Sokan ugranak bele 1-1 ingatlan megvásárlásába anélkül, hogy komolyabban megnézették volna egy hozzáértővel a kiszemeltet. Képekről a legtöbbször semmi nem derül ki, egy szakértő viszont pontosan tudja, hogy mit, hol és hogy keressen. Az egyik, mostanában nálam többször előforduló probléma a hőhíd volt, de mi is az a hőhíd és honnan ismerhetjük fel?
Hőkamerás kép egy lakásban lévő hőhídról
Kialakulása
Hőhídnak nevezzük a határolószerkezet minden olyan helyét, ahol többdimenziós hőáramlás és hőmérséklet-eloszlás alakul ki, egyszerűen mondva a szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a hőt, mint a szerkezet többi része. Hőhídmentes szerkezet nincs, de hatásait lehet és kell is enyhíteni. Előfordulása a magas hővezetésű fűtött és fűtetlen helyekre is jellemző: a fűtési energia egy része ezeken a hőhidakon keresztül szökik el, vagyis a fűtésszámlában többletköltséget okoz.
Főleg szakszerűtlen kivitelezés vagy rossz anyagfelhasználás miatt fordul elő, előfordulása akkor valószínű, amikor a hőt felvevő felület kisebb, mint a hőt leadó felület, ezért foltszerűen a falak sarkaira jellemző. Ezeken az éleken sokkal több meleg szökik ki, mint a falak többi pontján, így alacsonyabb hőmérséklet is jellemző ezekre a pontokra. Ha formája pont vagy vonalszerű, a rossz anyagfelhasználáson az ok, mivel magasabb hővezetésű építőanyaggal szakítják meg az alacsonyabb hővezetésű helyeket. Télen nagyobb az esélye, hogy hőhíd-problémák jelentkezzenek, hiszen annál intenzívebb a hőhíd, minél nagyobb a külső és belső hőmérséklet közötti különbség.
A szakszerűtlen kivitelezés előfordulására sok példát lehetne megemlíteni, de lényegében akkor jellemző, ha nincs lezárva a hőszigetelés (a fenti képen lévő ingatlan is emiatt hőhidas), vagy lyukak találhatóak a felületen. Ha már hőszigetelt, de a fal felülete így is hőhidas, valószínű a kivitelezés szakszerűtlen volt, nem csúsztatták össze megfelelően a szigetelőlapokat. Sok kivitelezésre jellemző, hogy ilyenkor ragasztóval kitöltik az illesztéseket, miközben így még egy hővezetőbb felületet képeznek...
A kialakulás oka lehet még az anyagváltás, például vasbeton pilléreknél vagy a koszorúknál, lehet ok a felületi hőmérséklet egyenlőtlen eloszlása is pl bútorok miatt, vagy ezek kombinációja például ablakok esetében.
A hőáram minden esetben a melegtől a hideg felé halad. Ott, ahol lényegesen magasabb a beépített anyagok hővezetési tényezője, intenzívebb hőáramlás alakul ki - ilyen pontokon jobban szökik a meleg. Tehát ott, ahol rosszabb lesz a szerkezet hőszigetelő képessége, több hő fog távozni a szabadba. Azt, hogy az adott szerkezet hőhidas-e, onnan lehet tudni, hogy lényegesen hidegebb a tapintása, azaz a belső felületi hőmérséklete alacsonyabb, mint a szerkezet többi részének.
Következményei
A hőhidak megnövelik a fűtési energiafogyasztást, ezzel egyenes arányban a fűtésszámlát is, valamint csökkentik a komfortérzetet, mivel a lakásban hideg pont alakul ki. Mivel a hőhidak hőmérséklete alacsonyabb a környező határoló szerkezetekénél, az átáramló pára itt gyakran lecsapódik és vizesedést okoz. A nedves szerkezet hőszigetelő képessége tovább romlik, hosszabb távon állagromlás következik be és a vizes szerkezet kedvez a penészgombák megtelepedésének is, ami betegségek kialakulását idézheti elő a lakóknál. A hőhidakat sokszor már csak a penészedés után fedezzük fel.
Hatásának csökkentése
Még fel nem épült épületeknél kifejezetten figyelnek a tervezők arra, hogy minél kevésbé tagolt homlokzatot alakítsanak ki, de ha mégis szükség van rá, plusz szigetelést tetetnek a vasbeton elemek elé. Ugyanezt teheti az is, aki már ilyen lakásban vagy házban él: kiegészítő szigeteléssel kell ellátnia az érintett felületeket, attikafalak és erkélylemezek esetén pedig hőhídmegszakító elemek is használhatóak. Fontos, hogy belülről tilos szigetelni az ilyen probléma fennállásakor, mivel csak elfedjük vele a problémát, de meg nem szüntetjük. Mindenképpen külső szigetelés szükséges és javasolt, illetve a szigetelések megfelelő kivitelezése létfontosságú.
Attila
