Ingatlanpiaci tanácsadó blog

Ingatlanos fogalomtár 2

2018. szeptember 19. - Szűcs Attila Ingatlanpáholy

Még az első bejegyzéseim egyike volt az első rész 2016 végén, durva, hogy azóta több mint 120 bejegyzés hagyta el ujjaim... nem mondanám magam grafománnak, de úgyfest, ez már levakarhatatlan jelző lesz... :) 

Az előző bejegyzésemben szóba került az alkóv, lichthof és az erkély/terasz különbség, ma újabb szavak és kifejezések jönnek, amikkel egy laikus nem biztos hogy tisztában van: nem csak a helyesírásával, egyáltalán a jelentésével sem.

Avulás

A vagyonértékelésben használatos, az állóeszköz halmozott, pénzben, vagy százalékban kifejezett értékcsökkenését jelenti. Az avulás oka az idő múlása miatti kopás, elhasználódás, értékvesztés. Nem kizárólag műszaki, hanem gazdasági, erkölcsi és piaci tényezők is változtatják az avulást.

Elidegenítési és terhelési tilalom

A tulajdonos rendelkezési jogát, vagyis az ingatlan forgalomképességét kizárja, illetve korlátozza. A tulajdonos az ingatlant a tilalom fennállása alatt engedély nélkül másra nem ruházhatja át, illetve azt nem terhelheti meg. Az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlanra vonatkozó jogszerzést korlátozza. Az elidegenítési és terhelési tilalom keletkezhet szerződés, öröklési szerződés, végrendelet, továbbá jogszabályi rendelkezés, bírói határozat alapján, tehát ez az a tilalom, amit a bank ráterhel a hitellel terhelt ingatlanokra a jelzálogjog mellett.

Elővásárlási jog

A lényege az, hogy amennyiben a tulajdonos az ingatlanát el kívánja adni, úgy az elővásárlásra jogosult azt egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja. Az elővásárlási jog gyakorlásának feltétele, hogy a tulajdonos el akarja adni az ingatlant. Ha az ingatlant elővásárlási jog terheli, a tulajdonos a kapott vételi ajánlatot köteles közölni az elővásárlási jog jogosultjával. Ha az elővásárlási jogosult az ajánlatot elfogadja, az adásvételi szerződés létrejön. Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem válaszol, nem nyilatkozik, az eladó az ingatlant eladhatja az eredeti ajánlattevőnek. Az elővásárlási jog személyhez kötött, a jogosult nem ruházhatja át, halálával a jog megszűnik. Ezen jog megállapodás vagy jogszabály alapján is keletkezhet, közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat jogszabály alapján illeti meg. Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni a tulajdoni lap III. részére.

Tűzfal

A minap megkaptam azt a kérdést, hogy miért nem engedik őt mint tulajdonost a szűzfalra ablakot nyitni, hiszen nincs ott semmi... Szóval a tűzfal (nem szűzfal), az épületnek – általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló – olyan nyílás nélküli határfala, amelynek tűzállósági határértéke megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek, és amely a tetőhéjazat fölé emelkedik. Anyaga nehezen, vagy nem éghető tűzvédelmi kategóriájú építőanyagokból kell, hogy álljon, azaz beton vagy tömör tégla. Ebből adódóan kifejezetten tilos ablakot nyitni rá, hiszen ekkor tűzállósága sérül.

Patio

Nem terasz, hanem a ház belső – általában szögletes és kis alapterületű – fedetlen udvara. A már a rómaiak által is ismert és használt díszes udvarok az esővíz elvezetésére és gyűjtésére szolgálnak. A következő kép tökéletes példa a patiora.

patio_andaluz.jpg

 

Hirtelen ennyi, ha igény van rá, jövök még hasonló fogalmakkal és jelentéseikkel :)
Lassan itt van újra a hétvége és vége az indiánnyárnak, akinek lehetősége van még rá, élvezze a jó időt! Szép napot mindenkinek!

Attila

A bejegyzés trackback címe:

https://ingatlan.blog.hu/api/trackback/id/tr7317763682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása