koncentrálódott, a kisebb városokban pedig szintén több mint a fele, egész pontosan  51 százaléka. A fővárosban és a községekben is ez a méret bizonyult a legnépszerűbbnek, rendre 44 és 40 százalékkal. A házaknál ezzel szemben a 60–100 négyzetméteres ingatlanok vitték a prímet: Budapesten és a községekben a 60 és 80 négyzetméteresek, míg a kisebb városokban a 80 négyzetméteres házak kapták a legtöbb figyelmet.

forrás: ingatlan.com, portfolio.hu

Az Otthon Startnak megfelelő lakóingatlanok négyzetméterárának mediánja mindössze 1,6 százalékkal 1,1 millió forintra nőtt, míg a teljes kínálatban szereplő lakóingatlanoknál 3,4 százalékos volt a növekedés, így meghaladjál az 1,33 millió forintot.

A III. kerületben a programnak megfelelő lakóingatlanok medián négyzetméterára 1,16 millió forintról 1,2 millió forintra nőtt. A IV. kerületben pedig 1,05 millióról 1,1 millió fölé ugrott. Ez 3, illetve 6 százalékos emelkedést takar. A IX. kerületben több mint 5 százalékos volt a növekedés, a VIII. kerületben pedig majdnem 4 százalékos emelkedés történt, ennek eredményeként az előbbi városrészben 1,21 milliónál, utóbbiban 1,12 milliónál tartanak az árak.

Ezzel szemben az I. kerületben 1,36 millióról 1,31 millióra, azaz 3 százalékkal mérséklődött az Otthon Start-kompatibilis lakóingatlanok négyzetméterára. A II. kerületben és az V. kerületben is 2 százalék körüli visszaesés  látható, így mindkét városrészben 1,3 millió körüli árral lehet kalkulálni. A VII. kerületben közel 1 százalékkal 1,2 millió forintra csökkent a „háromszázalékos” lakások esetében a négyzetméterár. Hozzá kell tenni ugyanakkor azt is, hogy az említett belbudai kerületekben nem túl széles a 3 százalékos ingatlanok kínálata, a teljes fővárosi felhozatal alig 2 százalékát teszik ki.

Vidék

A megyei jogú városokban mérsékeltebb volt a növekedés, de több helyen 2-3 százalékos drágulást mutatnak az ingatlan.com kínálati adatai. Szegeden az Otthon Startnak megfelelő lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 1,22 millió forintról 1,25 millióra nőtt. Kecskeméten 1,14 millióról 1,17 millióra. Miskolcon pedig 915 ezerről 938 ezer forintra nőtt a négyzetméterárak középértéke a szóban forgó lakóingatlanok esetében. Győrben és Pécsen egyaránt nagyjából másfél százalékos drágulással 848 ezer, illetve 788 ezer forintra nőtt a kedvezményes hitellel megvásárolható lakóingatlanok négyzetméterára. Debrecenben alig több mint 1 százalékkal drágultak az Otthon Startnak megfelelő ingatlanok. ami 942 ezer forintos szintet jelent. 

Szakértők szerint a következő időszakban nem is feltétlenül az árak emelkedése lesz a legkritikusabb kérdés a vevők számára, hanem az, hogy lépést tud-e tartani a kínálat a kereslettel. Jelenlegi adatokból az olvasható ki, hogy egyre több tulajdonos és ingatlanközvetítő ad fel egyre több hirdetést, de a kereslet ezeket gyorsan felszívja a piacról, ami miatt a kínálat csökkenő tendenciát mutat.

forrás: ingatlan.com