Drágulással nyitotta az évet az albérletpiac. Januárban országos átlagban az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal emelkedtek a lakbérek, Budapesten pedig 1,8 százalékos volt a növekedés. Éves szinten az országos mutató 9,4, a fővárosi pedig 9,5 százalékos emelkedést tükröz a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a bérleti díj-emelkedés hátteréről azt mondta: “Az év eleji albérletdrágulás szinte törvényszerűnek mondható, mivel a januári fizetésemelések miatt a bérbeadók is többet tudnak elkérni a kiadó lakásokért. A KSH legfrissebb – 2024 novemberi – statisztikája alapján a nettó átlagkeresetek éves összevetésben közel 12 százalékkal emelkedtek. Ez részben megmagyarázza, hogy miként lehetséges a folyamatos bérletidíj-emelkedés egy gazdasági kihívásokkal tarkított időszakban.” A szakértő ugyanakkor felhívja arra is a figyelmet, hogy a bérleti díjak változása területenként és árkategóriánként jelentősen eltérő képet mutat.

A részletesebb kínálati adatok rámutatnak, hogy a drágulás motorját az olcsóbb kiadó lakások áremelkedése hajtja. Budapesten például az albérletárak középértéke tavaly óta alig változott a tulajdonosok kínálatában. 2024 februárjához hasonlóan most is 250 ezer forint a fővárosi bérleti díjak medián értéke, ami csak úgy lehetséges, hogy az olcsóbb albérletek ára nagyobb ütemben emelkedik, mint a drágábbaké.

Habár a budapesti átlagos bérleti díj 250 ezer forintot tesz ki, érdemes azonban körülnézni alaposan a piacon, mivel a kínálat legolcsóbb 25 százalékba tartozó kiadó lakóingatlanok havi bérleti díja legfeljebb 200 ezer forintot tesz ki. A legdrágább kerület továbbra is az V., ahol a bérleti díjak átlaga 350 ezer forint. A legszélesebb választékot XI. és a XIII. kerület nyújtja a bérlőknek. Előbbi városrészben az átlagos lakbér 260 ezer, utóbbiban 250 ezer forint. Ugyanakkor a kínálat legolcsóbb negyedét képviselő bérelhető lakások esetében a XI. kerületben legfeljebb 220 ezer, a XIII.-ban pedig 200 ezer forintot kérnek a tulajdonosok. A XVIII., XIX., XX. és XXI. kerületben pedig a legalacsonyabb áron elérhető lakóingatlanokat legfeljebb 150-160 ezer forintért hirdetik a tulajdonosok.

A legnagyobb egyetemvárosok közül Szegeden az összes kiadó lakásra vetített bérleti díj átlagosan 150 ezer forint, a legolcsóbban elérhető 25 százalékba tartozó ingatlanoknál azonban legfeljebb 120 ezer forint ez az érték. Debrecenben 227 ezer forint a tulajdonosok által bérbeadásra meghirdetett lakások átlagos bérleti díja, az olcsóbbakért legfeljebb 180 ezer forintot kérnek. Pécsen 160 ezer az átlag, az olcsóbbak lélektani határa pedig 130 ezer forint. Miközben a teljes miskolci választékot 120 ezer forintos átlag jellemzi, a legmérsékeltebb bérleti díjon elérhető sávba tartozó lakóingatlanoknál legfeljebb 100 ezer forint a bérleti díj a com adatai szerint.

A bővülő kínálat fékezheti a drágulás ütemét

A növekvő keresetek a bérleti díjak emelkedésének irányába hatnak, de vannak a drágulást fékezőerők is az albérletpiacon. Balogh László rámutatott, hogy a kiadó lakóingatlan-hirdetések száma megközelíti már a 18 ezret, utoljára ilyen széles kínálattal több mint 3 éve, 2021 őszén találkozhattak a bérlők. Tekintettel arra, hogy a lakáspiac adásvételi oldalán most egyre több befektetési célú vásárló jelenik meg, ez a kiadó lakások számának további növekedését vetíti előre.

forrás: ingatlan.com

Erősödő kereslet, több feladott hirdetés, ugyanakkor kínálatcsökkenés jellemezte a januárt az országos lakáspiacon az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint. Az élénkülés viszont nem egyenletes az országos belül, és a különböző ingatlantípusokat sem ugyanúgy érinti.

„Már az év első napjaiban is jelentős keresletnövekedést láttunk, ezért nem meglepő, hogy a január egészében is fokozódott az érdeklődés. Januárban 340 ezer telefonos érdeklődés érkezett az eladó lakásokra és házakra, ami 8 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Budapesten az eladó lakóingatlanok esetében 135 ezer érdeklődést regisztráltunk, ami 9 százalékos növekedést jelent. A fővároson belül számottevő különbségek láthatóak. A befektetők vadászterepének számító VI.,  VII., VIII. és IX. kerületben összesen 36 százalékkal nőtt a kereslet az eladó lakások iránt. A befektetői aktivitás pedig piacra hívta a saját célra vásárlókat is, mivel bizonyos külvárosi kerületekben eladó lakóingatlanok iránt is kiugróan nőtt az érdeklödések száma.  A X., XIX., XX. és XXIII. kerületekben 23 százalékos emelkedést láthattunk januárban éves összevetésben. Utóbbiak népszerűsége a belső kerületekhez viszonyított alacsonyabb árral magyarázható” –  ismertette a legfontosabb januárban kibonatokzó trendeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A kereslet felfutása részben azzal magyarázható szerinte, hogy érezhetően nőtt az állampapírokból lakáspiacra visszatérő befektetők száma. A befektetők egyre nagyobb aktivitására utal az is, hogy az új építésű lakások iránti kereslet több mint 80 százalékkal emelkedett éves szinten az idei év első hónapjában. Ezzel párhuzamosan a befektetők által generált áremelkledéstől tartva a saját célra vásárlók is igyekeznek minél előbb megoldani a tervezett lakás megvételét.

 „Fontos tényező, hogy bár keresletélénkülés híre gyorsan terjed a piacon, ez nem egyenletes. Baranya, Békés és Hajdú-Bihar vármegyében például még 10-15 százalékos az éves lemaradás a keresletet nézve. Utóbbi két vármegyénél azonban Románia januári schengeni csatlakozása miatt az ottani vásárlók viszont élénkítik a keresletet” – tette hozzá.

A kínálat lassan zárkózik

A egyre nagyobb számban piacra lépő vevőjelöltek egyelőre csökkenő kínálattal találkozhatnak. Januárban a feladott eladó lakóingatlan-hirdetések száma 1 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az eladó lakások és házak teljes kínálata viszont január végén csak 128 ezer lakóingatlanból állt, ami 12 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, és lényegében a 2022 elejére jellemző szintnek felel meg. Balogh László úgy látja, a kínálat csökkenése részben azzal magyarázható, hogy a kereslet már elkezdte felszívni a kínálatot.

„Természetesen a kínálat dinamikájában is vannak lényeges különbségek. Somogy vármegyében például 14 százalákékal nőtt a feladott hirdetések száma, és a budapesti agglomerációt is képviselő Pest vármegyében is 6 százalékkal nőtt a friss kínálat” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

Minden adott a forgalombővüléshez

Az erős január után az év első felében marad a pörgős menetrend a befektetési célú vásárlások eredményeként. Az állampapírokból a lakáspiacra átnyergelő befektetők ugyanis június végéig várhatóan méghozzák az ingatlanokkal kapcsolatos döntéseiket.

Az ingatlan.com becslése szerint idén akár 140-145 ezer lakásadásvételre kerülhet sor, ami 10 százalékkal meghaladhatja a tavalyi forgalmat, a 2023-as tranzakciószámnál pedig 30-35 százalékkal lehet magasabb.

forrás: ingatlan.com

Eldőlt, hogy nagyszabású ingatlanfejlesztés indulhat a következő években a rákosrendezői rozsdaövezetben. A jelenlegi információk szerint az egyesült arab emírségekbeli Eagle Hills ingatlanfejlesztő vállalat közel 51 milliárd forintért veszi meg a területet, amelyen a tervek szerint 5 milliárd euró, azaz több mint 2000 milliárd forint értékű beruházást tervez. A fejlesztés jelentős hatással lehet a lakáspiacra is – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely a környéken jelenleg eladásra szánt lakóingatlanárait is bemutatja.

A Mini-Dubajként indult, de hivatalosan Grand Budapest névre keresztelt beruházás keretében csak a következő években indulhat el az első épületek kivitelezése, de azt követően a következő másfél évtizedben folyamatosak lehetnek az építkezések A beruházó 100 hektár hasznosításával számol, amiből 30-40 hektáron parkokat és közterületeket tervez. “Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az új városrész nem lesz túlzsúfolt. Ennek viszont az lesz az ára, hogy épületek nem oldalirányba, hanem felfelé terjeszkedhetnek. A projekten belül akár 250-500 méteres felhőkarcolók elhelyezésére is lehetőség nyílik. Ez a magasság a főváros legmagasabb épületének számító 143 méteres Mol Campusnak a duplája és triplája is lehet.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője..

Az ingatlan.com szakértője hozzátette, hogy egyelőre nem tudni, pontosan mikor és hány lakás épül majd, de a mostanihoz képest jóval magasabb árakkal lehet számolni. Egyrészt az új lakások leghamarabb 2-3 év múlva kerülhetnek piacra, a kivitelezés pedig a következő 5 évben biztosan nem ér véget. Addig pedig árnövekedéssel lehet számolni mind a lakáspiacon mind pedig az építőiparban. Másrészt a magasépítés jelentős költségei szó szerint beépülnek majd az árakba. A mostani kilátások alapján a négyzetméterárak elérhetik 4-5 millió forintot, de addig még rengeteg tényező változhat. Mindenesetre ez az összeg nem számít kiugrónak, hiszen ma is vannak olyan új építésű budapesti lakóingatlanok, amelyeknél ennél magasabb a négyzetméterár.

„Bár a Grand Budapest projekt kapcsán számos kérdés még nyitott, de a környék lakáspiacán a spekuláció miatti élénkülés szinte azonnal beindulhat. Részben azért, mert az állam jelentős infrastruktúrafejlesztést vállalt a terület eladásával párhuzamosan. Bicikliutak épülhetnek, parkosítással fedik be a vasúti pályát, továbbá meghosszabbítják az 1-es metró vonalát. Ezek a tervezett fejlesztések pedig nagyon gyorsan megjelenhetnek a környékbeli lakásárakban is. A környék lakásárainak emelkedéséhez továbbá az is hozzájárulhat, hogy az új városrészben irodák, kereskedelmi és szolgáltató egységek is épülhetnek, amelyek eredményeként vonzó lokáció lesz az új városrész, ezért sokan költözhetnek oda” - fogalmazott Balogh László. Mindez a környékbeli használt és új lakások árát is befolyásolja majd. A Rákosrendező közelében található XIII. és XIV. kerületi lakások árai ezért valamivel gyorsabban emelkedhetnek a következő években a budapesti átlagnál.

Te mit gondolsz a projektről?

forrás: ingatlan.com