Ingatlanpiaci tanácsadó blog

Drágultak a lakások, de lassul a trend

2026. február 28. - Szűcs Attila Ingatlanszakértő

Február közepén az ingatlan.com adatai szerint közel 12 000 eladásra kínált új építésű lakás és ház szerepelt a hirdetések között, ami 23 %-os növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Budapesten az új építésű kínálat több mint 54 %-kal bővült, míg vidéki megyeszékhelyeken 7,5 %-kal, a városokban pedig 24 %-kal lett nagyobb a kínálat.

Tavaly februárhoz képest tehát most jóval több ingatlan közül válogathatnak a vevők – különösen Budapesten –, ami hosszú hónapok óta ritka jelenség volt az alacsony kínálat miatt.

A legfrissebb statisztikák szerint országos szinten még mindig nőnek az árak, de a dinamikájuk lassult az elmúlt hónapokhoz képest.

Országos lakáspiaci árindexek időbeli alakulását bemutató részletes vonaldiagram 2015 és 2025 között. A grafikon négy különböző forrás – ingatlan.com, MBH, Magyar Nemzeti Bank (MNB) és Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – lakásárindexeit hasonlítja össze, ahol a bázisérték a 2015 második negyedéve (100%). Az ábrán jól látható a lakásárak folyamatos és jelentős emelkedése, különösen 2019 után, majd a 2022–2023-as időszak átmeneti lassulása, ezt követően pedig az árindexek újbóli növekedése 2024–2025-ben.

Budapesten január-februárban a lakásárak havi kb. 2,9 %-kal emelkedtek, ezzel még az országos átlag fölött teljesítettek. A vidéki régiókban az árak havi bontásban inkább stagnáló vagy mérsékeltebb emelkedést mutattak, és a kereslet-kínálat ott is kiegyensúlyozottabb lett.

2025 elején a lakásárak éves növekedése még dupla számjegyű volt: az MNB szerint például 2025 Q3-ban országosan ~21 %, Budapesten ~26 % volt az éves árnövekedés. A mostani számok azt mutatják, hogy bár továbbra is drágulás van, a piac nem folytatja az elmúlt év extrém tempóját.

Mi várható?

Több elemzés szerint 2026-ban tovább nőhetnek az ingatlanárak, de lassabb ütemben, mint 2025-ben, például Budapesten évi ~5 % körül, vidéki városokban akár 7 – 8 % körül. Az új építésű lakások piacán a kínálat nő, különösen Budapesten, ahol az új projektek egy része elérhetőbb áron kerülhet piacra - az Otthon Startnak köszönhetően pedig nagyobb felvevőközönség fordulhat ebbe az irányba.

Ami tehát bizonyos és nem várható változás: az árak nem zuhannak, viszont nem is emelkednek már extrém tempóban, a vevőknek több választási lehetőségük lesz, a piac közelít a hosszabb távú egyensúlyhoz, a támogatott hitelek és az állami programok pedig továbbra is befolyásolhatják a keresletet. Sokminden függ április 12-től, de jó eséllyel erre az évre nagy változás a támogatásokban nem várható. 

Oszlopdiagram, amely a lakóingatlanok árainak változását mutatja az ingatlan.com lakásárindexe alapján, százalékos formában. A grafikon régiók szerint bontva ábrázolja a december havi, a január havi, valamint a januári éves árváltozásokat. A vizsgált területek: Budapest, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Alföld, országos átlag, Pest megye, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Nyugat-Dunántúl. A legsötétebb oszlopok az éves változást jelzik, amelyek minden régióban kétszámjegyű drágulást mutatnak: Budapest emelkedik a legnagyobb mértékben, több mint 20 százalékkal, míg a legalacsonyabb éves növekedés Nyugat-Dunántúlon figyelhető meg, körülbelül 14 százalékkal. A havi adatok vegyes képet mutatnak: egyes térségekben mérsékelt emelkedés, máshol kisebb csökkenés látható decemberben vagy januárban. Országos szinten a januári havi árváltozás enyhe növekedést jelez, miközben az éves drágulás közel 18 százalék. A grafikon forrása az adat.ingatlan.com.

forrás: Index, ingatlan.com

 

Ezek a veszélyeztetett kerületek, ahol csökkenhet a panelek ára

Az idei év elején, január–február közepe között a lakáspiaci kereslet 24 százalékkal csökkent éves szinten, a panellakásoknál viszont csak körülbelül 9,7 százalékkal, míg a tégla lakásoknál 28 százalékkal mérséklődött. A panelek súlya az összes érdeklődésen belül 21-24 százalékos, idén februárban a felső szint közelében, 23 százalék körül volt. A népszerűségük egyik titka a téglaépítésű lakásokhoz képest elérhető 21 százalékos árelőnyüknek köszönhető.

Az országos kínálatban február közepén majdnem 8 ezer panellakást hirdettek eladásra. Budapesten a panellakások medián négyzetméterára 1,25 millió forint volt. A legnagyobb panel kínálattal rendelkező vármegyeszékhelyek közül Pécsen 888 ezer, Debrecenben 696 ezer, Szegeden pedig 554 ezer forint a jellemző.

budapest_5.png

Az Otthon Start hatására megjelenő újlakás-fejlesztések kettészakíthatják a budapesti panellakások piacát: a veszélyeztetett zónában eladó lakások drágulása megállhat, míg a külső kerületekben a panelek árelőnye továbbra is népszerűvé teheti ezeket az ingatlanokat.

1.     A „veszélyeztetett” zóna (XI., XIII., XIV. kerület): Ezek a legnépszerűbb kerületek, ahol a használt panelek árai már most elérik az 1,33–1,46 millió forintos szintet. Mivel itt az új építésű, energiatakarékos lakások ára alig haladja meg a használt panelekét, a vevők jóval könnyebben átpártolhatnak az új projektekhez. Ez az „üvegplafon” várhatóan megállítja a panellakások további drágulását vagy akár panel árcsökkenést is hozhat ezekben a városrészekben.

2.     A „versenyképes” zóna (III., IV., IX., kerület): A belvároshoz viszonylag közeli pesti kerületekben a panelek továbbra is jelentős árelőnyt élveznek. A panelek árazása (kb. 1,2–1,3 millió Ft/m²) itt még biztonságos távolságra van az 1,5 milliós újlakás-árplafontól. Újpesten és Óbudán például a jelenlegi 1,2-1,3 millió forintos átlagár mellett négyzetméterenként 300 ezer forint a különbség, ami egy 50 négyzetméteres lakásnál 10-15 millió forintos árelőnyt jelent a panelek számára.

3.     „Biztonságos” zóna (X., XV., XVIII., XIX. kerület) A külső kerületekben még nagyobb a szakadék: itt a panelek átlagos négyzetméterára 1,05–1,15 millió forintos sávban mozog. Ekkora árkülönbség mellett az új építésű lakások árplafonja nem jelent közvetlen konkurenciát. A panelek itt még budapesti viszonylatban is a leginkább megfizethető opciót jelentik a vásárlók szélesebb rétegei számára, így a panelek árai még emelkedő pályán maradhatnak ezekben a városrészekben. A panelpiac jövője ezekben a külső kerületekben attól is függ, hogy a fejlesztések keretében megépülő több ezer lakás milyen áron kerül piacra. Balogh László kiemelte, hogyha ezek az új lakások nem lesznek drágábbak négyzetméterenként 1,2-1,3 millió forintnál, akkor ezeknek a külső kerületek lakásáremelkedése is jelentősen lelassulhat vagy megállhat.

forrás: ingatlan.com

Kínálati boom a fővárosban

Az eladó lakóingatlanok kínálata országosan 6,1 százalékkal bővült tavaly februárhoz képest, és már több mint 135 ezer hirdetésből válogathatnak a vevők, azonban a legnagyobb kínálatnövekedés Budapesten történt: 37 százalékkal ugrott meg a választék.
Budapesten a legnagyobb kínálat továbbra is a XIII. kerületben összpontosul, ahol 3408 eladó használt lakás és ház várja a vevőket, ami 67 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, a lakásokat pedig 1,62 millió forintos átlagos négyzetméteráron hirdetik. Hasonlóan aktív a VI. kerület 2448 hirdetéssel és 1,58 millió forintos négyzetméterárral, valamint a VII. kerület, ahol 2323 ingatlant kínálnak eladásra 1,5 millió forintos árszinten. A VIII. kerületben a kínálatban több mint 2 ezer lakóingatlan szerepel, amelyeknél négyzetméterárak középértéke 1,33 millió forint. Az V. kerület továbbra is a legdrágább: az 1804 eladó használt lakás esetében a medián ár már meghaladja a 2,04 millió forintot négyzetméterenként.
A vármegyeszékhelyek piacain is bőség jellemző, az érintett városokban összességében 36 százalékkal nőtt a használt lakóingatlanok kínálata, ám az árakban továbbra is jelentős az eltérés. A legtöbb hirdetéssel Pécsen rendelkezik: közel 2200 használt lakás érhető el 924 ezer forintos medián négyzetméteráron.
Debrecenben majdnem 1700 eladó használt lakóingatlan szerepel a kínálatban, itt az árak már elérik az 1,07 millió forintot. Szeged és Győr fej-fej mellett halad: előbbi városban 1574 használt lakás keresi gazdáját 989 ezer forintos, utóbbiban 1190 ingatlan 971 ezer forintos négyzetméteráron. Székesfehérváron 588 használt eladó lakás mellett 997 ezer forintos árszint az irányadó, míg Kecskeméten 670 használt ingatlan érhető el 892 ezer forintos medián négyzetméteráron. Miskolcon a több mint 1000 darabos használtlakás-kínálathoz mellett 619 ezer forintos érték társult. A legolcsóbb vármegyeszékhely továbbra is Salgótarján négyzetméterenként átlagosan 339 ezer forinttal, ami a legdrágábbnak számító debreceni lakásárszint kevesebb mint harmadát teszi ki.
Az ingatlan.com szakértője, Balogh László szerint a kínálat bővülése és a használt lakások iránti kereslet mérséklődése együttesen azt jelzi, hogy a piaci egyensúly fokozatosan javulhat a vásárlók javára.  Összességében tehát az idei lakásáremelkedés dinamikáját leginkább a jövedelmek és a keresetek növekedése határozhatja meg, mivel az eladók minden más pozitív tényt, körülményt már beáraztak a lakáspiacon.
forrás: ingatlan.com
süti beállítások módosítása