Erősödő kereslet, több feladott hirdetés, ugyanakkor kínálatcsökkenés jellemezte a januárt az országos lakáspiacon az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint. Az élénkülés viszont nem egyenletes az országos belül, és a különböző ingatlantípusokat sem ugyanúgy érinti.

„Már az év első napjaiban is jelentős keresletnövekedést láttunk, ezért nem meglepő, hogy a január egészében is fokozódott az érdeklődés. Januárban 340 ezer telefonos érdeklődés érkezett az eladó lakásokra és házakra, ami 8 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Budapesten az eladó lakóingatlanok esetében 135 ezer érdeklődést regisztráltunk, ami 9 százalékos növekedést jelent. A fővároson belül számottevő különbségek láthatóak. A befektetők vadászterepének számító VI.,  VII., VIII. és IX. kerületben összesen 36 százalékkal nőtt a kereslet az eladó lakások iránt. A befektetői aktivitás pedig piacra hívta a saját célra vásárlókat is, mivel bizonyos külvárosi kerületekben eladó lakóingatlanok iránt is kiugróan nőtt az érdeklödések száma.  A X., XIX., XX. és XXIII. kerületekben 23 százalékos emelkedést láthattunk januárban éves összevetésben. Utóbbiak népszerűsége a belső kerületekhez viszonyított alacsonyabb árral magyarázható” –  ismertette a legfontosabb januárban kibonatokzó trendeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A kereslet felfutása részben azzal magyarázható szerinte, hogy érezhetően nőtt az állampapírokból lakáspiacra visszatérő befektetők száma. A befektetők egyre nagyobb aktivitására utal az is, hogy az új építésű lakások iránti kereslet több mint 80 százalékkal emelkedett éves szinten az idei év első hónapjában. Ezzel párhuzamosan a befektetők által generált áremelkledéstől tartva a saját célra vásárlók is igyekeznek minél előbb megoldani a tervezett lakás megvételét.

 „Fontos tényező, hogy bár keresletélénkülés híre gyorsan terjed a piacon, ez nem egyenletes. Baranya, Békés és Hajdú-Bihar vármegyében például még 10-15 százalékos az éves lemaradás a keresletet nézve. Utóbbi két vármegyénél azonban Románia januári schengeni csatlakozása miatt az ottani vásárlók viszont élénkítik a keresletet” – tette hozzá.

A kínálat lassan zárkózik

A egyre nagyobb számban piacra lépő vevőjelöltek egyelőre csökkenő kínálattal találkozhatnak. Januárban a feladott eladó lakóingatlan-hirdetések száma 1 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az eladó lakások és házak teljes kínálata viszont január végén csak 128 ezer lakóingatlanból állt, ami 12 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, és lényegében a 2022 elejére jellemző szintnek felel meg. Balogh László úgy látja, a kínálat csökkenése részben azzal magyarázható, hogy a kereslet már elkezdte felszívni a kínálatot.

„Természetesen a kínálat dinamikájában is vannak lényeges különbségek. Somogy vármegyében például 14 százalákékal nőtt a feladott hirdetések száma, és a budapesti agglomerációt is képviselő Pest vármegyében is 6 százalékkal nőtt a friss kínálat” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

Minden adott a forgalombővüléshez

Az erős január után az év első felében marad a pörgős menetrend a befektetési célú vásárlások eredményeként. Az állampapírokból a lakáspiacra átnyergelő befektetők ugyanis június végéig várhatóan méghozzák az ingatlanokkal kapcsolatos döntéseiket.

Az ingatlan.com becslése szerint idén akár 140-145 ezer lakásadásvételre kerülhet sor, ami 10 százalékkal meghaladhatja a tavalyi forgalmat, a 2023-as tranzakciószámnál pedig 30-35 százalékkal lehet magasabb.

forrás: ingatlan.com

Eldőlt, hogy nagyszabású ingatlanfejlesztés indulhat a következő években a rákosrendezői rozsdaövezetben. A jelenlegi információk szerint az egyesült arab emírségekbeli Eagle Hills ingatlanfejlesztő vállalat közel 51 milliárd forintért veszi meg a területet, amelyen a tervek szerint 5 milliárd euró, azaz több mint 2000 milliárd forint értékű beruházást tervez. A fejlesztés jelentős hatással lehet a lakáspiacra is – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely a környéken jelenleg eladásra szánt lakóingatlanárait is bemutatja.

A Mini-Dubajként indult, de hivatalosan Grand Budapest névre keresztelt beruházás keretében csak a következő években indulhat el az első épületek kivitelezése, de azt követően a következő másfél évtizedben folyamatosak lehetnek az építkezések A beruházó 100 hektár hasznosításával számol, amiből 30-40 hektáron parkokat és közterületeket tervez. “Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az új városrész nem lesz túlzsúfolt. Ennek viszont az lesz az ára, hogy épületek nem oldalirányba, hanem felfelé terjeszkedhetnek. A projekten belül akár 250-500 méteres felhőkarcolók elhelyezésére is lehetőség nyílik. Ez a magasság a főváros legmagasabb épületének számító 143 méteres Mol Campusnak a duplája és triplája is lehet.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője..

Az ingatlan.com szakértője hozzátette, hogy egyelőre nem tudni, pontosan mikor és hány lakás épül majd, de a mostanihoz képest jóval magasabb árakkal lehet számolni. Egyrészt az új lakások leghamarabb 2-3 év múlva kerülhetnek piacra, a kivitelezés pedig a következő 5 évben biztosan nem ér véget. Addig pedig árnövekedéssel lehet számolni mind a lakáspiacon mind pedig az építőiparban. Másrészt a magasépítés jelentős költségei szó szerint beépülnek majd az árakba. A mostani kilátások alapján a négyzetméterárak elérhetik 4-5 millió forintot, de addig még rengeteg tényező változhat. Mindenesetre ez az összeg nem számít kiugrónak, hiszen ma is vannak olyan új építésű budapesti lakóingatlanok, amelyeknél ennél magasabb a négyzetméterár.

„Bár a Grand Budapest projekt kapcsán számos kérdés még nyitott, de a környék lakáspiacán a spekuláció miatti élénkülés szinte azonnal beindulhat. Részben azért, mert az állam jelentős infrastruktúrafejlesztést vállalt a terület eladásával párhuzamosan. Bicikliutak épülhetnek, parkosítással fedik be a vasúti pályát, továbbá meghosszabbítják az 1-es metró vonalát. Ezek a tervezett fejlesztések pedig nagyon gyorsan megjelenhetnek a környékbeli lakásárakban is. A környék lakásárainak emelkedéséhez továbbá az is hozzájárulhat, hogy az új városrészben irodák, kereskedelmi és szolgáltató egységek is épülhetnek, amelyek eredményeként vonzó lokáció lesz az új városrész, ezért sokan költözhetnek oda” - fogalmazott Balogh László. Mindez a környékbeli használt és új lakások árát is befolyásolja majd. A Rákosrendező közelében található XIII. és XIV. kerületi lakások árai ezért valamivel gyorsabban emelkedhetnek a következő években a budapesti átlagnál.

Te mit gondolsz a projektről?

forrás: ingatlan.com

Több hónapig tartó minimális árcsökkenés után irányváltást hozott a december az albérletpiacon. Országosan 1,3, Budapesten pedig 1 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek az előző hónaphoz képest. Éves szinten a decemberi bérleti díjak országosan 9,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a fővárosban pedig 9,6 százalékkal drágultak a kiadó lakások – derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexéhez fűzött elemzésből, amely ismerteti a legfrissebb, januári bérleti díjakat is.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat kommentálva elmondta, hogy a tavaly év végi drágulás 2025 elején mérsékelt tempóban folytatódhat, mivel az albérletárak már eleve magas szintről futnak neki az idei évnek. A bérleti díjak leginkább a fizetések változásával mozognak együtt, az év eleje pedig fizetésemelési hullámmal indul a munkaerőpiacon.

Már csak hárman vannak 200 ezer alatt Budapesten

 “A lakásukat kiadó tulajdonosok budapesti kínálatában január elején már csak három kerületben, a XV.-ben, a XXI.-ben és a XXIII.-ban volt 200 ezer forint alatt az átlagos bérleti díj, ezekben a városrészekben 180 ezer forintos összeggel számolhatnak a bérlők” – tette hozzá az ingatlan.com szakembere.

 A legnagyobb választékot kínáló budapesti városrészek közé tartozó VIII., XI., XIII. és XIV. kerületben 235-260 ezer forint az átlagos lakbér havonta, a legdrágább pedig az V. kerület 340 ezer forintos átlagos havi lakbérrel.

 A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben 230 ezer, utána Győrben 200 ezer forintos összeg jellemzi a piacot. Nyíregyháza 180 ezer forinttal áll a harmadik helyen. Majd Székesfehérvár, Veszprém és Szombathely következik, mindhárom városban 170 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat a tulajdonosok. A nagyobb egyetemvárosok közé sorolt Szegedre és Pécsre 160-160 ezer forint jellemző, Miskolcon pedig 120 ezer forintnál tart az átlagos lakbér.

 Léphetnek a munkáltatók

 Balogh László szerint a kiadó lakások drágulása miatt sok munkavállaló és munkáltató vizsgálhatja meg a lakhatási támogatások bevezetésének a lehetőségét. „Ez egyébként is logikus döntés. A havi maximális 150 ezer forint összegű lakhatási támogatás adminisztrációja munkáltatói oldalról nézve szuperegyszerű, hiszen nekik nem kell leszerződni a bankkal vagy bérbeadóval, sőt. Az albérleti díjról még számla sem kell, mivel a munkavállalónak pedig elegendő csak rendelkezésre bocsátani a bérleti szerződését vagy a tulajdonában álló ingatlan hitelszerződését. A lakhatási támogatást akár a fizetéssel együtt el tudják utalni a munkavállaló bankszámlájára” –  ismertette a kedvezőbb lakhatáshoz szükséges megoldás részleteit Balogh László.

Mindez azt jelenti, hogy így közel 25 százalékot spórol a munkaadó is, mert a munkabérhez képest ennyivel kedvezőbb a lakhatási támogatás adó- és járulékterhe. Vagyis mind a munkaadóknak, mind a dolgozóknak jó lehetőséget nyújt ez az alternatíva.

forrás: ingatlan.com

Érdekelnek a napi ingatlanpiaci hírek vlog formájában, néhány percben? Kövesd HETI AUTÓZÓS műsoromat oldalaim egyikén!