Friss hírek az ingatlanpiacról - kereslet

Októberben 294 ezer telefonos érdeklődést regisztrált az ingatlan.com az eladó lakások és házak iránt. Ez közel 20 százalékos csökkenés szeptemberhez képest, ugyanakkor a mérséklődés minden településtípusban hasonló mértékű volt.

A kereslet havi csökkenése a szezonális kereslet csökkenéssel magyarázható, hiszen az év végefelé közeledve folyamatosan csökken a lakásvásárlási kedv, másrészt pedig annak, hogy ezzel párhuzamosan az Otthon Start Program első nagy keresleti hulláma is lecsengőben van. Éves összevetésben viszont mindössze 1,5 százalékos visszaesés látható, ami elsősorban Budapest gyengébb teljesítményének tudható be: a fővárosban 12 százalékkal kevesebb érdeklődés érkezett, miközben a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 3 százalékkal, a városokban 5 százalékkal, a községekben pedig 16 százalékkal nőtt a kereslet.

Az Otthon Start Programnak megfelelő ingatlanok iránt októberben 23 százalékkal csökkent az érdeklődés szeptemberhez képest, míg a nem támogatott ingatlanoknál csak 4 százalékos volt a visszaesés.  A szakember szerint ez arra utal, hogy az első lakásvásárlók által eladott ingatlanokból továbbköltözők már kevésbé érzékenyek a hitelkritériumokra, és egyre nagyobb arányban keresnek drágább vagy más típusú ingatlanokat.

Balogh László az ingatlan.com-tól kiemelte: „Összességében az Otthon Start program közvetett módon lendületben tartotta a lakáspiacot októberben is, hiszen a támogatott vásárlók által indított adásvételi láncolatok további tranzakciókat generáltak szerte az országban.”

Kínálat

A kínálati oldalon októberben közel 36 ezer eladó lakóingatlan-hirdetés került fel az oldalra, ami 8 százalékkal kevesebb, mint szeptemberben, viszont az októberi hónapokat tekintve ez még mindig négyéves rekordnak számít. Éves összevetésben a közvetítők és tulajdonosok által feladott hirdetések száma 13 százalékkal nőtt országosan, a növekedés motorját tavaly októberhez képest a fővárosi kerületek és a nagyvárosok biztosították. Ugyanis a budapesti 14 százalékos növekedést a vármegyeszékhelyek és megyei jogú városok 18 százalékos friss kínálati többlete kísérte.

 A kisebb településeken hónapok óta látható és egyre erősebb eladói aktivitás most már évtizedes viszonylatban is látható eredményeket produkált. A községekben és a városokban feladott közel 14 ezer hirdetésszámot az októberi hónapokban utoljára 2009-2010-ben tudták megközelíteni az eladók, ezzel pedig 15-16 éves rekord dőlt meg a lakáspiacon.

„A mostani kilátások szerint mind a keresleti, mind a kínálati oldal új erőre kaphat 2026 januárjában. A januári keresleti kiugrás minden évben megfigyelhető, amire rátehet még egy lapáttal, hogy tízezres nagyságrendben érkezhetnek új lakások is a piacra. Ezeknek egy jelentős részét jövő februártól már 3 százalékos kamatozású hitelre is meg lehet venni a tervasztalról mellől. Az erősödő kereslet pedig az eladókat is mozgásba hozhatja pontosan úgy, ahogy ezt az elmúlt hónapokban is láthattuk.”

forrás: ingatlan.com

Az ingatlan.com piaci információi alapján a következő 2-3 hónapban több mint 25 ezer új lakást dobhatnak piacra a fejlesztők az eddigi bejelentéseken felül, és ezeknek a többsége az Otthon Start Program feltételeinek is megfelel majd.

A budapesti vevők már ki vannak éhezve az otthon startos új lakásokra. Az oldal adatai szerint ugyanis a 3 százalékos hitelre is megvásárolható új építésű lakások iránt a fővárosban átlagosan 22 százalékkal nagyobb az érdeklődés, mint a programon kívüli ingatlanok esetében, többen már kész hitelbírálattal és azonnali szerződési lehetőséggel keresik új otthonukat.

Az új építésű kínálat várható jelentős bővülése és a társasházi építményi jog februári bevezetése lehetővé teszi, hogy a vevők már tervasztal mellől is hitelre vásárolhassanak új építésű lakásokat, ami 2026-ban újabb lendületet adhat a piacnak.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: „A lakásfejlesztők látványosan felpörögtek az utóbbi hetekben: az elmúlt időszakban már 6–7 ezer új lakás bejelentése történt meg és piaci információink szerint négy-öt jelentős fejlesztő legalább 25 ezer újabb lakás megépítését jelentheti be a következő 2-3 hónapban. Ezeknek jelentős része megfelel majd az Otthon Start Program feltételeinek. A kibontakozó lakásfejlesztési hullám érezhetően enyhítheti a kínálati szűkösséget, és a nagyvárosokban komoly vérfrissítést hozhat az eladó lakások minőségében.”

Eddig már Budapest X., XV. és IX. kerületében jelentettek be az Otthon Start Programmal kompatibilis  fejlesztéseket, de hasonló projektek előkészítése zajlik a XI., XIII. és XIV. kerületekben is, amik a fővárosi újlakás-piac legkeresettebb lokációi közé tartoznak. A vidéki városok közül Debrecenben, Szegeden, Veszprémben, Monoron és Mosonmagyaróváron indultak el új projektek.

Az új építésű lakások egy része ráadásul rozsdaövezeti besorolású lesz, így az első lakásvásárlók az 5 százalékos áfát is visszaigényelhetik. Ez 1,5 millió forintos négyzetméterár mellett egy 40 négyzetméteres lakás esetében több mint 2,8 millió forint pénzvisszatérítést jelenthet.

A lakáspiaci keresletet 2026 januárjában tovább élénkítheti a hétfőn megjelent kormányzati tervezet is, amely a közszolgálatban dolgozóknak évi 1 millió forintos lakáscélú juttatást biztosítana – egy házaspár esetében ez akár 2 millió forintos vissza nem térítendő támogatást is jelenthet. A társasházi építményi jogról szóló szabályozás pedig 2025 februárjában lép hatályba, ami lehetővé teszi, hogy a vevők már tervasztal mellől is hitelre vásároljanak új építésű lakásokat. Balogh László szerint ez az új jogintézmény a fejlesztőknek és a vásárlóknak egyaránt kedvez:

„Utóbbi változtatás új korszakot nyithat az új építésű lakások piacán, mivel a hitelfelvétel és a vásárlás folyamata is egyszerűbbé és gyorsabbá válik. Mindez azzal is járhat, hogy 2026 első negyedévében az új lakások piacán évek óta nem látott forgalomnövekedés következhet be” - mondta Balogh László. A szakértő hozzátette, hogy az eddig bejelentett és a jövőben piacra kerülő lakások többségét a következő 1,5-2 évben adhatják át. Ha a bejelentett és előkészítés alatt álló fejlesztések ütemesen haladnak, akkor 2027-ben akár több évtizedes lakásépítési rekordok is megdőlhetnek Magyarországon. Balogh László utalt arra, hogy az újlakásépítés legutóbbi csúcsa a kétezres évek közepén volt, mivel 2004-ben és 2005-ben is több mint negyvenezer új lakást adtak át. Az elmúlt öt évben pedig 2020-ban készült el a legtöbb új lakás, akkor 28,2 ezer lakást adtak át.

forrás: ingatlan.com

Szeptemberben folytatódott a lakásdrágulás. Az ingatlan.com lakásárindexe szerint szeptemberben országosan havi szinten 2,7 százalékkal, Budapesten pedig 2,6 százalékkal nőttek az árak, ami jóval tempósabb emelkedést jelent az augusztusi 1,2, illetve 1,4 százalékos havi dráguláshoz képest. A részletes adatokból az is kiderül, hogy Pest vármegyében 2,9 százalékkal nőttek az árak, miközben Észak-Magyarországon egyetlen hónap alatt 6,3 százalékos drágulás következett be. Éves összevetésben országosan 16,8 százalékkal, Budapesten pedig 22,1 százalékkal magasabbak a kínálati árak, mint egy évvel korábban.

A havi drágulás üteme most gyorsulást mutat, ami nem meglepő az Otthon Start Programhoz köthető keresletélénküléshez képest. Érdekesek viszont a lakás-áremelkedések regionális különbségei. „Budapesten például a havi drágulási ütem egy hajszállal elmarad az országos árnövekedés szintjétől, februárban viszont a jelenleginek közel kétszerese volt a fővárosi lakásdrágulás havi tempója. Az év elején ugyanis az állampapírból kiszálló befektetési célú vásárlók generáltak erőteljes keresletet a budapesti lakáspiacon. Éves összevetésben pedig elmondható, hogy a kelet-Magyarországi régiók lakásáremelkedési üteme jelentősen meghaladja a nyugat-magyarországi régiók és Pest megye lakásdrágulási tempóját.” – mondta Balogh László, a com vezető gazdasági szakértője. A szakember szerint ez annak is köszönhető, hogy a kelet-magyarországi lakásárak felzárkózóban vannak a nyugat-magyarországi és Pest megyei lakásárakhoz. „Vagyis záródik a lakáspiaci árolló a keleti és nyugati országrészek között. – tette hozzá Balogh László.

Az ingatlan.com szakértője kitért az Otthon Startos adatokra, ami szerinte meglepetéseket is hozott. „A kormányzat tájékoztatása szerint a 3 százalékos hitel igénylőinek átlagéletkora 34 év volt, 80 százalékuk pedig 40 év alatti. Ezek a számok arra utalnak, hogy az ingatlanpiacot szeptemberben azok a fiatalok rohamozták meg, akik az elmúlt 10 évben történt lakásdrágulás miatt eddig kiszorultak a vevők közül. A most érezhető áremelkedés főként ennek a keresleti hullámnak köszönhető. Ez sokak számára okozhat meglepetést, mert többen a befektetők aktívabb jelenlétére számítottak a 3 százalékos hitelnek köszönhetően.” – fogalmazott Balogh László.

A legnagyobb kínálattal rendelkező városrészek közül a XIII. kerületben 1,6 millió forintos medián négyzetméterár volt jellemző, ami 26 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A VII. kerület közel 1,5 milliós, a VI. pedig majdnem 1,6 milliós középértéknél tart, ami éves szinten 37, illetve 23 százalékos emelkedésnek felel meg. A három szóban forgó kerületben tavaly októbertől idén júliusig 21-28 százalékos drágulás történt, azóta pedig 3,4-6,6 százalékos áremelkedés ment végbe. „A többi kerületben is hasonló a forgatókönyv, így ez is azt jelzi, hogy Budapesten leginkább az év eleji lakáspiaci boom számlájára írható az éves drágulás” – emelte ki az ingatlan.com szakértője.

A fővároson kívüli piacon a legjelentősebb kínálattal rendelkező városok közül Debrecenben október elején 987 ezer forint a négyzetméterárak középértéke, ami éves szinten 19 százalékos növekedést jelent. Pécsen 24 százalékos éves drágulás következményeként 818 ezer forintra, Szegeden 23 százalékos áremelkedés nyomán 937 ezer forintra nőttek az árak.

Legdrágább vármegyeszékhelyként a debreceni négyzetméterárak középértéke az 1 millió forintot súrolja, ami közel 3,5-szerese a legolcsóbbnak számító salgótarjáninak. Nógrád vármegye székhelyén az átlagos négyzetméterár 287 ezer forint, ami csupán 1,4 százalékkal több mint egy évvel ezelőtt.

forrás: ingatlan.com