Mostanában többször futottam bele olyan ügyfelekbe, akik a segítségemet kérték egy ingatlannál, mivel gyanúsan olcsónak találták - igen, ilyen is van és jó is ha odafigyelünk ilyenkor. Felsorolok néhány lehetséges okot, amit érdemes és fontos ellenőrizni, mielőtt meggondolatlanul ajánlatot teszünk a kinézett ingatlanra.

Friss tulajdoni lap

Nem egyszer illegális beépítés vagy tetőtér-beépítés után a "szakértő" ingatlanos akkora alapterülettel hirdeti az ingatlant, amekkorát mond neki a tulajdonos ahelyett, hogy lekérne egy friss tulajdoni lapot és megnézné a papírozott, valós méretét. Persze ez is eltérhet, vannak épületek ahol olyan részeket is az ingatlanhoz számoltak amit ma már nem tesznek, de nagy általánosságban egy pontosabb képet kaphatunk az ingatlanról a tulajdoni lap alapján. Itt még nem derül ki biztosan néhány dolog, azokra később rátérek.

Azonosítás

A friss tulajdoni lap abban is segít, hogy biztosra menjünk a tulajdonossal kapcsolatban: tényleg az az ember a tulaj, aki annak mutatkozott be? SOHA ne tegyünk ajánlatot olyan ember előtt, legyen az ingatlanos vagy magát tulajdonosnak kiadó ember, aki nem azonosította magát akár igazolvánnyal együtt is, mert sajnos előfordul, hogy egy elégedetlen bérlő rakja fel az ingatlant értékesítésre alacsony áron, jön a vevő és gyorsan letesz pénzt, hogy el ne vigyék előle ezt a hihetetlen lehetőséget - aztán jöhet a feljelentés és sokszor bottal üthetik a nyomát az elkövetőnek. Az ingatlanosok között is vannak csalók, nem csak a hozzánemértés lehet káros egy vevőnek.

Tulajdonjog

Divat lett az utóbbi években értékesíteni a bérleti jogot, amiről sokan nem tudják pontosan, hogy micsoda. A lényeg az, hogy a tulajdonjogot az adott eladó nem adhatja el, csak azt a lakhatási jogot tudja értékesíteni, amit abban a pillanatban ő birtokol. Önkormányzati tulajdonban lévő lakásoknál fordul gyakran elő ez, az értékesítésével azonban több probléma is van: kezdjük ott, hogy lakásra bérleti jogot törvénytelen eladni. Van törvényes kiskapu, mert elcserélhető másik bérleti jogra vagy esetleg tulajdonjogra is, de eladni nem lehet. A csereberénél is szükséges minden esetben az önkormányzat hozzájárulása... én soha senkinek nem ajánlom ezt a fajta vásárlást. Lényeg, hogy bizonyosodjunk meg a tulajdonlásról, valamint a tulajdoni lapon lévő terhek és korlátozások meglétéről (vagy nem meglétéről).
Emellett fontos megbizonyosodni arról is, hogy a lakáshoz privát kertként hirdetett rész tényleg tulajdonilag is a lakáshoz tartozik-e: erről az alapító okirat fog tudni teljes képet adni.

Rejtett hibák

Na, ez egy olyan téma, amiről napestig írhatnék és nem érnék a végére. MINDIG nézessük meg az ingatlant olyan emberrel, aki egy kicsit jobban ért hozzá mint mi: egy tapasztalt ingatlanossal vagy egy olyan szakértővel, aki az ingatlanok műszaki állapotával tisztában lehet, mivel egy laikus nem biztos hogy észrevesz alapvető rejtett hibákat, mint például egy rossz alapozás miatti csúszás vagy statikai probléma, tetőszerkezeti gondok, beázás, leázás, salétromosodás, életveszélyes és/vagy szabálytalan kialakítású víz-villany-gázrendszerek, sorolhatnám. Biztosra így sem mehet mindenki, de értékesítéskor az eladó vállalja, hogy az ingatlanban nincsenek rejtett hibák, tehát később is perelhető abban az esetben, ha bizonyítható, hogy tudnia kellett a hibáról az eladáskor - de egy ilyen évekig tartó pereskedésre senkinek nincs szüksége - előzzük inkább meg. Rejtett hibának minősül az is, ha a társasháznak nincs használatbavételi vagy bármilyen szükséges engedélye meg, de erről nem kapunk megfelelő tájékoztatást ajánlat előtt.

Elővásárlási jog, tilalmak

Sok esetben maga a tulajdonos sincs tisztában azzal, hogy van-e az ingatlanjára elővásárlási jog. Ez a jog azt jelenti, hogy az épületben tulajdonnal rendelkező embereknek joga van azon az áron megvásárolni az ingatlant, amit egy kívülről érkező vevő tett az adott ingatlanra és erre időt is kell hagyni, ki kell függeszteni napokra. Az elővásárlási jogot minden társasház esetében az alapító okiratban kell keresni, itt fog kiderülni az is, hogy tartozik-e esetleg bármilyen egyéb dolog az ingatlanhoz (például pinceszinti tároló). Volt olyan értékesítésem, hogy 40 év alatt a tulajdonos nem tudta, hogy van a pincében egy 8 nm-es, hibátlan állapotú tárolója, a vevő repesett az örömtől amikor kiderült. A tilalmak azért fontosak, mert előfordul, hogy banki hibából egy lejárt hitel esetén nem veszik le az ún. elidegenítési és terhelési tilalom címszóval jelzett bejegyzést a tullapról, ilyenkor az adásvételi előtt intézkedni kell ennek törléséről az adott banknál. 

Összefoglalva: sok buktató lehet egy vásárlásnál, így amikor engem felkérnek egy értékbecslésre vagy egy értékesítésre, teljes körűen előre tájékozódom a fenti kérdések megválaszolásához, ugyanis örülök, ha valaki tudja, mit kell kérdezni, én pedig utálom, ha nem tudok válaszolni :) Én mindenkinek vigyázok a pénzére és segítek, hogy a lehető legbiztonságosabb módon kerüljön elköltésre!

Történt veled hasonló eset és megosztanád a nagyvilággal, hogy más ne fusson hasonlóba? Írd le nekem Facebook oldalamon keresztül! 

Attila