2024-ben sem tudunk a múltból kiindulni, mindig az aktuális helyzetet kell megvizsgálni és ahhoz igazodni.
Balogh László, az ingatlan.com elemzője az alábbiakat fogalmazta meg: “Az év eleji élénkülés júniusra kifújt, de júliusban új hullám indult. Sokan felismerték már, hogy a lakásárak folyamatosan nőnek, a kamatok pedig nem csökkennek tovább, sőt bizonyos lakáshitelkamatok emelkednek. Akik eddig a kivárásra játszottak, azok közül egyre többen a piacra lépés mellett döntenek. Mindezek ellenére nincsen kolbászból a kerítés az ingatlanpiacon, ezért még nem lehet látni, hogy ez a folyamat mennyire lesz fenntartható.”
Közel 14 százalékkal magasabb áron hirdetik az eladó ingatlanokat a tavalyi év hasonló időszakához képest és a jövő évi közel ezer milliárd forint piacra ömlése sem valószínű, hogy lassulást fog okozni.
2024 harmadik negyedévét élénkülő kereslet is jellemezte, az év második negyedévéhez képest (+5,3%). Az országon belül viszont jelentősebb eltérések tapasztalhatók: a legnagyobb mértékben Bács-Kiskun, Fejér és Pest vármegyékben erősödött a kereslet, 11 százalékkal haladta meg a második negyedévi szintet. Ugyanakkor Békés, Zala, Tolna és Baranya vármegyékben 11-14 százalékos visszaesés történt. 2024 harmadik negyedévére vonatkozó adatok alapján tovább nőtt a házakra vonatkozó keresések száma, a lakások iránti érdeklődés pedig valamennyivel csökkent.
Nem állt meg az idei évben tapasztalható áremelkedés sem. Az átlagos négyzetméterárak az oldal teljes aktív hirdetésállományát tekintve 2024 harmadik negyedévében 13,8 százalékkal emelkedtek a tavalyi hasonló időszakához képest. A nyár ingatlanpiaci fellendülését mutatja, hogy az előző negyedévhez képest 2,4 százalékkal drágultak az ingatlanok a júliustól szeptemberig tartó időszakban.
A legnagyobb mértékű áremelkedés a használt lakások esetén figyelhető meg, amelyek négyzetméterára átlagosan 14 százalékkal drágult az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A házak esetében 10, a nyaralóknál 9,5, míg a garázsoknál 2,2 százalékos áremelkedés történt.
2024 harmadik negyedévére vonatkozó adatok alapján a hirdetők kétharmada egyáltalán nem változtatott az eredeti hirdetési áron, 26 százalékuk csökkentette, 7 százalékuk pedig növelte az eredeti elképzeléshez képest a hirdetési árat. Az árváltoztatási hajlandóság leginkább Baranya, Békés és Zala vármegyében jellemző.
Országszerte átlagosan 10,7 százalékkal vitték lejjebb az árakat, míg azok, akik az eredeti elképzeléseikhez képest emeltek, 12,5 százalékkal drágítottak. Legkevésbé a fővárosi eladók tértek el az elképzelésüktől, azok, akik viszont változtattak az árakon, átlagosan 9 százalékot csökkentettek. Emellett az áremelés mértéke is Budapesten volt a legalacsonyabb (10,3%). Vidéken ennél nagyobb mértékű árengedmény, átlagosan 11,6 százalék a jellemző. Területi eltérések természetesen vannak, a legnagyobb csökkentések Nógrád (14%), Heves (13,3%), Jász-Nagykun-Szolnok (13%) vármegyékben fordulnak elő. Budapesten pedig leginkább a 23. kerületben (10,2%), a 16. kerületben (9,8%) és a 12. kerületben (9,5%) csökkentették az árat az eladók.
A legnagyobb árnövekedési mérték pedig Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékre volt jellemző, Budapesten pedig az 1., a 10. és a 21. kerületekre.
Attila
források: portfolio.hu, ingatlan.com, zenga.hu
