Mindenkinek volt már problémája valamilyen szomszédjával - nem kell feltétlenül a lakásunk közvetlen szomszédjában laknia, egy nagyobb társasház egyetlen lakója is lehet olyan pofátlan, hogy az egész ház életét befolyásolja az ottléte. De mit is tehetünk? Jogunk van feljelenteni? Nem üthet ránk egy feljelentés vissza?
Jogalap
Két eset lehetséges minden ilyen élethelyzetnél: hogy jogos-e a feljelentés, vagy nem, de természetesen az életben ez nem ilyen egyszerű. A leggyakoribb eset általánosan a zajongás, amit a jogalkotás csendháborítás néven ismer. A Polgári Törvénykönyv meglehetősen átfogó megfogalmazása szerint a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, mellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy, amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Ez a szöveg persze szubjektív, de van egy fontos támpont társasházi lakásoknál, mégpedig a házirend, melyet a társasház közgyűléseken változtathat, tetethet bele új dolgokat vagy esetleg kivetethet belőle blődségeket. Előfordul, hogy a hétköznapi ebédidő is abba a csendsávba tartozik, ami általánosan 21 óra után szokott lenni vagy a lakók többségének beleegyezésére van szükség azokhoz a tevékenységekhez, melyek hosszútávon is kellemetlenséget okozhatnak, mint például az állattartás.
Emellett az önkormányzatok is meghatározzák, hogy mi számít az adott területen csendháborításnak. Ha a szomszédod zajong, az első, amit tehetsz, hogy szólsz neki. Ha tovább folytatja az adott tevékenységet, te pedig már elvesztetted a türelmedet, akkor hívhatod a rendőrséget, és feljelentést is tehetsz, vagy náluk, vagy a jegyzőnél. Ebben az esetben a zajongót 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják. Fontos viszont, hogy amennyiben a feljelentés után de a rendőrök kiérkezése előtt abbahagyja a tevékenységet és nem tudod bizonyítani a jogsértést, többszöri rendőrségi hívásra téged is elővehetnek, szóval elővigyázatosságból mindig javaslom a jogsértés rögzítését: manapság mindenkinek van okostelefonja, érdemes használni és okosan felvenni mindent, ami zavar.
Hamis vádak
Előfordul, hogy valaki megfenyegeti azt a szomszédot, aki őt feljelentette, vagy épp feljelentéssel igyekszik visszavágni. Olyanok is vannak, akik más okból szeretnének borsot törni kellemetlennek vélt szomszédjuk orra alá, és úgy érzik, erre a feljelentés tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak. Ők azonban biztos, hogy nem járnak jól, ugyanis, aki úgy tesz bejelentést, hogy tudja, az illető nem követte el a neki tulajdonított tettet, egy évig terjedő szabadságvesztést kaphat. Ennél súlyosabb az a hamis vád, amikor valaki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol. Ez három évig terjedő szabadságvesztéssel járhat, de ha a hamis vád alapján büntetőeljárás is indul, a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Természetesen ezek "csak" a törvényi előírások, büntetlen előélet esetén jókora pénzbírsággal az ügy megúszható, de fontos volt érzékeltetnem, hogy a hamis vád nem kis dolog.
Szaggal történő birtokháborítás
Feljelentést tehetsz abban az esetben is, ha a szomszédod megfenyeget, vagy zsarol. Hatósághoz fordulhatsz akkor is, ha birtokháborítást követ el a szomszédod, melynek egyik érdekes esete a szaggal történő birtokháborítás: ilyen az, ha az illetőtől például termelés, állattenyésztés következtében túlságosan kellemetlen szaganyag áramlik otthonod felé. A pereskedés azonban gyakran még inkább elmérgesíti az egyébként sem túl baráti viszonyokat, ezért általában jobb, ha más módszerrel próbáljátok elintézni az esetleges konfliktust.
És családi házak esetén?
Nagyvonalakban ugyanez a helyzet, csak a távolságok mások. Előfordulhat, hogy az utca elején élő család egész éjjel bulizik, ezért a gyermeked nem alszik, másnap pedig nem tud emiatt iskolába menni - az ilyesmi nagyon bosszantó tud lenni. Itt is nagyon fontos az, hogy előzetesen szólítsuk fel korrekt módon a szomszédot a jogsértő magatartás befejezésére, de ha nem hagyja abba, a feljelentés előtt rögzítsük a jogsértést valamilyen módon, illetve érdemes a többi szomszédot is kihívni tanúskodni.
Attila