Ingatlanpiaci tanácsadó blog

Megállt az áremelkedés Budapesten - friss adatok az évről

2022. október 19. - Szűcs Attila Ingatlanpáholy

Egyértelmű “üzenetet” küldtek a budapesti lakóingatlanjukat eladásra kínáló tulajdonosok a legfrissebb adatok szerint - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely a fővárosi használt lakások és házak átlagos négyzetméterárának alakulását vizsgálta.

36-inflacio-2019_1.jpg

Október közepén a kínálati piacon a budapesti lakásoknál 959 ezer forintot tett ki a négyzetméterár, a házakat 794 ezer forint volt ugyanez. Szemben az egy évvel korábbi 666 ezer, illetve 800 ezer forinttal. Azaz éves összevetésben 20 és 19 százalékos a drágulás, ami egyébként havi átlagban 1,6 százalékos áremelkedésnek felel meg.

“Az éves szintű áremelkedés mértéke nem meglepő, a fordulatot az mutatja, hogy szeptember elejéhez képest nem változtak az árak, vagyis hat hete lényegében nem drágultak a használt ingatlanok. A drágulás-stop azt jelzi, hogy a bizonytalanság, óvatosság megjelent a vevők oldalán, az eladók pedig elkezdtek ehhez alkalmazkodni.” - kommentálta az adatokat Balogh László, vezető gazdasági szakértő. Hozzátette, hasonló megtorpanásra csak a koronavírus-járvány megjelenésekor volt példa 2020 második negyedévében, azelőtt viszont évek óta nem volt ilyen változás.

dragulasstop.png

Azt egyelőre korai megmondani, hogy tartós marad-e a stagnálás, esetleg árcsökkentésre kényszerülnek az eladók vagy a gazdasági bizonytalanságok megszűnése után újabb lendületet kapnak az árak a fővárosban. A szakember szerint a budapesti változások azért érdemelnek figyelmet, mert jellemzően a fővárosi tendenciák mutatkoznak meg később országosan is.

A vevők elbizonytalanodása miatt a használt lakások piacán az adásvételek száma tovább mérséklődhet Budapesten és országosan is, a vásárlóerő az energiakrízis, a háború, az infláció és a kamatemelkedések miatt biztosan visszafogottabb lesz a következő időszakban.

Attila

forrás: ingatlan.com hírlevél

Ki is lyukadt az ingatlanpiaci lufi? Volt egyáltalán? Piacelemzés.

Hogy is áll napjainkban az ingatlanpiac? Mekkora is lehet az a bizonyos lufi? Esetleg már ki is lyukadt? Az alábbi elemzést kollégám, Szécsényi András rakta össze, változtatás nélkül közlöm ezen Facebook bejegyzését. Ha érdekel még több ilyen és ehhez hasonló, bátran kövessétek be az oldalát ide kattintva

cost-4164539.jpg

Már egy ideje tervezem ezen soraim „papírra” vetését és mostanra úgy érzem talán meg is érett a történet egy összegzést, illetve Nektek olvasók, egy pár perccet a napjainkban oly szűkös szabadidőtökből.

Ahhoz, hogy a magyarországi helyzettel, illetve jövőképpel kapcsolatban tisztában legyünk (ez egy kis költői túlzás), nézzünk kicsit szét a nagyvilágban is ebben a szektorban. Hiszen mint köztudott, ha a világ másik felén kisiklik egy vonat, már az is képes megremegtetni hatalmas országunk gazdaságának stabilitását tartó rendíthetetlen alappilléreit.

Kezdjük a 2008-as világválságot is kirobbantó csodatevő országgal, azzal a bizonyos Amerikai Egyesült Államokkal (a továbbiakban: USA). Mit is tudunk róla, van egy több mint 40 éves rekordot megközelítő inflációja 8.26%, amelynek (mielőtt sokkal nagyobb rombolást tudna véghez vinni) letörése érdekében az USA központi bankrendszere (Fed) folyamatos kamatemeléssel válaszol. Saját becslése szerint a végső célig kb. 4.25-5% alapkamatra lesz szükség. Az állandó drágulással sikeresen is égetik el az állampolgáraik megtakarításait. Felmérésük szerint az év elején becsült 2400 milliárd dolláros megtakarításuk 2022. augusztusra közel 800 milliárd dollárral csökkent.

Az emelések következtében megemelkedtek a hitelek teljes hitelmutatói (THM) is. The Wall Street Journal ITTENI szerint 15 éve nem voltak ilyen magasak (6.7%). Tudom, mi jelenleg sokat adnánk ezért a kamatért, de náluk már ez is túl magas. Ennek következtében a 2022 évben 48% jelzáloghitel kihelyezés csökkenéssel számolnak.

Ez valószínűleg be is következik (következett), mert a New Yort Times EZEN cikkében a 2021. augusztus és 2022. augusztus közötti időszakra 14%-on ingatlanár csökkenésről tájékoztatta a nagyérdeműt. A következő egy évben végbemenő további alapkamatemelés ezt tovább fogja rontani.

Nézzünk egy másik angolszász csillagot, az Egyesült Királyságot.

Az én látókörömből kissé kiesett ez a nemzett (talán a brexit miatt). Az viszont elég tisztán látszik, hogy az Európai Unióból való kilépés nem volt éppen az egyik legjobb húzásuk a fennállásuk óta, de most nem ez a fő téma. Az infláció náluk sem áll a legjobban, augusztusban 9,9%, ez közel ötszöröse, mint ami a Bank of England célja volt. A drágáim 2%-kal terveztek. Hát nem édes ez a naivitás?!

Ingatlan fronton sem alakul olyan fényesen a jövőképük:

A The Guardian EZEN CIKKE szerint az ingatlanárak tetőztek és a most szeptemberben bekövetkezett, rég nem volt első árcsökkenésen túl további kb. két évig tartó és nagyjából 10%-os mértékű lejtmenet következik.

A CNBC EZEN cikkében szereplő Oxford Economics becslése még meredekebb. Szerintük, amennyiben a kamatláb a jelenlegi szinten marad (5.5-6%), akkor az ingatlanok „30%-kal túlértékelődnek a jelzáloghitel-fizetés megfizethetősége alapján”.

Hogy egy kicsit közelebbi, de mégis nyugati nagyhatalomról beszéljek. Itt van Németország, akinek az ingatlanszektorban megélt mindennapjai – a velünk sokszálon történő gazdasági összefonódás miatt – igencsak befolyásolhatják életünket. Jelenleg ismert augusztusi inflációs rátája 7.9%, szintén hasonló problémák elé állítják az országot.

Ezen felül Németországban a lakosság csupán 50%-a rendelkezik saját tulajdonú ingatlanokkal. A fennmaradó 50%-os bérlakáspiac jelentős része a magyar viszonyoktól eltérően óriás cégek kezében van. Sajnos egytől-egyig minden ilyen jellegű cég a tőzsdén elvesztette az eddigi legmagasabb értékének nagy részét az elmúlt másfél évben (pl. Vonovia -66%, LEG immobilian SE -56,5%). Mivel így a finanszírozásuk nehézkessé válik, feltehetőleg az ingatlan vagyonuk egy részét piacra kell vigyék, amellyel további nyomást gyakorolnak az ingatlanárakra.

A fenti körülmények mellett a legnagyobb 14 városból 13-ban csökken az érdeklődés az ingatlanok iránt, míg a kínálati oldalon 29%-os növekedés történt.

Ugyan százalékosan eddig nem találtam becslést a negatív mutatóra, de véleményem szerint itt sem ússzák meg 10% alatt.

Végül nézzük kis hazánkat:

Sziklaszilárd országunk a gyenge valuta és korrupció területén kívül nem igazán tud az élen járni, így fenti tényezők is le fognak csapódnak nálunk, vagy inkább már történik is. Úgy gondolom nem ártana erre felkészülni, viszont sok esetben azt látom, hogy ugyan az óceán vize már visszahúzódott a parttól, hogy hatalmas árhullámként végig rohanjon a világunkon, mi mégis kagylókat (értéket) keresünk a megnövekedett homokos parton a fedezékbe vonulás helyett.

De nézzük a számokat.

A kereslet 10 éves mélyponton, a kínálat az alacsony kereslet okozta felhalmozódás miatt 30%-kal magasabb szinten és ehhez az egészhez van egy hivatalosan 15.6%-os infláció (augusztusig). Nem hangzik olyan fényesen. Véleményem szerint, amennyiben nem áll fenn a mindennapi élet okozta változások okán történő szükség egy ingatlan eladására/vásárlására, illetve nem olyan alkalmi vétel, vagy eladás, hogy bekalkulálható legen egy akár 10-20%-os ingatlanár csökkenés kockázata. Inkább fektessétek pénzeteket egy évre mondjuk állampapírba (verziótól függően 11-13% hozam) és jövő ilyenkor nézzetek körül egy-egy esetleges jobb vétel ügyében.

Amennyiben váltani kell, úgy tegyétek meg minél előbb, mert mint írtam az árhullám jönni fog. Persze ha van időd és kitudod várni ennek a ciklusnak a végét (legalább 2-3 év, de elhúzódhat 5 évig is), akkor utána rendeződnek a viszonyok, csak akkor türelem és ne ugrálj!

Tudjátok! Inkább gondolkodj! �

Szécsényi András

Államcsőd? Nem higgy el mindent, amit kommentekben olvasol...

Mint ismert, már szeptember 21-től megálltak a kormányzati kifizetések, azóta az állami intézményeknek szállítók sem kapják meg a megszokott ütemezésben a munkájuk, szolgáltatásaik ellenértékét. Nehéz helyzetben van a kormány is, és anélkül, hogy védeni akarnám őket, a két rosszból a kevésbé rossz felé mentek, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy megjelentek azok a kommentek, amik szerint ez már az államcsőd előjele, nem tud az állam fizetni. Viszont hatalmas különbség van a nem tud és a nem akar között - Szarvas Norbi barátom véleményét idemásolom nektek, hogy érthetőbb legyen a dolog. 

1663320541-eahz4ai3e_lg.jpg

Szarvas Norbert az IFL Group tulajdonosa, őt és a csoportot is megtaláljátok Facebookon. Péntek reggel 8 órási írása:

"Miért veszélyes farkast kiáltani?

Egyre többen egyre több helyen pedzegetik az "államcsődöt", néhol kérdésbe csomagolva, néhol határozott kijelentéssel.
Azt azért érteni kell, hogy egy gazdasági válságot nem lehet ugyanolyan eszközökkel kezelni, mint egy virágzó gazdaságot. EZ annyira logikátlan gondolat, mint megkérdezni az embereket arról, hogy szeretnének-e rosszabbul élni a szankciók miatt. Nyílván a válasz: NEM, viszont a lényeg, hogy ebben nincsenek döntési helyzetben, mivel rendkívüli időkben rendkívüli lépések szükségesek.
Mégis megszaporodnak ilyenkor (törvényszerűen) a konteók, a pánikposztok, az "én megmondtam" gondolatok. Viszont sose felejtsük el, hogy amíg számodra ez lehet, hogy csak egy rossz gondolat, egy kíváncsiság, "egy meglátjuk mi lesz", addig másnak lehet, hogy a világát pusztítod el pusztán a kérdéssel.
Mert nem mindenki rendelkezik megfelelő mértékű vagyonnal és / vagy pénzügyi tudással.
2022-ben a magyar lakosság jelentős része még ott tart, hogy semmit nem tud az Államcsődről (technikai, részleges...stb), de fél tőle. Fél, mivel saját magának úgy fordítja le, hogy itt a vége, minden elveszett.
Innentől kezdve nem képes gondolati síkon eljátszani a gondolattal, mivel ha lát két jelet (pl.: Állam befagyaszt bizonyos automatikus fizetéseket, magas infláció), akkor máris azt mondja, hogy itt Államcsőd lesz és vége. De miért pusztul el ezzel ezeknek az embereknek a világa? Hát azért ,mert az amúgy is nehéz élethelyzetükben (nincs megtakarítás, nem képzettek...stb) az állambiztonságot, mint utolsó mentsvárat is kirúgjuk a lábuk alól ls a tehetetlenség lesz rajtuk úrrá. Itt realizálják azt, hogy nekik nincsen más lehetőségük, nincsen pénzük, amit menekíthetnének, nincsenek megfelelő eszközeik az Államcsőd kezelésére, viszont még rosszabb lehet számukra. Pánikolnak és félelemben élik méginkább a mindennapjaikat, utolsó örömforrásukat is elvesztve. Ha lesz Államcsőd, ha nem lesz, az biztos, hogy a konteóra fogékony pesszimista tömegnek az életszínvonalát sikerül végérvényesen tönkretenni pusztán a gondolattal is. Ezért a TE felelősséged az, hogy kinek és milyen kontextusban beszélsz Államcsődről, mivel pusztán a gondolattal bánthatod a másikat akaratodon kívül. Kérlek erre nagyon figyeljetek oda, mivel most meg fognak szaporodni ezek a gondolatok mindenhol és ha te is táplálod, akkor azzal nem biztos, hogy segítesz."
Minden szavával egyetértek, egyetlen apró kiegészítés: az utolsó mondatban a szósorrendet felcserélném: biztos, hogy nem segítesz.
Szép hétvégét mindenkinek, vigyázzatok magatokra!
Attila
süti beállítások módosítása