2016 január elsejétől az 5%-os újépítésű áfa mellett egy kevésbé kiemelt, mégis nagyon fontos törvény is hatályos lett, mégpedig az, hogy 300 nm alapterületű új lakóépület építése esetén nem szükséges engedélyeztetni, csupán bejelentési kötelezettség van. De mit is jelent ez? Építhet bárki bármit ezalatt a terület alatt? Menjünk bele kicsit mélyebben.

A törvényjavaslat – egyebek mellett az új lakások áfa csökkentése mellett – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény kiegészítésével egy új eljárási kategóriát is bevezetne. Mind az építtetők, mind a hatóságok részéről üdvözölték a szándékot, mert az engedélyezéssel kapcsolatos adminisztrációt csökkentették vele, azonban ezt csak olyan módon javasolt megtenni, hogy
- az épített környezet és a településkép ne sérüljön;
- az építtetők azon érdeke biztosítva legyen, hogy szabálytalan építési tevékenység miatt ne kelljen bontással vagy milliós büntetésekkel számolniuk;
- csak akkor kezdődjön meg az építési tevékenység, ha garantálható, hogy az épület be is fejezhető;
- az építési tevékenység környezete érdemi biztosítékot kapjon arra, hogy a kivitelező (építtető) be fogja tartani a vonatkozó jogszabályi előírásokat.

Érdekesség, hogy a korábbi kormányzati szándékok a legfeljebb 160 négyzetméter hasznos alapterületű lakóépület építési engedélyezése egyszerűsítésére irányultak, a 300 nm-hez kötött előírások annyira újak, hogy a 2015. december 11-én megjelent Illetéktörvény-módosítás is még 160 négyzetméterhez kapcsolódó illetékeket szabályoz. Hogy ebből miért és ki által lett 300 nm, inkább ne is firtassuk... szerintem a 160 nm közelebb áll egy átlagos családi házhoz a szociális szempontokat figyelembe véve, de mostmár így marad.

Tehát ahogy fent leírtam, vannak fontos dolgok, amire figyelni kell annak ellenére is, hogy nem kell építési engedély, ugyanis a bejelentési kötelezettség továbbra is él, az eredeti engedélytől annyiban jobb a helyzet, hogy bár a bejelentéseket leellenőrzik, csak akkor fognak közbeavatkozni, ha az a telek lehetőségeitől eltér (nagyobb beépítés mint amit lehetne, sérül a környezet vagy a településkép, stb).

Ha nem készül el, fizet az építtető

Az épület befejezése után a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt építésügyi hatóságtól. Ellenben nagyon fontos, hogy szabályozták, hogy az építés megkezdésétől számítva meddig kell befejezni az építkezést, különben kőkeményen fizetni kell, az alábbiak szerint:

Látható, hogy a hatósági bizonyítvány 3 éven belüli befejezés esetén ingyenes, de azt követően évente 200.000 forinttal nő a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj.

A helyi építési szabályzat betartatásával válik az lehetővé, hogy a településkép valamilyen szinten rendezetten formálódjon, alakuljon. Sajnos számtalan esetben előfordul, hogy az építtetők nem foglalkoznak a településképpel, nem érdekli őket az épített környezet, egy dolog a fontos: azt építsen, amit akar. Amennyiben az építtető az adott település képviselő-testülete, polgármestere, főépítésze, és közvetetetten a település többi lakójának a véleményét nem veszi figyelembe, akkor az adott környezetet elcsúfító, a szomszédos épületeket hátrányosan befolyásoló épület is létesíthető. Szerintem nincs olyan település, amelyik komolyan bízik abban, hogy az építtető önmegtartóztató módon, a szomszédjaira is tekintettel fog építkezni, ezért nagyon fontos a bejelentett tervek ellenőrzése és ellenőriztetése, majd a közbeavatkozás, ha éppen arra vagy szükség.

Attila