Arról már sok blogom szólt, hogy mennyi buktatója lehet lakásvásárlásnak, a telkeknél legalább ennyi van, ha nem több. Leírok néhány dolgot, hogy mire figyeljen az, aki telket keres.

Tulajdoni lap és helyszínrajz

Mint minden ingatlanvásárlás előtt, telekvétel előtt is meg kell győződni arról, hogy az adott terület tényleg az eladó birtokában van-e, valamint arról is, hogy van-e valakinek elővásárlási joga a területre illetve milyen egyéb jogok terhelhetik az ingatlant, például szolgalmi jogok. Ilyen lehet például, ha a mögötte lévő terület megközelíthetősége csak az adott telken keresztül biztosított, így az áthaladást a későbbiek során is lehetővé kell tenni, vagy az ottani áramszolgáltatónak is lehet szorgalmi joga, ha kábele van a föld alatt vagy oszlopa a telken.

Szintén meg kell nézni, hogy az adott ingatlan pontosan hol fekszik, az bel- vagy külterületnek minősül-e, mivel eltérő építési szabályok vonatkoznak rájuk. A telket ugyan belterületbe lehet vonatni, ennek azonban magas költségei vannak. Nem csak a beépíthetőségben van különbség, az önkormányzat közművesítési és különböző ellátási kötelezettségeinek mértékében is jelentős az eltérés a két eset között. De arra is érdemes még figyelni, hogy a zártkerti ingatlanok, melyek külterületen vannak az ingatlannyilvántartásban meghatározott művelési ágba sorolva, aranykorona értékkel szerepelhetnek, és így csak a termőföldre vonatkozó szigorú szabályok szerint értékesíthetőek, ráadásul alig építhető rá valami, ha egyáltalán építhető.

Közművek, fekvés

Érdemes megvizsgálni a telek tájolását is: különösen fontos kérdés ez, ha valaki passzív ház építésében gondolkodik, de akkor is érdemes lehet ezekre az elvekre figyelni, ha alacsonyabb energiaköltségeket szeretne később elérni. Nagy segítség lehet, hogy ma már számítógépes modellek segítségével egész pontosan meghatározható, hogy milyen módon süt be az adott ingatlanra a nap. Magyarországon az uralkodó széljárás az észak-nyugati, így ahhoz, hogy a szél ne fújjon át a telken, erről az oldalról védettnek kell lennie.

A megközelíthetőség tágabb értelemben is fontos, nem mindegy, hogy csak autós bejárással számolhatunk, vagy vannak tömegközlekedési eszközök is gyalogosan elérhető távolságban. A fentieken túl a közművesítettséget is tisztázni kell, jelentős különbséget jelent, hogy telken belül, vagy csak a telekhatárnál vannak a csatlakozások és nekünk kell őket bevezetni, ami komoly költséget jelenthet. Szintén elképzelhető, hogy az új felparcellázott területre még egyáltalán nem vezették be a közműveket, amit majd a lakóknak közösen kell megoldania. Ez utóbbi hátrányosabb megoldás, addig ugyanis az építkezést nem lehet megkezdeni, míg a bevezetés nem történik meg.

Övezeti besorolás és beépíthetőség

Vásárlás előtt a telket mindenképpen érdemes személyesen is szemügyre venni, feltérképezni, hogy kik lennének a szomszédok illetve a közvetlen közelben élők. Személyesen a telek további adottságai is jobban felmérhetőek, így például a lejtése, meredeksége, hol van kerítés, illetve az miből készült. A meredekség azért fontos, mert egy nagyobb dőlésszög esetén több földmunkára lehet szükség a ház felhúzása során, és ez drágíthatja az építés költségét. A kerítést pedig azért érdemes megnézni, hogy lássuk, mennyire védi az ingatlant, illetve később pedig mekkora szakaszon szeretnénk újat helyette.

Fontos az is, hogy ellenőrizzük álmaink háza fel épülhet-e az adott telken. Ehhez meg kell nézni az önkormányzat szabályozási tervét és az építési szabályzatot, amiben szerepelnek a beépítési előírások. A különböző övezetekben eltérhet egymástól a beépítés módja, a legnagyobb beépítettség szintje és az építmény legnagyobb magassága is.

Egy építési övezetben általában legalább 10 százalékos a beépíthetőség, többnyire azonban ennél többet határoznak meg. Az építménymagasságra is figyelni kell, mivel elképzelhető, hogy több szintes épület a területre nem helyezhető el. Sokan elfelejtik, pedig a későbbi ház és kert kialakítása szempontjából fontos, hogy az építés során az oldalkerítésektől milyen távolságot kell tartani, illetve hogy mekkora előkertet kell kialakítani.

Ha már a szabályozási tervre vetettünk egy pillantást, a rendezési tervet se hagyjuk ki. Ebben ugyanis megtaláljuk, hogy az adott környéken milyen változások várhatóak a jövőben, például ellenőrizhetjük, hogy nem épül-e nagy forgalmú, 4 sávos út a közvetlen közelünkben vagy benzinkút szintén tőlünk pár méterre.

Attila