Szeptemberben folytatódott a lakásdrágulás. Az ingatlan.com lakásárindexe szerint szeptemberben országosan havi szinten 2,7 százalékkal, Budapesten pedig 2,6 százalékkal nőttek az árak, ami jóval tempósabb emelkedést jelent az augusztusi 1,2, illetve 1,4 százalékos havi dráguláshoz képest. A részletes adatokból az is kiderül, hogy Pest vármegyében 2,9 százalékkal nőttek az árak, miközben Észak-Magyarországon egyetlen hónap alatt 6,3 százalékos drágulás következett be. Éves összevetésben országosan 16,8 százalékkal, Budapesten pedig 22,1 százalékkal magasabbak a kínálati árak, mint egy évvel korábban.
A havi drágulás üteme most gyorsulást mutat, ami nem meglepő az Otthon Start Programhoz köthető keresletélénküléshez képest. Érdekesek viszont a lakás-áremelkedések regionális különbségei. „Budapesten például a havi drágulási ütem egy hajszállal elmarad az országos árnövekedés szintjétől, februárban viszont a jelenleginek közel kétszerese volt a fővárosi lakásdrágulás havi tempója. Az év elején ugyanis az állampapírból kiszálló befektetési célú vásárlók generáltak erőteljes keresletet a budapesti lakáspiacon. Éves összevetésben pedig elmondható, hogy a kelet-Magyarországi régiók lakásáremelkedési üteme jelentősen meghaladja a nyugat-magyarországi régiók és Pest megye lakásdrágulási tempóját.” – mondta Balogh László, a com vezető gazdasági szakértője. A szakember szerint ez annak is köszönhető, hogy a kelet-magyarországi lakásárak felzárkózóban vannak a nyugat-magyarországi és Pest megyei lakásárakhoz. „Vagyis záródik a lakáspiaci árolló a keleti és nyugati országrészek között. – tette hozzá Balogh László.
Az ingatlan.com szakértője kitért az Otthon Startos adatokra, ami szerinte meglepetéseket is hozott. „A kormányzat tájékoztatása szerint a 3 százalékos hitel igénylőinek átlagéletkora 34 év volt, 80 százalékuk pedig 40 év alatti. Ezek a számok arra utalnak, hogy az ingatlanpiacot szeptemberben azok a fiatalok rohamozták meg, akik az elmúlt 10 évben történt lakásdrágulás miatt eddig kiszorultak a vevők közül. A most érezhető áremelkedés főként ennek a keresleti hullámnak köszönhető. Ez sokak számára okozhat meglepetést, mert többen a befektetők aktívabb jelenlétére számítottak a 3 százalékos hitelnek köszönhetően.” – fogalmazott Balogh László.
A legnagyobb kínálattal rendelkező városrészek közül a XIII. kerületben 1,6 millió forintos medián négyzetméterár volt jellemző, ami 26 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A VII. kerület közel 1,5 milliós, a VI. pedig majdnem 1,6 milliós középértéknél tart, ami éves szinten 37, illetve 23 százalékos emelkedésnek felel meg. A három szóban forgó kerületben tavaly októbertől idén júliusig 21-28 százalékos drágulás történt, azóta pedig 3,4-6,6 százalékos áremelkedés ment végbe. „A többi kerületben is hasonló a forgatókönyv, így ez is azt jelzi, hogy Budapesten leginkább az év eleji lakáspiaci boom számlájára írható az éves drágulás” – emelte ki az ingatlan.com szakértője.
A fővároson kívüli piacon a legjelentősebb kínálattal rendelkező városok közül Debrecenben október elején 987 ezer forint a négyzetméterárak középértéke, ami éves szinten 19 százalékos növekedést jelent. Pécsen 24 százalékos éves drágulás következményeként 818 ezer forintra, Szegeden 23 százalékos áremelkedés nyomán 937 ezer forintra nőttek az árak.
Legdrágább vármegyeszékhelyként a debreceni négyzetméterárak középértéke az 1 millió forintot súrolja, ami közel 3,5-szerese a legolcsóbbnak számító salgótarjáninak. Nógrád vármegye székhelyén az átlagos négyzetméterár 287 ezer forint, ami csupán 1,4 százalékkal több mint egy évvel ezelőtt.
forrás: ingatlan.com
