Erőteljesre sikerül az évkezdet a lakáspiacon. Az eladó lakások iránti érdeklődések 8 százalékkal nőttek éves szinten és 28 százalékkal haladták meg a két évvel korábbit. Fokozódó kereslet látható az eladó családi, iker- és sorházak esetében, amelyek az érdeklődések 55 százalékát adták az idén, míg az elmúlt években 45 százalékos volt az arányuk.Az év kezdetén a községekben és a kisebb városokban eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések száma nőtt jobban, a megyei jogú városok és főváros kereslete lassabban ébred.

„Az év eleji aktivitás azért érdekes, mert az elmúlt évek tapasztalatai alapján az első néhány hétben kialakuló keresletből viszonylag pontosan lehet becsülni, hogy milyen időszak áll előttünk a lakáspiacon. A friss számokból pedig arra lehet következtetni, hogy most azok keresnek lakóingatlant a piacon, akik saját célra vásárolnának. Ebben szerepe van a lakáspiaci bejgli-szindrómának is: sok család a karácsonyi időszakban hozza meg a költözéssel kapcsolatos terveit, amit a következő pár hónapban jellemzően meg is valósítanak. Ennek első jelei már december 27-től látszanak a keresleti oldalon” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Változást jelent a korábbi évekhez képest, hogy a családi, iker- és sorházak iránti kereslet meghaladja a társasházi lakásokét. Az érdeklődések 55 százaléka irányult ezekre az ingatlanokra az első hetekben, míg egy éve 46, két évvel korábban pedig 48 százalékos volt az arányuk. Az ingatlan.com szakértője szerint ez arra utal, hogy most főként a családok keresik a következő otthonukat, amit alátámasztanak a településszintű adatok is.

Az első napokban inkább a községekben és kisebb városokban eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések száma emelkedett, mégpedig 31 és 36 százalékkal éves összevetésben. Az idei év kezdetén az összes érdeklődés 19 százalékát adták a községekben, 30 százalékát pedig a városokban eladó lakóingatlanok. A korábbi években jellemzően 15-24 százalékos volt a részarányuk. Ezeken a településeken pedig az eladó házak adják a kínálat többségét a társasházi lakásokkal szemben. „A megyei jogú városok és a főváros lakáspiaca lassabban ébred a téli álmából. A nagyvárosi és a budapesti kereslet a befektetők piacra lépésével pöröghet fel 2025-ben.” - tette hozzá Balogh László.

 A magas kamatozású inflációkövető állampapírok hozamainak kifizetése 2025 első felében, javarészt februárban esedékes. A kötvényekből kiszálló befektetők ezermilliárdos nagyságrendű keresleti hullámot gerjeszthetnek az ingatlanpiacon. „A befektetők által generált keresleti hullám várhatóan gyorsan végigsöpör Budapesten és a nagyobb városokban, és június végéig várhatóan le is cseng. Érdemes emiatt minél előbb piacra lépniük az eladást fontolgató ingatlantulajdonosoknak.” - fogalmazott Balogh László.

 Az ingatlan.com szakértője arra számít, hogy befektetőkhöz köthető kereslet január közepén-végén indulhat növekedésnek a lakáspiacon. A saját célra vásárlók aktivitását élénkíthetik azok az állami intézkedések is, amik kedvezmények vagy támogatások formájában érhetők el január elejétől. Az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések változásai jelenleg egyértelműen arra utalnak, hogy a lakáspiac jó eséllyel vehet repülőrajtot 2025-ben.

forrás: ingatlan.com

Régen és ritkán írok már, de ez nem jelenti azt, hogy ne foglalkoznék folyamatosan az ingatlanpiaccal: az értékesítés napi szinten zajlik és a híreket is követem, az ügyfeleimet pedig folyamatosan tájékoztatom - emellett pedig elindítottam egy saját miniműsort, a HETI AUTÓZÓSt, amiben aktuálisan heti vagy akár ha sürgős, napi szinten osztom meg az ingatlanpiaci híreket, aktualitásokat.

Youtube csatornámat itt éred el és tudsz feliratkozni, Facebook oldalamat pedig ide kattintva éred el, ugyancsak tudsz követni. Ez a két csatorna lesz a műsorhoz dedikált, de saját TikTok és Insta csatornáimon is folyamatosan meg fogom osztani az aktuális videókat. Néhány percben tehát mindent meg fogsz tudni és meg fogsz kapni arról, ami fontos. 

2024-ben sem tudunk a múltból kiindulni, mindig az aktuális helyzetet kell megvizsgálni és ahhoz igazodni. 

Balogh László, az ingatlan.com elemzője az alábbiakat fogalmazta meg: “Az év eleji élénkülés júniusra kifújt, de júliusban új hullám indult. Sokan felismerték már, hogy a lakásárak folyamatosan nőnek, a kamatok pedig nem csökkennek tovább, sőt bizonyos lakáshitelkamatok emelkednek. Akik eddig a kivárásra játszottak, azok közül egyre többen a piacra lépés mellett döntenek. Mindezek ellenére nincsen kolbászból a kerítés az ingatlanpiacon, ezért még nem lehet látni, hogy ez a folyamat mennyire lesz fenntartható.”

Közel 14 százalékkal magasabb áron hirdetik az eladó ingatlanokat a tavalyi év hasonló időszakához képest és a jövő évi közel ezer milliárd forint piacra ömlése sem valószínű, hogy lassulást fog okozni. 

2024 harmadik negyedévét élénkülő kereslet is jellemezte, az év második negyedévéhez képest (+5,3%). Az országon belül viszont jelentősebb eltérések tapasztalhatók: a legnagyobb mértékben Bács-Kiskun, Fejér és Pest vármegyékben erősödött a kereslet, 11 százalékkal haladta meg a második negyedévi szintet. Ugyanakkor Békés, Zala, Tolna és Baranya vármegyékben 11-14 százalékos visszaesés történt. 2024 harmadik negyedévére vonatkozó adatok alapján tovább nőtt a házakra vonatkozó keresések száma, a lakások iránti érdeklődés pedig valamennyivel csökkent.

Nem állt meg az idei évben tapasztalható áremelkedés sem. Az átlagos négyzetméterárak az oldal teljes aktív hirdetésállományát tekintve 2024 harmadik negyedévében 13,8 százalékkal emelkedtek a tavalyi hasonló időszakához képest. A nyár ingatlanpiaci fellendülését mutatja, hogy az előző negyedévhez képest 2,4 százalékkal drágultak az ingatlanok a júliustól szeptemberig tartó időszakban.

A legnagyobb mértékű áremelkedés a használt lakások esetén figyelhető meg, amelyek négyzetméterára átlagosan 14 százalékkal drágult az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A házak esetében 10, a nyaralóknál 9,5, míg a garázsoknál 2,2 százalékos áremelkedés történt.

2024 harmadik negyedévére vonatkozó adatok alapján a hirdetők kétharmada egyáltalán nem változtatott az eredeti hirdetési áron, 26 százalékuk csökkentette, 7 százalékuk pedig növelte az eredeti elképzeléshez képest a hirdetési árat. Az árváltoztatási hajlandóság leginkább Baranya, Békés és Zala vármegyében jellemző.

Országszerte átlagosan 10,7 százalékkal vitték lejjebb az árakat, míg azok, akik az eredeti elképzeléseikhez képest emeltek, 12,5 százalékkal drágítottak. Legkevésbé a fővárosi eladók tértek el az elképzelésüktől, azok, akik viszont változtattak az árakon, átlagosan 9 százalékot csökkentettek. Emellett az áremelés mértéke is Budapesten volt a legalacsonyabb (10,3%).  Vidéken ennél nagyobb mértékű árengedmény, átlagosan 11,6 százalék a jellemző. Területi eltérések természetesen vannak, a legnagyobb csökkentések Nógrád (14%), Heves (13,3%), Jász-Nagykun-Szolnok (13%) vármegyékben fordulnak elő. Budapesten pedig leginkább a 23. kerületben (10,2%), a 16. kerületben (9,8%) és a 12. kerületben (9,5%) csökkentették az árat az eladók.

A legnagyobb árnövekedési mérték pedig Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékre volt jellemző, Budapesten pedig az 1., a 10. és a 21. kerületekre.

Attila

források: portfolio.hu, ingatlan.com, zenga.hu