Eltelt 2025, nagy hóban írom első 2026-os blogbejegyzésem, melyből Heti Autózós is fog forogni. Boldog új évet mindenkinek!

A keresleti adatok alapján megfogalmazott várakozásokat a lakásárak is visszaigazolták, ugyanis 2025 decemberében tovább lassult lakásáremelkedés Magyarországon. Az országos átlagban az év utolsó hónapjában mindössze 0,4 százalékkal nőttek az árak. Budapesten pedig még a novemberinél is erősebb, havi 0,7 százalékos lakásárcsökkenést hozott a december – derül ki az ingatlan.com legfrissebb lakásárindexéből, amely a decemberre és a múlt év egészére vonatkozó lakásár változásokat mutatja be.

Budapesten a vevők fizetőképessége elérte a plafont, ami gátat szabott a drágulásnak. A kereslet október óta már nem tudja fenntartani a korábbi növekedési ütemet, ami gyorsan megjelent a fővárosi lakásárak alakulásában is. Pest vármegyében szintén érdemi lassulás következett be. A novemberi 1,7 százalékos havi drágulás decemberre bőven 1 százalék alá csökkent, vagyis az áremelkedés üteme egyetlen hónap alatt látványosan lassult a fővárosi agglomerációban is. Az ország többi részén összességében nem történt jelentős fordulat, ugyanakkor Közép- és Dél-Dunántúlon az elmúlt hónapok átlagánál nagyobb tempójú áremelkedés volt tapasztalható. Ez elsősorban az év közbeni korrekciónak tekinthető, mivel az év második felében a Kelet-Magyarországi régiók árai tempósabban nőttek a Nyugat-Magyarországi lakások árainál.

Bár havi szinten a vevők számára kedvezően alakultak az árak decemberben, 2025 egészében az egy évvel korábbihoz képest jelentősen nőttek az árak. Országosan 18 százalékkal, Budapesten pedig 20 százalékkal. Balogh László azonban elmondta, hogy az első félévben ennél még jóval tempósabb volt az éves drágulás, de összességében az éves mutatót a bázishatás mérsékelte. 2024 végén ugyanis már érezhetően növekedni kezdtek az árak az állampapírokból kiszálló és a lakáspiacra visszatérő befektetők aktivitása miatt. Szintén figyelemre méltó, hogy Budapest után nem a dunántúli térségekben, és nem is Pest vármegyében volt a legnagyobb éves áremelkedés, hanem az Észak-Alföldön, ahol 19,1 százalékkal nőttek az árak 2025-ben.

A lakásárak alakulása továbbra is szorosan együtt mozog a kereslet változásával. Október óta a kereslet lanyhulása az addigi drágulást stagnálássá alakította. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy sok vásárló elérte a fizetőképességének felső határát, másrészt Budapesten az Otthon Start Program 1,5 millió forintos négyzetméterár-sapkája érezhetően visszafogta áremelkedést.

Több budapesti kerületben a használt lakások a múlt év utolsó hónapjaiban alig mutattak változást. A XXIII. kerületben a december végére 817 ezer forintra csökkent az átlagos négyeztméterár a szeptemberi 831 ezer forintról. Az egyik legnépszerűbb és legjelentősebb választékot nyújtó XIII. kerületben a múlt év gégén közel 1,6 millió forint volt az átlag, ami lényegében megegyezik a szeptember eleji értékkel.

Szeptember eleje óta mindössze 1-2 százalékos drágulás, azaz majdnem stagnálás jellemezte az I., az V., a VI. és a III. kerületet is. „Elsősorban a drágább városrészekben látható árkorrekció, ami annak is köszönhető, hogy ezekben a kerületekben már az otthon start program indulása előtt is a másfél millió forintot közelében jártak a négyzetméterárak” – fogalmazott Balogh László.

Debrecenben év végére a használt lakások és házak átlagos négyzetméterára elérte az egymillió forintot, míg a legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján lett 289 ezer forintos árszinttel. A nagyvárosok lakóingatlanjainak felértékelődését jól jellemzi, hogy már négy olyan vármegyeszékhely van, ahol az átlagos négyzetméterár meghaladja a 900 ezer forintot. Szegeden 955 ezer, Székesfehérváron 923 ezer, Győrben 922 ezer, Veszprémben pedig 913 ezer forint az eladó lakások és házak átlagos négyzetméterára.

forrás: ingatlan.com

Folytatódott a lakbérek csökkenése novemberben a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Országosan és a fővárosban egyaránt 0,8 százalékkal csökkentek a lakbérek októberhez képest.

Ez volt a harmadik hónap, amikor mindkét piacon csökkenés tapasztalható havi összevetésben. Éves szinten azonban a bérleti díjak továbbra is emelkedést mutatnak: országosan a bérleti díjak 6,2 százalékkal, Budapesten pedig 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Az albérletpiaci drágulás kifulladásához a kereslet és a kínálat idei változása is hozzájárult. Az ingatlan.com adatai szerint 2025-ben a kiadó lakások iránti kereslet 13,8 százalékkal csökkent 2024-hez képest. A fővárosi kerületekben 14,4 százalékos, a vármegyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 16,7 százalékos visszaesés tapasztalható, míg a városokban összességében 7,9 százalékkal csökkent a kiadó lakások iránti telefonos érdeklődések száma.

Ezzel párhuzamosan nőtt a friss kínálat. 2025-ben több mint 90 ezer kiadó lakóingatlanhirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, ami 7 százalékkal több mint 2024-ben.

Az ingatlan.com adataiból kiderül az is, hogy a december elején Budapesten a bérleti díjak középértéke havi 260 ezer forintot tett ki. A legnagyobb kínálattal rendelkező kerületek közül a XIII. kerületben 260 ezer, míg a XI. kerületben 270 ezer forint a mediánérték. A legdrágább városrész a II. kerület 362 ezer forinttal, a legolcsóbb pedig a XXIII. kerület, amely 180 ezer forintos medián lakbérrel kezdte az év utolsó hónapján.

A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben 230 ezer, Győrben és Székesfehérváron egyaránt 200 ezer, Pécsen és Veszprémben 180-180 ezer, Szegeden 179,5 ezer, Kecskeméten 160 ezer, Miskolcon pedig 130 ezer a havi bérleti díjak középértéke.

forrás: ingatlan.com

A portfolio és az ingatlan.com is érdekes változásokat közölt az elmúlt 24 órában: Novemberben mindössze 0,5 százalékra csökkent a lakásdrágulás havi üteme, ami jelentős lassulást jelent, hiszen szeptemberben még 2,8 százalék, októberben 1,5 százalékos volt az áremelkedés tempója az előző hónaphoz képest. Budapesten új helyzettel kell szembenézni a vevőknek és az eladóknak is, mivel októberről novemberre minimális, 0,1 százalékos árcsökkenést mutat az ingatlan.com fővárosi lakásárindexe. A stagnálással felérő novemberi lakásár-csökkenés ellenére éves összevetésben 24,1 százalékos áremelkedés történt Budapesten.

A fővárosi agglomeráció kedvelt célpont maradt, ennek eredményeként, Pest vármegyében novemberben 1,7 százalékos havi és 18,8 százalékos éves áremelkedést mutat az index. A kelet-magyarországi régiókban a drágulás üteme  már havi szinten is meghaladja a nyugati térségekét: a Dél-Alföldön novemberben 2,1 százalékkal, éves szinten 19,4 százalékkal nőttek az árak, míg a Nyugat-Dunántúlon pedig csak 0,9 százalékos havi és 15,2 százalékos éves növekedés volt megfigyelhető.

A budapesti eredményben komoly szerepet játszhat, hogy sok vevő még kivárásra játszik. A következő hónapokban ugyanis több ezer új építésű lakás érkezik a piacra és ezek közül több projektben használt panelek árában lehet új lakást vásárolni. Emiatt erős árverseny indulhat el a főváros használt lakáspiacán is.

A novemberi tendenciák decemberben tovább erősödhettek: a kínálat tovább nő, a vevőjelöltek egy része pedig várja az új építésű lakások megjelenését. Balogh László szerint így nem kizárt, hogy az év vége meglepő fordulatot hoz a lakásárakban. Az év elején látott erős emelkedés után akár egy enyhe korrekció is bekövetkezhet.

A kínálati piacot nézve Budapesten a használt lakóingatlanok esetében négyzetméterenkénti mediánérték közel 1,4 millió forint volt. Az V. kerület a legdrágább 2 millió forint feletti összeggel, a második és harmadik helyen van az I. és a XII. kerület, előbbinél 1,83 millió, utóbbinál 1,78 millió forint volt a négyzetméterárak középértéke december elején. A legolcsóbb városrészekben, azaz a XVII., a XVIII., a XX. és a XXIII. kerületben ugyanakkor 800 ezer és 981 ezer forintos mediánnal számolhatnak a lakásvásárlást tervezők. A vármegyeszékhelyek között továbbra is Debrecenben a kerülnek legtöbbe a lakások és házak, a medián négyzetméterárak ott 997 ezer forintot tettek ki december elején. Szeged és Győr van még a dobogón, 952 ezer és 920 ezer forinttal. A középmezőnyben van többek között Kecskemét, Tatabánya, Szombathely és Nyíregyháza 732-804 ezres mediánnal. A legolcsóbb vármegyeszékhelyek közé sorolható Békéscsaba, Salgótarján és Kaposvár, ezekben a városokban 285-541 ezer forint a négyzetméterárak középértéke.

Novemberben országosan 9503 lakóingatlan cserélt gazdát, ami 15,7%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest, és 17,5%-os visszaesést az előző hónaphoz viszonyítva, ami az ingatlanpiaci aktivitás jelentős csökkenését mutatja - írja a Duna House Cégcsoport a havi tranzakciószám-becslése alapján. Az Otthon Start által érintett négy hónapban a tavaly ilyenkorihoz képest viszont 4724-gyel több lakóingatlant értékesítettek, tehát összességében láthatóan megdobta a tranzakciószámot az állami program.

források: ingatlan.com és portfolio.hu