Három bank is a megadott maximum, a 3%-os kamat alá ment indulástól kezdve, ami kedvezően befolyásolhatja a törlesztőrészletet. Azonban fontos megnézni, hogy amire neked szükséged van, minden bankban elérhető-e: a hatályos kormányrendelet szerint az új hitel Magyarország területén lévő, belterületi lakás, egylakásos lakóépület, tanya vagy birtokközpont építésére és vásárlására fordítható. Ezen hitelcélok közül azonban nem mindegyik érhető el az összes banknál. A BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint erre az építkezést tervezőknek kell elsősorban odafigyelniük, mert két bank nem ad jelenleg erre a célra Otthon Start hitelt.

Három bank is bement a 3 százalékos kamatplafon alá: a Gránit 2,85 százalékos, a CIB 2,90 százalékos, míg az UniCredit 2,95 százalékos kamattal kínálja a hitelt. Ez azt jelenti, hogy míg 3 százalékos kamattal 237 106 forint egy 50 millió forint összegű, 25 évre igényelt Otthon Start hitel havi törlesztője, a legalacsonyabb kamatot kínáló Gránit Banknál ugyanez 233 223 forint havi kiadást jelent.

Otthon Start hitel esetében egységesen 25 év a leghosszabb választható futamidő a bankoknál, ám a legrövidebb futamidőt illetően már láthatunk különbségeket. Ennek kisebb hitelösszegnél lehet jelentősége, amit az adós akár néhány év alatt is képes teljes egészében visszafizetni. A K&H-nál például 61 hónap a legrövidebb időszak, az OTP-nél 6 év, az Unicreditnél 10. 

Bár a legtöbb bank legalább az aktuális nettó minimálbér összegét várja el a hiteligénylőktől, ezt illetően is van némi különbség a pénzintézetek között. Persze értelmezhető összegű Otthon Start hitel felvételéhez ilyen alacsony jövedelem aligha lesz elegendő, a maximális, 50 millió forintos hitelösszeghez például legalább 500 ezer forint elvárással lehet számolni.

Az Otthon Start hitel igénylésének jogszabályi oldalról nincs felső életkori határa. Ettől függetlenül az egyes bankok meghatározzák azt a maximális életkort, amit az igénylő a futamidő végéig nem léphet át – ez pedig pénzintézetenként eltérő!

A maximális életkor a futamidő végén az egyes bankoknál:

Az Otthon Start előnye, hogy kombinálható a CSOK plusz hitellel és a falusi CSOK támogatással is, ami komoly pénzügyi előnyt jelenthet. Falusi csokot azonban nem minden bank kínál, jelenleg kizárólag az MBH, az Erste és az OTP Banknál érhető el az úgynevezett preferált kistelepüléseken.

Ezért annak, aki az Otthon Startot ezzel a konstrukcióval tervezi kombinálni célszerű ezen három pénzintézet közül választania. Elvileg egyébként megoldható az is, hogy az Otthon Startot és a falusi csokot különböző bankoktól vegye igénybe valaki, azonban ez megbonyolítja az igénylési folyamatot.

forrás: telex.hu, biztosdontes.hu

A budapesti és nagyobb vidéki városok belső kerületeit járva azonnal feltűnnek a régi, téglaépítésű társasházak. Ezek a századfordulón vagy a két világháború között épült házak városképi szempontból meghatározóak, sokszor műemlék jellegűek. Nem véletlen, hogy a mai napig keresettek a bennük található lakások, még akkor is, ha az állapotuk sok esetben messze van az újtól. De miért szeretjük őket és mi okozhat bennük gondot?

PRO

1. Elhelyezkedés: a város szívében

Az egyik legnagyobb vonzerejük az, hogy a város központjában találhatók. A régi városmagban sétatávolságra van minden: üzletek, piacok, kávézók, kulturális intézmények és közlekedési csomópontok. Az ingázás ideje rövid, az élet pezsgő és változatos. Ez különösen a fiatalabb korosztály és a befektetők számára vonzó.

2. Tágas terek és magas belmagasság

Egy régi tégla társasházban a lakások többsége jóval nagyobb belmagassággal rendelkezik (3,5–4 méter), mint az új építésű lakások (2,6–2,8 méter). Ez levegőssé, világossá teszi a tereket. A nagy szobákban van hely a kreatív berendezésre, a galériázásra, és összességében „polgári hangulatot” adnak.

3. Vastag falak és karakter

A régi téglafalak jó hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal bírnak. Nyáron lassabban melegszenek át, télen pedig a hőt jobban bent tartják, ha megfelelő a fűtési rendszer. Emellett a homlokzat, a lépcsőház díszítése, a kovácsoltvas korlátok és az egyedi részletek mind-mind olyan értéket képviselnek, amit egy modern ház ritkán tud pótolni.

4. Befektetési érték

A belvárosi téglaépítésű lakások a rövid- és hosszú távú kiadásban is keresettek. Az Airbnb-piac felfutásakor ezek voltak a legkapósabb ingatlanok, és ma is magasabb áron lehet őket értékesíteni, mint egy hasonló alapterületű, kevésbé jó helyen lévő panelt.

Kontra

1. Magas fenntartási költségek

A régi társasházak fűtési rendszerei gyakran elavultak, sok helyen még konvektor vagy központi, korszerűtlen kazán működik. A vastag falak ugyan segítenek, de a régi nyílászárók miatt sokszor kiszökik a meleg. A rezsiköltség így jóval magasabb lehet, mint egy modern lakásban.

2. Állandó felújítási igény

A házak szerkezete ugyan tartós, de a vezetékek, burkolatok, tetők nagy része már régen megérett a cserére. Sok társasházban évről évre újabb felújítási költségeket kell vállalni a lakóknak, ami folyamatos anyagi terhet jelent.

3. Közműproblémák

Az egyik leggyakoribb gond a régi téglaépítésű társasházaknál az elektromos hálózat elavultsága. Ezeket a rendszereket még jóval kisebb fogyasztásra tervezték, mint amit a mai háztartások igényelnek. A korszerűsítés sokszor elkerülhetetlen, de ez a társasház egészét érintő költséges beruházás.

A víz- és szennyvízhálózat szintén érzékeny pont. A régi csövek gyakran belülről beszűkültek a lerakódások miatt. Emiatt a dugulások sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint egy újabb építésű házban. Nem ritka, hogy egyetlen lakó rossz szokásai – például nedves törlőkendő lehúzása – az egész ház szennyvízelvezetését problémássá teszik. Különösen kellemetlen, amikor a fő strangban keletkezik elzáródás, hiszen ilyenkor több lakás WC-je egyszerre válik használhatatlanná, és azonnali WC duguláselhárítás válik szükségessé.

4. Korlátozott parkolási lehetőség

A régi belvárosi épületek építésekor a parkolás még nem volt elsődleges szempont. Garázs vagy teremgarázs ritkán van, így a lakók az utcán próbálnak helyet találni. Ez Budapesten különösen nagy probléma, ahol a parkolóhelyek száma jóval kisebb, mint az autók száma.

5. Zaj és közösségi problémák

Bár a vastag falak csökkentik a zajt, a belső udvaros kialakítás miatt a hangok felerősödhetnek. A közös udvarban, gangon zajló élet sokszor zavarja a lakókat. Emellett a közös képviselet és a társasházi döntések is gyakran viták forrásai, ami tovább ronthatja a lakhatási élményt.

Összegzés

A városi téglaépítésű társasházak különleges értéket képviselnek: jó helyen vannak, tágasak, belmagasságuk tekintélyt ad, és történelmi hangulatot sugároznak. Ugyanakkor fenntartásuk költséges, és a régi közműrendszerek miatt gyakran kell számolni kellemetlenségekkel.

Végső soron azonban sokak számára megéri a kompromisszum, hiszen a belvárosi életstílus, a tágas terek és a patinás hangulat olyan érték, amit modern lakóparkban nehéz megtalálni.

forrás: Whub András vendégblogger

A fővárosban az eladó házak piacán az 50–80 millió forintos tartomány volt a legnépszerűbb, a keresések 31 százalékát adta ez a kategória. A lakásoknál viszont a 40–50 milliós kategória vitte a prímet 21 százalékkal, amelyet az 50–60 milliós tartomány követett 18 százalékkal, és már a 30-40 milliós lakások is 15 százalékot képviseltek.

A vármegyeszékhelyeken a házaknál a 30 és 80 millió forint közötti ingatlanok adták a kereslet 60 százalékát. A lakásoknál egyértelműen a 30–40 milliós sáv dominált 24 százalékkal, amelyet a 20–30 milliós kategória követett 22 százalékkal.

Az ingatlan.com adatai jól tükrözik az egyes településtípusok árszínvonalát is. Amíg az 50 millió forintnál olcsóbb lakóingatlanokra Budapesten az érdeklődések alig több mint 20 százaléka érkezett, addig ugyanez az árkategória a kisebb és nagyobb városokban is lefedi az érdeklődések több mint felét.

A községekben pedig 60 százalékos az 50 millió forintnál olcsóbb lakások és házak aránya a keresletből.

Az országos összesítés szerint a jó állapotú ingatlanok bizonyultak a legkeresettebbnek, ezekre az érdeklődések 28 százaléka irányult. A második helyen a felújított otthonok állnak 24 százalékkal. Budapesten azonban fordított a helyzet: itt a felújított lakások vezették a listát 30 százalékkal, míg a megyeszékhelyeken, a kisebb városokban és a községekben a jó állapotú otthonok domináltak 27–28 százalékos aránnyal. A felújítandó lakások iránti telefonos érdeklődések aránya Budapesten 18 százalékos, a megyei jogú városokban 15 százalékos, a városokban és községekben pedig már csak 9-10 százalékos volt.

A megyeszékhelyeken az érdeklődések több mint fele, 53 százaléka ezekre koncentrálódott, a kisebb városokban pedig szintén több mint a fele, egész pontosan  51 százaléka. A fővárosban és a községekben is ez a méret bizonyult a legnépszerűbbnek, rendre 44 és 40 százalékkal. A házaknál ezzel szemben a 60–100 négyzetméteres ingatlanok vitték a prímet: Budapesten és a községekben a 60 és 80 négyzetméteresek, míg a kisebb városokban a 80 négyzetméteres házak kapták a legtöbb figyelmet.

forrás: ingatlan.com, portfolio.hu