Kaptam az éjjel egy remek elemzést az ingatlan.com-tól, akik 2021 második negyedévében aszerint vizsgálták az ingatlanpiacot, hogy a visegrádi országok fővárosai (Pozsony, Prága, Varsó, Bukarest, Budapest) közül ki tud a leghamarabb megvásárolni egy 50 m2-es lakást. Az eredmény egyrészt meglepő, másrészt jól mutatja, mennyire csalóka tud lenni egy ilyen statisztika.

2021 második negyedévében egy 50 négyzetméteres prágai vagy pozsonyi lakásért több mint 50 millió forintnak megfelelő összeget kellett fizetni, miközben ez Varsóban alig több mint 42 millió forint, Budapesten pedig 36 millió alatt marad. A magyar fővárosban 8,5 évnyi nettó átlagbér szükséges egy ilyen alapterületű lakáshoz, Prágában 8,6 évre, Varsóban pedig 8,8 évnyi helyi átlagfizetésre van szükség. Pozsonyban viszont majdnem 11 évre. Bár a román fővárosban, Bukarestben a legalacsonyabbak a négyzetméterárak, az átlagfizetések alapján több mint 9 év kell az 50 négyzetméterhez. A régió fővárosaiban 2018-ban még 7,5-8 évnyi átlagfizetésből összejött az 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához szükséges összeg.

Az ingatlan.com kutatása szerint az elmúlt években megváltozott közép-európai fővárosok lakáspiaca és a fizetéshez mért lakásárak szerinti sorrendje is. A kutatás hivatalos adatok alapján azt vizsgálta, hogy hány évre jutó nettó átlagfizetésből jön ki egy budapesti, prágai, pozsonyi, varsói és bukaresti lakás ára.

Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten kell a legkevesebbet dolgozni egy 50 négyzetméteres lakás árához: 8,5 évre jutó nettó átlagfizetés kell a 35,9 millió forintos ingatlanhoz. Minimálisan van csak lemaradva Prága és Varsó. Egy prágai lakás megvásárlásához forintban számolva közel 55 millió forintnak megfelelő cseh koronára van szükség, ami az ottani átlagbérből 8,6 év alatt jöhet össze. Varsóban szintén közel van a többiekhez, több mint 42 millió forintnyi zloty kellene egy ilyen alapterületű lakáshoz, ami 8,8 évnyi varsói átlagfizetést jelent. Kilóg a sorból a pozsonyi piac, a szlovák fővárosban átlagosan 53 millió forint értékű euró kell az 50 négyzetméterhez - ez az összeg azonban viszont közel 11 évnyi pozsonyi átlagbérből finanszírozható. A Visegrádi Négyeken kívül Románia fővárosában is majdnem 9,5 évnyi nettó átlagfizetés kell egy 50 négyzetméteres bukaresti lakás megvásárlásához. Bár Bukarestben csak 28,5 millió forintnyi lei-be kerül egy ekkora ingatlan, a havi nettó fizetések is jóval alacsonyabbak 252 ezer forintnak felelnek meg.

Megjegyzés: Az elemzésben szereplő adatok a szóban forgó országok statisztikai hivatalainak, jegybankjainak hivatalos és legfrissebb 2021 második negyedéves adatain alapulnak. 
Forrás: ingatlan.com

Az októberi ingatlanbizzben szó esett az MNB által belengetett 10%-os önerővel való ingatlanvásárlásról, hogy mennyien kérték a moratórium meghosszabítását, az ingatlanok energetikai besorolásáról, a lakásfelújításokról, Bence Máté természetfotós telekkereséséről, az év ingatlanpiaci tehetségeiről és a felfújható stájer házról is. 

Ha a jövőben is szeretnél értesülni a legfrissebb ingatlanpiaci hírekről, érdemes követned Youtube csatornánkat - hetente érkező tartalmakkal segítünk minden lakást keresőnek, eladónak, ingatlanközvetítőnek egyaránt. Feliratkozás ITT!

Csináltam egy előadást az irodában a napelemes cserepekről - egy tipikusan olyan innovatív téma, ami a jövőt jelentheti új családi házak építésénél, de el tudom képzelni kisebb társasházak kivitelezéséhez is. Miben más, mint a napelem? Olcsóbb? Hatékonyabb? Szebb? Nem minden arany ami fénylik, de vannak egyértelmű előnyei.

Tulajdonságok

Az egyik legfontosabb tulajdonsága talán, hogy a hagyományos napelemtáblákkal ellentétben, árnyékban is működik. Ez a beépített, kis méretű akkumulátoroknak köszönhető, melyek nap közben feltöltődnek, így 0-24-es szolgáltatást nyújtanak. Időjárásálló, UV álló, -40-től 110 ºC-ig használható. 
Hatalmas előnye a napelemekhez képest, hogy műemlékvédelem alatt álló épületeken is alkalmazható, tehát akár villaházakra, akár belvárosi házakra is lehet kalkulálni megtérülési szinten is. 
 
Súlya harmada az ugyanakkora területű napelem‑táblákénak, tehát a tetőszerkezetet alkotó fa gerendák keresztmetszete 50%-kal kisebb lehet a súly csökkenése miatt. Ez mindenkinek jelentős megtakarítást jelenthet, de főleg azoknak, akik a nulláról kell hogy felépítsenek egy új tetőszerkezetet akár csere, akár építkezés miatt. Időjárással kapcsolatosan még fontos megjegyezni, hogy a panelek nem tartalmaznak üveget, ezért a jégeső nem tesz bennük kárt, valamint a szél nem tud alá kapni, mint a hagyományos napelemtáblák esetében (ez hátrány is, de erről később).

Nincsenek fém alkatrészek, emiatt nem kell földeléssel és villámvédelemmel ellátni, tehát a villámcsapással szemben rezisztens.

Főbb problémák

A nyári forróság nagyon felmelegíti a cserepeket, az elektromos vezetőknek ilyenkor megnő az ellenállása, ez pedig feszültségveszteséggel jár, ezzel együtt a teljesítmény is csökken. Erre találták ki azt a megoldást, hogy a cserepeket kicsit kiemelik, ezáltal a szél tudja hűteni - viszont ilyen esetben a fenti alákapós probléma jöhet elő, itt a kérdés, hogy a kivitelezés helyén mennyire lehet megoldani biztonságosan a kivitelezéseket.

A hagyományos napelemeken víz és UV-álló gumitömítéses csatlakozók vannak azért, hogy időjárásállók legyenek. Ez a cserepes megoldásról hiányzik.

Kivitelezése mára kb ugyanannyi, mint a hagyományos napelemeknek, azonban csak adott cserépfajtával használható. Többféle van, de előfordulhat, hogy az egész héjazást cserélni kell miatta, tehát a Bramac napelemes tetőcserepei logikus módon csak az adott típusú, méretű és fajtájú Bramac cserepek közé fognak bemenni.

Energialeadása valamivel alacsonyabb, mint azonos felületű napelemtársainak, azonban a beépített akkumulátorok az energiát szükség szerint leadják.

Megvalósítási példa

Vegyün egy átlagos családi házat, aminek a kielégítő energiaellátottsága 6kWp-s rendszer jelenlétét igényli. Amennyiben az említett épület tetőszerkezetének korszerűsítésé során a lakók a napelemes tetőcserép telepítésének szavaznak bizalmat, közel 4 millió Ft beruházással kell számoljanak.

Egy kis magyarázat, mivel a kWp nem SI mértékegység: egy ezer watt teljesítményű eszköz egy órán át működtetve 1 kWh munkát végez. A „peak” angolul csúcsot jelent, és ez az érték határozza meg, mekkora az adott panel, illetve rendszer csúcsteljesítménye, kilowattban megadva. Tehát itt névleges teljesítmény van kWp-ben megadva, azaz a laboratóriumi közegben, adott feltételek mellett hozott legjobb teljesítmény. 

A beépítésekor csak a meglévő tetőcserepet kell kivenni, így utólag is beilleszthető a helyére az új napelemes cserép azonos formában, méretben és színben. A súlya harmad akkora, mint a tetőn lévő héjazaté, ezért a tetőt statikailag nem terheli, mert kiváltja az agyag, a beton, a pala tetőcserép súlyát. A tetőn bármilyen elrendezési módban, alakzatban alkalmazhatóak, ferde és párhuzamos tető kialakításnál egyaránt.

Beruházás szempontjából költségtakarékos, mert egyenként is bővíthető a rendszer a rendelkezésre álló anyagi források szerint. A napelemes cseréphez nem kell külön áramvezető gyűjtősínt és kábelösszekötéseket használni, mert azok integrálva vannak a készülékben. 

Megtérüléssel azonban nehéz számolni, mivel a napelemes cserepek az idők folyamán ugyanúgy veszítenek hatékonyságukból, mint napelemes társaik, ezért inkább a kinézeti, valamint az értéknövelő tényezők szerint venném figyelembe kivitelezéskor - és persze akkor, amikor a napelem szóba sem jöhet, mégis szeretnénk valamilyen zöldenergiát.

Kiegészítenéd valamivel a bejegyzésem? Írd meg nekem kommentben vagy Facebook oldalamon keresztül! 

Nem hallgattad még a Kalmárok podcastet? Ingatlanpiaci hírek vendégekkel, hetente megjelenő új tartalmakkal.

Attila