Saját irodámon és forgalmamon is érzékelem, hogy ahogy Kornél kollégám és barátom fogalmazott: "ez a nyár nagyon nyár": a vírus miatt az elmúlt másfél év bezártságát és fáradalmait most pihenik ki az emberek, és ez a júliusi értékesítési adatokon is tökéletesen meglátszik.

A száraz tények

Júliusban megtorpant és év eleji szintre csökkent az adásvételek száma a lakóingatlanpiacon a DH szerint: az általuk jelzett 11 185 darab tranzakció pontosan megegyezik az idén januári adattal, az előző évek júliusaihoz képest pedig 12-15 százalékos csökkenést jelent. Ez egyértelműen a szabadságolási hullám jele, a vírus nélküli években is a július-augusztus volt a leggyengébb (leszámítva a karácsonyi időszakot), érthető okokból: nyaral a magyar. Éves szinten, az első 7 hónap adatai alapján az idei év még így is közel 30 százalékkal erősebb 2020-hoz, és 4 százalékkal 2019-hez képest, tehát nagy megtorpanásról semmiképpen nem lehet beszélni, és várhatóan az őszi időszak is komoly emelkedést fog mutatni.

Azonban van itt egy érdekesség: 

A lakáscélú jelzáloghitelpiacon egyelőre abszolút nem érzékelhető a nyári szezon, júliusban az előző, júniusi hónappal megegyező volument, azaz 115 milliárd forint jelzáloghitelt vettek fel Magyarországon. Ezzel március óta minden hónapban meghaladja a piac a 100 milliárdos határt. Az év első 7 hónapjában 690 milliárd forintot tesz ki a hazai jelzáloghitelpiac, amely alapján a tavalyi év ugyanezen időszakához képest 163 milliárd forinttal több hitelt vettek fel a magyarok.

Hasonló folyamatokról számolt be a Magyar Nemzeti Bank, illetve a jegybank nyomán a Bank 360 is, júniusban ugyanis már a hivatalos adatok alapján is ismét rekordösszegű lakáshitelt folyósítottak a hitelintézetek. a mérték júniusban elérte a 136,35 milliárd forintot. Így január óta már közel 600 milliárd forintnál jár a lakáshitel folyósítás,

„A lakáshitel kihelyezés negyedik hónapja folyamatosan rekordot dönt, a júniusi folyósítási összeg messze meghaladta a járvány előtti eredményeket is”

– közölte Vrazsovits Rita, a Bank360 elemzője.

Ennek oka pedig a jegybanki alapkamat emelése, valamint az ezzel folyamatosan dráguló hitelek: érdemes kiszámolni, hogy még a mostani, viszonylag magas árakon lévő ingatlanpiacon is érdemesebb ingatlant venni a jelenlegi hitelezésekkel és kedvezményekkel, mint megvárni egy rosszabb kamatozású hiteles időszakot. A CSOK és a CSOK hitel, valamint az ezekkel járó illetékkedvezmény pedig milliókat hagyhat az átlagmagyar zsebében, ez pedig piacélénkítő hatású.

Ha további részletek is érdekelnek a júliusi ingatlanpiaccal kapcsolatban, a hét második felében jön ki a Kalmárok podcast új epizódja, ahol az ingatlanpiaci és a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos információkról szakértővel is fogunk beszélgetni.

Kérdésed lenne? Témát javasolnál? Szimplán hozzászólnál? Megteheted Facebook oldalamon keresztül!

Szép napot mindenkinek!

Attila

A 30. Kalmárok podcast vendége az az OC-s értékesítő, aki 2018-ban, 19-ben és 20-ban is a legjobb volt cégénél: Török Dávid. Beszélgetünk vele motivációjáról, teljesítményének titkairól és hozzáállásáról, illetve elárulja, hogyan is segített pókeres múltja az ingatlanértékesítésben elért sikereiben.

Hazafelé jövet arra gondoltam, csinálok egy Insta posztot a mai napomról, de aztán egy piros lámpánál állva inkább elgondolkodtam és amennyire grafomán vagyok arra jutottam, hogy kiírom magamból a tapasztalataimat - elvégre több éves már ez a blog, több mint 200 bejegyzéssel, miért is ne folytatnám a hagyományt? :)

Történt ugyanis, hogy ma volt irodám, az Ingatlanpáholy első szervezett véradási napja. Ez piciny cégünk életében is fontos lépés, mert egyértelműen rendszert szeretnénk ebből csinálni, de a saját életemben is az volt, mert elhatároztam: én is adok. Azt tudtam, hogy a véremmel és az egészségemmel nincs probléma, mert néhány hónapja volt teljes vérképem, amin látszik hogy koromnak megfelelő egészségi állapotban vagyok, itt inkább fejben voltak problémák: a múltbéli rossz tapasztalatok és a folyamatosan elő-előjövő tűfóbiám mindig elrettentett az önkéntes csapoltatástól... egészen a mai napig. 

Már pár hete tudtam: akartam, hogy adjak, mert ahogy ma egy Vöröskeresztes hölgy, aki segítette az irodában a munkát fogalmazott jól: "ez az egész fejben dől el". Teljesen igaza van, hiszen egy 55 kilós lány is ugyanúgy tud fél liter vért adni, ahogy én a jó kilencvenöt kilómmal, hát mi bajom lenne/lehetne? Persze, az előzetes vérnyomásmérés és vérteszt alatt a vérnyomásom az átlagos felett, de mivel mondtam, hogy első véradásom, megértették az izgulást, így semmilyen akadálya nem volt az egésznek. Felkészültem, előtte 3-4 óra alatt benyakaltam 2-2.5 liter vizet, így meg is dícsértek, a véremen látszódott is a megfelelő hidratáltság, jóllehet emiatt is, minden probléma, szédülés vagy rosszullét nélkül végigcsináltam és így este fél 8-kor (holott maga a véradásom kb 15:30kor volt) még mindig rajtam van a tapaszka, hogy el ne vérezzek... :)

Fejben dől tehát el, és azért döntöttem az adakozás mellett, mert bár nagyon sokat adományozok ide-oda-amoda, csinálok/csináltunk saját gyűjtéseket, vettünk kórháznak TV-ket és hasonlók, de van, amit nem lehet pénzért megvenni, és ilyen a vér is. Ha nincs, pedig azonnal szükség lenne rá, lehet bármennyi pénzed, akkor sem lesz úgy hirtelen azonnal, ezért úgy érzem, talán ez volt az eddigi életem egyik legfontosabb "adománya". Tudom, aki már adott, az most azt mondja: ez nem egy nagy dolog - de nekem az. A tűfóbia, a múltban a vérvétel alatti majdnem-elájulás és hasonlóak után ez nekem nagy dolog, és az a helyzet, hogy rendszert is fogok, fogunk belőle csinálni: legközelebb egy nagyobb szabású, több városban egyszerre rendezett véradást fogunk tartani Kornéllal és Kamillóval december elején, mert bár ma is korrekt létszám jött össze, azt akarom, hogy ennek a duplája, triplája összejöjjön! Ráadásul legközelebb, bár ma egy wellness utat és egy egész napos kényeztető wellness napot is kisorsoltunk a résztvevők között, PÉNZT fogunk kisorsolni, nem is keveset, mert ahogy fentebb írtam, vért nem vehetsz, azonban ha 3-4-5 embert is motivál már majd a pénznyeremény, szívesen kifizetjük, hogy ezzel segítsünk. 

Így tehát autózás közben ez a kellemes érzés fogott el és az a tudat, hogy "igen, elég ritka is a vérem és tudom, hogy 2-3 embernek sokat fogok tudni ezzel segíteni pénzben nem mérhető mértékben".

Ez volt az én napom és ha végigolvastad, bízom benne, hogy december elején találkozunk majd Thököly úti irodámban és te is csatlakozol Kornélhoz, Balázshoz, Kálmánhoz, Gyulához és hozzám, akik az iroda tagjai közül adtak, és fognak adni akkor is vért. :)

Szép estét mindenkinek!

Attila