Azonban megijedni nem kell, a legtöbb ügyfél kártalanítva lesz. 

A 24.hu már jópárszor írt arról, hogy részben az orosz-ukrán háború miatt komoly gondba került az orosz Sberbank európai része. Mivel az európai szanálási hatóság végelszámolást indított a magyar Sberbank anyavállalatánál, az osztrák Sberbank Europe AG-nál, ráadásul súlyos likviditási és tőkehelyzet lépett fel a pénzintézetnél, az MNB vissza is vonta a hazai hitelintézet tevékenységi engedélyét és elrendelte annak végelszámolását. 

Az OBA helytáll

Az Országos Betétbiztosítási Alap azonban 10 napon belül 100 ezer euróig (azaz kb. 36 millió forintig) helytáll valamennyi jogosult ügyfél betéti követeléséért, ez az összeg az általános lakossági ügyfelek jó részét kártalanítja is. A kártalanítás az átadott információk alapján automatikus, azt az ügyfeleknek nem kell kérelmezniük a magyar garanciaintézménynél – írja az MNB. Hozzáteszik, az OBA-védettség – a befektetési alap, biztosító, befektetési vállalkozás stb. kivételével – mindenkire vonatkozik. 

A magánszemélyek mellett a vállalkozások, egyesületek, alapítványok stb. betéteire is vonatkozik a védelem, beleértve a külföldön élőket és a külföldieket is. Az évi 500 ezer eurónál kisebb költségvetésű önkormányzatok szintén részesülnek az OBA-védelemben. Ha egy ügyfélnek több betétje van egy banknál, ezek összeadódnak a kártalanítás összeghatárának meghatározásakor, s együttesen a kifizetési limitig fizethetők ki.

Végelszámolás

A jegybank a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t (PSFN) jelölte ki végelszámolónak. Az MNB az elmúlt napokban kísérletet tett arra a közlemény szerint, hogy megnyugtatóan rendeződhessen a hazai Sberbank helyzete, ám ez nem jött össze. Az MNB a békesség kedvéért hozzátette: a mostani eseményeknek nincs hatása a hazai pénzügyi rendszer egyéb tagjaira, amelyek – amint azt az elmúlt nyugodt időszakok is mutatták – változatlanul biztonságosan, a megszokott rendben szolgálják ki ügyfeleiket.

forrás: 24.hu

Szemben a korábbi évekkel, amikor a hirdetések feladását követően inkább árat csökkentettek a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, az eredeti kínálati árat átlagosan több mint 3 százalékkal emelték a lakóingatlanjukat eladásra hirdetők az idei év elején. De meddig emelhető egy ár, hogy még kalkulálható legyen az értékesítési idő? Hogyan érdemes árazni az ingatlant már az elején? Jótanácsok eladóknak és árazó ingatlanosoknak egyaránt.

Budapesten átlagosan 3,2 százalékkal növelték az eladó lakóingatlanok árát az év első hat hetében az az eredeti árhoz képest. Szemben az előző hat év azonos időszakával, amikor átlagosan 2,5 százalékos csökkentés volt a jellemző. A fővároson kívüli piacon a megyei jogú városokban nagyobb mértékben, 3,73 százalékkal emelték az árakat 2022-ben, míg az előző időszakban 1,8 százalékos mérsékléssel indultak az évek. A kisebb városokban 3,1 százalékos, a községekben pedig 3 százalékos volt az áremelés 2022 első heteiben, ezzel ellentétben 2016 és 2021 között 1 és 3,2 százalékkal vitték lejjebb az árakat a hirdetési időszak első 30 napjában. 

Budapesten az eladók 34,5 százaléka döntött úgy, hogy drágábban próbál vevőt találni az ingatlanjára, mint ahogy azt eredetileg elképzelte. A 30 százalék feletti arány jelentős emelkedésnek felel meg, hiszen 2016 és 2021 között 20 százalék alatti volt ez a mutató az évkezdet után.

Eladási idő

Azonban jogosan merülhet fel a kérdés a fenti com-os statisztikák alapján, hogy ettől nem fog nőni az eladási idő? Ahogy mi az Ingatlanpáholyban dolgozunk (3 hónapos értékesítési idő stratégia felállításával, az irányár és utána a csökkentések menedzselésével), úgy nem, de az átlag biztosan magasabb lesz a teljes piacot tekintve. De miért emel valaki árat, ha egyszer már ő vagy valaki beárazta az ingatlant? Két megoldás van: valószínűleg hiba volt az árazásban, vagy az emelés lett irreális árra.

Árazás

De mi alapján áraz egy tulajdonos újra? Rengeteg a piachajtó hír, rengeteg a külső befolyás és az irreális igény, mert hát "ennyi kell hogy tovább tudjunk költözni...". De ezek alapján soha nem szabad gondolkodni. MINDIG termékként tekintsünk az adott ingatlanra, aminek a lehető legjobb pompájában kell a piacon megjelennie (ezért fontos a jó fénykép, a pontos alaprajz, a termékként való leírás - senkit nem érdekel, hogy a macskád a kandallónál szokott aludni, vagy hogy az alblak előtt milyen jól tudtál telente olvasgatni, a vevő saját emlékekkel és tapasztalásokkal szeretné megtölteni a helyet, nem az eladó emlékeire szeretne támaszkodni). 

Ha árazol egy ingatlant, legyen tehát objektív, az előnyöket és a hátrányokat egyaránt kalkulálva. Lakásnál egyértelműen a m2 árak kalkulálása könnyebb, házaknál és különlegesebb ingatlanoknál más paramétereket is szükséges figyelembe venni, de lényeges az adott területen lévő hasonló ingatlanok elérhetősége és árazása (pl egy panelrengetegben sok hasonló lakás lesz eladó, míg egy családi házas övezetben ki lehet lógni egy különleges házzal, mert nem lesz hasonló sem, ezért az ár is más). 

Fontos, hogy mennyi idő alatt tudsz kiköltözni, fontos, hogy a tulajdoni lap rendezett-e, vagy esetleg osztatlan közös részek vannak, megosztási szerződés, különböző átruházhatatlan jogok, jogi problémák, stb... Soha nem jó akkor meglepődni, amikor már a házban a vevő, de jön egy kérdés, ami miatt biztosan nem veszi meg - jó lett volna előre tájékoztatni, hogy el se jöjjön, nem igaz? Itt jön be a tökéletes ügyfélszűrés már telefonon, de ez már egy másik téma, amiről majd egy másik bejegyzésben szólok... ha igény lesz rá.

Attila, Ingatlanpáholy

Február közepére befutottak az első, hitelt érdemlő adatok az újlakás piacról 2021-ről, az egyik ilyen az ingatlan.com saját elemzése. Ezekből szemezgettem ma.

Jelentős, több mint 13 százalékos bővülést ért el az építőipar, azon belül a lakásépítéseket magában foglaló épületépítési alágazat 2021-ben. A lakásépítési kedv kiugró volt: az új lakások kínálata a com adatai szerint 2021-ben 91 százalékkal nőt az egy évvel korábbihoz képest, de a pandémia előtti évekhez képest is látványos a növekedés. Különösen a fővároson kívüli újlakáspiac tett ki magáért, a községekben 123 százalékkal, a megyeszékhelyeken pedig 100 százalékkal nőtt a kínálat. Közben Budapesten 60 százalékos volt a bővülés, ami azért még mindig erőteljes bővülést jelent.

Az ágazat termelési értéke rekordot döntött, 5388 milliárd forintos összegre korábban nem volt példa.

“Várható volt az építőipar fejlődése, több tényező is segítette a növekedést. A bázishatás az egyik, 2020-ban ugyanis a járványhatás miatt több mint 9 százalékos visszaesést könyvelhetett el az ágazat, amely 2018-ban közel 23 százalékos, 2019-ben pedig 20 százalékos többletet ért el. Tavaly a járvány okozta bizonytalanság enyhülése, valamint a kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetése, továbbá a tavaly ősszel elindult zöld otthon program miatt meglódult a lakásépítési kedv. Az építőipari növekedés így tavaly is érezhetően hozzájárult a múlt évi 7,2 százalékos GDP-növekedésnek” - értékelte a kedden megjelent friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: “A fokozott lakásépítési kedvre utal, hogy a múlt év első 11 hónapjában több mint 15 ezer engedélyt adtak ki, ami jóval meghaladja a pandémia előtti évekre, 2017, 2018 és 2019 egészére vonatkozó 13-14 ezres szintet.”

“A legújabb adatok alapján bátran mondható: a 2021-es év megteremtette az alapjait annak, hogy 2022 az új lakások és lakásépítések éve legyen.” - tette hozzá. Elmondta azt is, hogy az állami beruházások visszafogása miatt felszabadulnak építőipari kapacitások, amelyek a lakásépítésekben jelenhetnek meg, ez pedig fékezheti a drágulás ütemét az új lakások piacán.

forrás: ingatlan.com

Attila