Ezzel a címmel küldött el nekem Szarvas Norbi, az IFL Group vezetője egy saját maga által írt kis szösszenetet, amit ide szánt a blogomra a TI tájékoztatásotokra. Én meg persze vagyok olyan kedves, hogy az írását hiánytalanul meg is osztom veletek. :)
Valószínűleg a te figyelmedet sem kerülte el – hiszen a csapból is ez folyt – hogy a Jegybank hivatalosan is lezárta az aranykort és belekezdett egy komolyabb alapkamat emelésbe. Belekezdett, aminek a végét még nem látjuk, mivel ez egy folyamat és jelenleg hónapról-hónapra vizsgálják felül a lehetőségeket, azaz kell tovább emelni vagy sem?
Szia! Szarvas Norbert vagyok az IFL Online Pénzügyi Közösség Facebook csoport alapítója, a Szarvas Norbert Youtube csatorna arca. Attila kérésére megosztom veletek a gondolataimat a témával kapcsolatban és megpróbálunk rájönni arra, hogy valóban vége a ma ismert emberi civilizációnak - már ami a 3% körüli lakáshiteleket jelenti?
2010-ben járunk. Javában dúl a devizahitelesek háborúja, omladozik a magyarországi pénzügyi kultúra. Sokan innen eredeztetik a „soha többet hitelt” mainstream kifejezést, ami meghatározza sokak pénzügyi identitását azóta is. Emlékszem, hogy az emberrel madarat lehetett fogatni, ha 8% körüli kamaton felvehetett lakáshitelt.
Aztán teltek az évek és már a 6%-nak se tudtunk örülni. 5%... 4%... Apropó 4%. Ma már hihetetlen, de 3 évvel ezelőtt a 4% körüli lakáshitel 10 év fixen a milliomosok privilégiuma volt, akik 40-50-60 millió hitelt szerettek volna felvenni. De persze az idők változnak. És meg is változtak. Az elmúlt két évben már 3% alá merültünk a 20 millió
körüli hitelek szegmensében, amihez elég volt pár százezres jövedelem is. Elhittük, hogy ez a normális. Normális, hogy a kereskedelmi bank olcsóbb hitelt ad, mint az államilag agyontámogatott CSOK hitel. De persze tudtuk, hogy ez egy állapot és hamarosan beköszönt a változás szele.
Ma még egyáltalán nem történelmi léptékű a kamatok emelkedése. Havonta kb. 0,3%-al lépkedünk előre a 10 évig fix szegmensben, míg a 20 évig fix kamatoknál még ennél is kisebb a lépésarány. Ha számokra szeretném lefordítani, akkor az így nézne ki egy 25M forintos 20 éves futamidejű 10 évig fix kamatozású hitel esetében:
CSOK hitel (3%): 138 490 Ft / hó – 8 375 856 Ft kamatköltség
Piaci hitel (3,1%): 139 904 Ft / hó – 8 677 014 Ft kamatköltség
Piaci hitel az első emelés után (3,4%): 143 709 Ft / hó – 9 590 059 Ft kamatköltség
Piaci hitel a második emelés után (3,7%): 147 572 Ft /hó – 10 517 369 Ft kamatköltség
Tehát a CSOK hitelhez képest a különbség 2 141 513 Ft, de mivel még mindig van CSOK, ezért ez irreleváns.
A különbség a fél évvel ezelőtti kamatokhoz képest nagyjából 1 840 355 Ft, ami havonta 7 668 forintot jelent ebben a példában. Erre mondanák a Chernobyl sorozatban, hogy „not great, not terrible”.
És remélem kezded érezni, hogy a ma ismert civilizáció nem omlik ettől össze. Szent meggyőződésem, hogy a lakossági hitelek piacán létezik egy úgynevezett origó, ami azt jelöli, hogy meddig nem rettenti el a lakosságot a kamatemelkedést, meddig hajlandóak változatlanul felvenni a hitelösszegeket és fizetni a nagyobb kamatot. Mi az a pont, ameddig gond nélkül növelik a rendszer nyereségességét? Valószínűleg még bőven ezen origó alatt vagyunk. Hogy miért? Mert havi 7668 forintnál nagyobbat két dolog biztosan növekedett az elmúlt hónapokban
- az ingatlan eladási ára (nem azonos a vételi árral)
- a fizetése azoknak, akiket egyáltalán érint a lakásvásárlási mizéria mostanában
De még azt is meg merem kockáztatni, hogy az albérleti díjakba is beépül ez a különbség, ami
a magasabb forrásköltségből ered.
Egyébként azt is feltehetném kérdésként, hogy mit választanál szíved és eszed szerint?
7668 forinttal nagyobb törlesztőt fizetsz a saját lakásod miatt vagy pedig fizeted a 120-140 000 forintos albérleti díjat, ami 100%-ban pénzégetés?
Norbi
Ha hozzászólnál, eltér a véleményed vagy kiegészítenéd, szívesen veszem akár itt, akár Facebook oldalamon keresztül, de persze megnézheted és követheted Norbit és az IFL Group-ot is.
Kellemes hetet mindenkinek!
Attila
