Tovább élénkült februárban a lakáspiaci kereslet, de országon belül jelentős különbségek láthatók, illetve a használt és új lakások piaca is eltérő dinamikát mutat. Ez derül ki az ingatlan.com legújabb összeállításából, amely saját adatok alapján a kínálat és a kereslet februári alakulását vizsgálta.

Februárban több mint 328 ezer telefonos érdeklődést mértek az eladó lakóingatlanok iránt, ami éves összevetésben közel 5 százalékos élénkülést jelent. “Az előző hónapban az új lakásoké volt a főszerep, ebben a szegmensben ugyanis közel 80 százalékos növekedést láttunk országosan.” – értékelte az adatokat Balogh László, az oldal vezető gazdasági szakértője. A használt lakások kereslete is élénkült, de jóval visszafogottabb mértékben, tavaly februárhoz képest 3 százalékkal. „A fővárosi piacot kettősség jellemezte februárban. Miközben a használt lakások iránti kereslet éves szinten 6 százalékkal csökkent, az újak esetében 64 százalékos volt az erősödés. Budapesten belül a VII., VIII., I. és a XX. kerületben élénkült legnagyobb mértékben az érdeklődések száma 8-30 százalékkal. A lakáspiac dinamikájából kiolvasható, hogy még mindig a befektetők jelentik az élénkülés motorját, de a megjelenésük piacra kényszeríti a saját célra vásárló vevőket is. Ők ugyanis igyekeznek elébe menni a lakásdrágulásnak.” – fogalmazott a szakember. Balogh László a piaci élénkülésről elmondta, hogy tavalyhoz képest 4-5 százalékos a kereslet növekedése, de 2023-hoz képest több mint 40 százalékkal nőttek az érdeklődések, ami arányosan tükrözi az adásvételek számának alakulását is.

Egyre több lakáseladó lép piacra

A kínálati oldal legnagyobb kihívása, hogy nehezen tud lépést tartani a kereslettel. Hiába adtak fel februárban a tulajdonosok és ingatlanközvetítők több mint 34 ezer eladó lakóingatlan-hirdetést, ami éves szinten 4 százalékos növekedést jelent, a választék mégis csökkent. Az ingatlan.com oldalán elérhető 207 ezer hirdetésből az eladó lakásoké és házaké 129 ezret tesz ki, ami 12 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi darabszámtól. A szakember szerint ez különösen ott jelent problémát, ahol a kínálat szűkülése a kereslet növekedésével jár együtt, mert ez árnövekedést vetít előre. Pest, Fejér és Baranya vármegyében például 12-20 százalékkal csökkent éves összevetésben az eladó lakóingatlan-hirdetések száma, miközben a kereslet 8-20 százalékos emelkedést mutatott.

Balogh László a kínálatról elmondta, hogy az eladási kedvre nem lehet panasz, mivel a tulajdonosok által feladott hirdetések száma 10 százalékkal nőtt, és az ingatlanközvetítőké is 3 százalékkal bővült. Az élénkülő piac és emelkedő árak belépésre ösztönzik az eladókat, akik az eladó lakásukért kapott összegből tovább tudnak költözni. Budapesten a tulajdonosok februárban 27 százalékkal több eladó lakóingatlanhirdetést adtak fel mint egy évvel korábban. Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyékben pedig 34 és 19 százalékkal bővült a friss tulajdonosi kínálat.

Jobb év várható

A jelenlegi kilátások az eddigi élénkülés alapján 2025-ben 145-150 ezer adásvételre számíthatunk, ami a már 2022 előtti időszak dinamikáját tükrözi. Az új lakások iránti kiugró kereslet pedig ösztönzőleg hathat a lakásberuházásokra is, ami azért fontos, mert ha kellően nagyra nő a megfizethető új lakások kínálata, akkor az kiszámítható keretek között tartja a használt lakások áremelkedését is.

Magasabb februári tranzakciószámok

Az év eleji lakáspiaci fellendülésben kiemelt szerepet játszott az új építésű lakások iránti kirobbanó kereslet – derül ki az ingatlan.com legfrissebb, saját adatokon alapuló elemzéséből. Míg az eladó használt lakásoknál és házaknál éves szinten 3 százalékkal nőtt a kereslet januárban, addig az új építésűeknél 73 százalékkal több telefonos érdeklődést mértek.

A kereslet óriási, de még több új lakásra volna szükség

„Elsősorban a befektetési célú vásárlók pörgették fel az új építésű lakóingatlanok iránti keresletet, amely ötéves rekordszintet közelít. Különösen Budapesten figyelhető meg kiugró érdeklődés, a fővárosban a 2022 januári csúcsidőszakot is meghaladta a kereslet, amikor a zöldhitel-program, valamint a koronavírus-járvány utáni kilábalás adott lendületet ennek a szegmensnek” – értékelte a jelenlegi helyzetet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Beszélt arról is, hogy a kereslet kiugró bővülése mellett a kínálat is bővült. Február közepén országszerte több mint 7 ezer új építésű ingatlant hirdetnek eladásra, két éves viszonylatban 10 százalékkal több piacra került új lakást jelent. Budapesten tavalyhoz képest 3 százalékkal, a két évvel ezelőtti szinthez képest pedig 15 százalékkal nőtt a kínálat. „Ennek ellenére a piac továbbra is keresleti maradt, vagyis a valódi verseny kialakulásához komolyabb kínálatra lenne szükség. Ezen segíthet az állami lakásépítési tőkeprogram, amelynek keretösszegét a napokban 200-ról 300 milliárd forintra emelték” – tette hozzá Balogh László. A szakértő kiemelte, hogy ebben a prémium kategóriának számító ingatlanpiaci szegmensben a kiemelkedően magas árak egyik legfőbb oka a viszonylag szűk kínálat.

Árkörkép milliós négyzetméterárakkal számos vármegyeszékhelyen

A fokozott kereslet természetesen az árak emelkedését is magával hozta. 2023-ban a csökkenő kereslet következtében a fővárosban az új építésű lakások négyzetméterárai még minimálisan visszaestek. 2024 második felére azonban ez a tendencia megfordult.

A Budapesten eladó több mint 3 ezer új építésű lakóingatlan átlagos négyzetméterára meghaladja a 1,5 millió forintot. Mindössze két városrészben, a XVIII. és a XX: kerületben marad az 1 millió forintos szint alatt az átlagár. A legnagyobb újlakás-választékot nyújtó XI. és XIII. kerületben egyaránt 1,6 millió forint közelében jár az átlagos négyzetméterár. Budán az I., a II. és XII. kerületben pedig már több mint 2,6 millió forint feletti összeggel kell számolni négyzetméterenként. Pest vármegyében az új építésű ingatlanok esetében valamivel 900 ezer forint felett van az átlag.

A vármegyeszékhelyeken összesen több mint ezer új lakóingatlan vár vevőre, mégpedig 950 ezer forintos átlagos négyzetméteráron. Szegeden, Debrecenben, Zalaegerszegen, Pécsen, Székesfehérváron és Egerben is már 1 millió forint feletti átlagos négyzetméterár a jellemző, egész pontosan 1,02-1,15 millió forintos értékek jellemzik ezeket a nagyvárosokat. A győri 970 ezer forintos átlagár hajszállal marad le az egymillió forintos lélektani határról, amiben a viszonylag bőséges kínálat is komoly szerepet játszik.

Balogh László a következő időszakban várható trendekről szólva azt mondta, hogy az új lakások drágulása előrevetíti a használt lakások árának emelkedését. A jelenség már most is érzékelhető az újszerű lakóingatlanoknál, ezeknek az ára ugyanis a fővárosban már 1,48 millió forintot tesz ki négyzetméterenként. Ez egy év alatt 16 százalékos, két éves távon pedig 24 százalékos drágulást jelent.

Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy az új lakások iránti érdeklődések száma még februárban is növekvő tendenciát mutat, de az államkötvény piacról érkező befektetői kereslet június végére lecsenghet. A keresleti nyomás enyhülése pedig a lakásdrágulás lassulását is elhozhatja 2025 második felében.

forrás: ingatlan.com

Drágulással nyitotta az évet az albérletpiac. Januárban országos átlagban az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal emelkedtek a lakbérek, Budapesten pedig 1,8 százalékos volt a növekedés. Éves szinten az országos mutató 9,4, a fővárosi pedig 9,5 százalékos emelkedést tükröz a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a bérleti díj-emelkedés hátteréről azt mondta: “Az év eleji albérletdrágulás szinte törvényszerűnek mondható, mivel a januári fizetésemelések miatt a bérbeadók is többet tudnak elkérni a kiadó lakásokért. A KSH legfrissebb – 2024 novemberi – statisztikája alapján a nettó átlagkeresetek éves összevetésben közel 12 százalékkal emelkedtek. Ez részben megmagyarázza, hogy miként lehetséges a folyamatos bérletidíj-emelkedés egy gazdasági kihívásokkal tarkított időszakban.” A szakértő ugyanakkor felhívja arra is a figyelmet, hogy a bérleti díjak változása területenként és árkategóriánként jelentősen eltérő képet mutat.

A részletesebb kínálati adatok rámutatnak, hogy a drágulás motorját az olcsóbb kiadó lakások áremelkedése hajtja. Budapesten például az albérletárak középértéke tavaly óta alig változott a tulajdonosok kínálatában. 2024 februárjához hasonlóan most is 250 ezer forint a fővárosi bérleti díjak medián értéke, ami csak úgy lehetséges, hogy az olcsóbb albérletek ára nagyobb ütemben emelkedik, mint a drágábbaké.

Habár a budapesti átlagos bérleti díj 250 ezer forintot tesz ki, érdemes azonban körülnézni alaposan a piacon, mivel a kínálat legolcsóbb 25 százalékba tartozó kiadó lakóingatlanok havi bérleti díja legfeljebb 200 ezer forintot tesz ki. A legdrágább kerület továbbra is az V., ahol a bérleti díjak átlaga 350 ezer forint. A legszélesebb választékot XI. és a XIII. kerület nyújtja a bérlőknek. Előbbi városrészben az átlagos lakbér 260 ezer, utóbbiban 250 ezer forint. Ugyanakkor a kínálat legolcsóbb negyedét képviselő bérelhető lakások esetében a XI. kerületben legfeljebb 220 ezer, a XIII.-ban pedig 200 ezer forintot kérnek a tulajdonosok. A XVIII., XIX., XX. és XXI. kerületben pedig a legalacsonyabb áron elérhető lakóingatlanokat legfeljebb 150-160 ezer forintért hirdetik a tulajdonosok.

A legnagyobb egyetemvárosok közül Szegeden az összes kiadó lakásra vetített bérleti díj átlagosan 150 ezer forint, a legolcsóbban elérhető 25 százalékba tartozó ingatlanoknál azonban legfeljebb 120 ezer forint ez az érték. Debrecenben 227 ezer forint a tulajdonosok által bérbeadásra meghirdetett lakások átlagos bérleti díja, az olcsóbbakért legfeljebb 180 ezer forintot kérnek. Pécsen 160 ezer az átlag, az olcsóbbak lélektani határa pedig 130 ezer forint. Miközben a teljes miskolci választékot 120 ezer forintos átlag jellemzi, a legmérsékeltebb bérleti díjon elérhető sávba tartozó lakóingatlanoknál legfeljebb 100 ezer forint a bérleti díj a com adatai szerint.

A bővülő kínálat fékezheti a drágulás ütemét

A növekvő keresetek a bérleti díjak emelkedésének irányába hatnak, de vannak a drágulást fékezőerők is az albérletpiacon. Balogh László rámutatott, hogy a kiadó lakóingatlan-hirdetések száma megközelíti már a 18 ezret, utoljára ilyen széles kínálattal több mint 3 éve, 2021 őszén találkozhattak a bérlők. Tekintettel arra, hogy a lakáspiac adásvételi oldalán most egyre több befektetési célú vásárló jelenik meg, ez a kiadó lakások számának további növekedését vetíti előre.

forrás: ingatlan.com