Ingatlanpiaci tanácsadó blog

Eltűnt a lendület márciusban

2026. április 01. - Szűcs Attila Ingatlanszakértő

Megérkezett a szokásos jelentés az ingatlan.comtól, ami pontosan azt a képet mutatja a márciusi ingatlanpiacról, amit eddig is láttunk/sejtettünk. Nem történt drámai fordulat, nem omlott össze semmi – egyszerűen csak eltűnt a lendület.

chatgpt_image_2026_apr_1_12_45_18.png

A számok ezt elég egyértelműen mutatják: országosan havi összevetésben 9 százalékkal csökkent a kereslet, éves alapon pedig még markánsabb, 13,9 százalékos visszaesés látszik. Ez már nem zaj, hanem egyértelmű jelzés: a vevők most nem sietnek - és ez a „nem sietés” nagyon is tudatosnak tűnik.

Nem mindenhol ugyanaz történik

Persze, mint mindig, most sem teljesen egységes a kép. Miközben országos szinten lassulás látszik, vannak területek, amelyek kicsit szembe mennek az árral.

Somogy vármegyében februárhoz képest minimális bővülés történt, Fejér vármegye pedig éves összevetésben 1,5 százalékos növekedést tudott felmutatni. Ezek nem robbanások, inkább finom kilengések – de jól mutatják, hogy a piac továbbra is lokális történet.

Több eladó, kevesebb vevő

Ami igazán érdekes, az a kereslet és kínálat viszonya: miközben a vevők egy része kivár, a kínálat nemhogy csökkenne, hanem tovább nő. Márciusban 35 500 új lakóingatlan-hirdetés jelent meg a piacon, ami közel 2 százalékos bővülést jelent februárhoz képest.

Ez az a pont, ahol a dinamika elkezd megváltozni.

Amikor több az eladó, mint a határozott vevő, akkor a piac elkezd átbillenni. Nem egyik napról a másikra, nem látványosan – de érezhetően.

Miért pont most?

A kivárás mögött több tényező áll egyszerre, és egyik sem meglepő.

Egyrészt itt vannak a választások, amelyek – ahogy az elmúlt években már többször láttuk – mindig bizonytalanságot hoznak a piacra. Nem azért, mert azonnali hatásuk van az árakra, hanem mert mindenki szeretne tisztábban látni, mielőtt dönt.

Ehhez jön hozzá a nemzetközi környezet: a Közel-Keleten kirobbant fegyveres konfliktus újabb gazdasági bizonytalanságot hozott, ami közvetve, de érezhetően hat a hazai döntésekre is.

És persze ott vannak a szezonális hatások is. A tavasz eleje gyakran ilyen: még nem indult be teljesen a piac, de már mindenki készül rá.

Alkupozícióban a vevők

A jelenlegi helyzet egyik legfontosabb következménye, hogy a vevők alkupozíciója erősödik.

Amikor csökken a kereslet, miközben nő a kínálat, akkor az eladók mozgástere szűkül. Ez nem feltétlenül az árak csökkenésében jelenik meg, hanem inkább abban, hogy több az alku, hosszabb az értékesítési idő és egyre inkább számít a reális árazás.

A lakásdrágulás üteme pedig tovább lassul – ami valójában nem rossz hír, csak egy érettebb piac jele.

Ez most nem visszaesés, hanem szünet

A márciusi adatok alapján nem az látszik, hogy a piac gyengülne, inkább csak az, hogy gondolkodik, kivár. A kérdés már nem az, hogy van-e kereslet, hanem az, hogy mikor és milyen feltételek mellett aktiválódik újra, és erre a válasz – most már egyre inkább – nem a hirdetésekben, hanem a külvilágban keresendő.

Attila

A láthatatlan kézifék – miért a választások a valódi fordulópont?

Az ingatlanpiac első ránézésre számokról szól: négyzetméterárak, hozamok, tranzakciószámok. De időről időre jön egy olyan tényező, ami nem jelenik meg az árlistákon, mégis mindent felülír. 2026-ban ez egyértelműen a választások.

Nem azért, mert egyik napról a másikra megváltoztatná a lakásárakat, hanem mert alapjaiban határozza meg azt a gazdasági környezetet, amiben ezek az árak megszületnek.

Egy erős alap, bizonytalan folytatás

A piac egy kifejezetten erős év után fordult rá 2026-ra. 2025-ben országosan 20–30% közötti áremelkedés zajlott le, Budapesten pedig több szegmensben ennél is magasabb volt a drágulás. Ez nemcsak felhúzta az árakat, hanem egyfajta várakozást is kialakított: „ha eddig ment, menni fog tovább is”.

Csakhogy 2026 elején már látszik, hogy ez a lendület megtört. Nem esés van, hanem bizonytalanság. És ennek a bizonytalanságnak a legnagyobb forrása nem a kamatszint vagy az infláció, hanem a politikai kimenetel.

A bizalom ára: GDP és pénzcsapok

Az egyik legbeszédesebb adat, hogy a 2026-os GDP-növekedést a legtöbb előrejelzés mindössze 1,6–2,5% közé teszi (forrás: Reuters, ING elemzések). Ez nem válság, de nem is az a környezet, ami önmagában felhajtja az ingatlanpiacot.

Idén is lehal a növekedés? Megérkezett a jegybank előrejelzése -  Portfolio.hu

Itt jön be a választás szerepe.

A befektetők – legyen szó hazai nagyobb szereplőkről vagy külföldi tőkéről – nem az aktuális négyzetméterárakat figyelik elsőként, hanem azt, hogy mennyire kiszámítható a környezet. Lesznek-e EU-s források? Mennyire lesz stabil a költségvetés? Merre mozog a forint?

Ezek a kérdések közvetlenül nem az ingatlanról szólnak, de végső soron mégis meghatározzák, hogy mennyi pénz érkezik a piacra.

A „kivárás” mint piaci állapot

Ami most történik, az egy klasszikus kivárási helyzet. Nem összeomlás, nem pánik, hanem egyfajta kollektív lassítás.

A vevők óvatosabbak. Több időt töltenek döntéssel, többet alkudnak, és sokkal inkább összehasonlítanak. A befektetők egy része szintén parkolópályára teszi a döntéseit – nem azért, mert rossznak látja a piacot, hanem mert nem látja még tisztán a következő 1–2 év kereteit.

Ez a fajta kivárás már önmagában is hat a piacra: csökken a tranzakciószám, nő az értékesítési idő, és egyre inkább szétválik a „jó” és a „rossz” ingatlan.

Két forgatókönyv, egy irány

A választás után viszont ez az állapot nem marad fenn sokáig. A piac ugyanis nem szereti a bizonytalanságot – de nagyon gyorsan alkalmazkodik, ha az megszűnik.

Ha a gazdasági környezet stabilizálódik, és a külső források (különösen az EU-s pénzek) kiszámíthatóvá válnak, akkor könnyen jöhet egy újabb élénkülési hullám. Nem 2025-ös tempóban, de érezhetően.

Ha viszont a növekedés gyenge marad, és a költségvetési mozgástér szűk, akkor a piac egy alacsonyabb fordulatszámon stabilizálódik. Ebben az esetben nem az árak esnek nagyot, hanem a dinamika tűnik el.

Ami biztos: nem az árak, hanem a hangulat fordul

A legfontosabb talán az, hogy a választás nem közvetlenül az árakat dönti el, hanem a hangulatot. Márpedig az ingatlanpiacon a hangulat gyakran erősebb, mint bármilyen fundamentum.

2026 eddigi része alapján egy dolog látszik biztosan: a piac nem gyenge, csak óvatos. És ez az óvatosság az, ami a választás után vagy eltűnik – vagy velünk marad.

És hogy ebből mi lesz? Az nem a négyzetméterárakban, hanem a bizalomban dől el - jól látszik ez a bizalom már most az Opus és a 4IG részvényárfolyamán is...

Lehet, hogy egy kép erről: , szöveg, amely így szól: „Opus árfolyam Mentés watchlistre Összes árfolyam > 4IG árfolyam OPUS DL 12:00:00 Mentés watchlistre 419,5 ዕዕቀ -31.5(-6.57%) Összes árfolyam > 4IG DL 12:00:00 5 nap 2385 -250 (-8.27%) ቀዕቀ 480 5nap 5 460 3 000 440 2 800 2026. March 23. 420 2026. March 25. 2 600 400 2026. March 27. 2 2400 2026. March 23. 2026. March 25. 2 200 2026. March 27.”

Attila

Bőven 20 százalék alá csökkent a lakásdrágulás

Éles váltás történt a lakáspiacon: Budapesten a tavaly decemberi csökkenés után februárban ismét lefelé mozogtak az árak. A fővárosban ugyanis 0,5 százalékkal mérséklődtek az árak januárhoz képest, míg az év első hónapjában még 2,9 százalékos volt a drágulási ütem. Éves összevetésben pedig már csak 14,6 százalékos áremelkedéssel zárta a februárt a budapesti piac, ezzel szemben januárban még 20 százalék felett volt ez a mutató – derül ki az ingatlan.com lakásárindexének friss adataiból. Az elemzés arra is rámutat, hogy a fővároson kívül is jelentősen fékeződött az áremelkedés tempója.

index_1.png

A használt lakások helyett egyre többen érdeklődnek az új lakások iránt, mivel a fővárosban már 10 kerületben is találhatók olyan lakásfejlesztések, amely potenciális célpontja lehet az Otthon Start Programban érdekelt elsőlakás-vásárlóknak. Vagyis 1,5 millió forintnál alacsonyabb négyzetméteráron lehet ezeket az új lakásokat megvásárolni, miközben a budapesti használt társasházi lakások négyzetméterárszintje már 1,5 millió forintnál jár. 

havi_2.png

A naptárhatással korrigálva januárhoz képest 7,8 százalékkal nőtt az eladó lakások és házak iránti telefonos érdeklődések száma. Az új építésűek iránti februári kereslet pedig több mint 18 százalékkal élénkült januárhoz képest. A friss adatokból úgy tűnik, hogy a vevők fizetőképessége Budapesten kívül is kezdi elérni a felső határát, erre utal, hogy országosan felére csökkent a havi drágulás üteme. Februárban 0,7 százalékkal nőttek az árak az első hónaphoz képest, míg januárban még 1,5 százalékos volt a havi árnövekedés tempója. Éves szinten is lassult a lakásdrágulás tempója, ami januárban még 17,5 százalékos, februárban viszont már csak 15,6 százalékos áremelkedést mutatott. Az országos átlag feletti teljesített Pest vármegye, ahol 17 százalékkal nőttek az árak éves összevetésben, valamint Közép-Dunántúl 18,6 százalékos és Dél-Alföld 18,5 százalékos drágulással. 

budapest_6.png

A használt társasházi lakások nézve Debrecen után Szeged is belépett az egymillió forintos klubba, azaz utóbbi városban már e szint felett van a  használt társasházi lakások medián négyzetméterára. Ez mindkét városban kereken 1 milliós összeget jelent. E szint közelében van Székesfehérvár és Győr is, előbbi városban 998 ezer, utóbbiban 977 ezer forint a medián négyzetméterár.

varosok_3.png

A Duna House előrejelzése szerint 2026-ban 110–130 ezer közötti adásvétel jellemezheti a piacot, továbbra is élénk, de már jóval tudatosabb vevői magatartás mellett. A januári gyenge kereslet a februárra is rányomta a bélyegét: 8769 ingatlan tranzakció történt, ez ugyan 14 százalékkal több, mint januárban, de 2023 óta a leggyengébb február. 

forrás: ingatlan.com, DH barométer

 

süti beállítások módosítása