Vannak olyan acéltermékek, amelyek tavaly év eleje óta a triplájára emelkedtek, a legtöbb faanyag minimum a duplájára drágult, de összességében is elmondható egy 15-20 százalékos drágulás. Mi ennek az oka és hol a vége?
Munkaerő
Növekvő igény és csökkenő szakértelem - ezek a fő okai annak, hogy a munkaerő folyamatosan drágul éveleje óta is. Vannak olyan szakterületek, melyek órabére 2020 eleje óta a duplájára emelkedett, ebből kifolyólag pedig némely ágazat erősen felhígult... oda kell tehát figyelni, kikkel is dolgoztat az ember. Mindig ajánlott egy szakértő építésvezető/műszaki ellenőr felvétele: el fog kérni néhány százezer forintot, azonban jópármilliónyi lopást, pótlást vagyépp pereskedést megspórolhatunk vele...
Miért szálltak el az árak?
Az alapanyaghiány és a növekvő piaci kereslet az egyértelmű ok: komoly állami támogatások miatt rengeteg építkezés zajlik egyszerre, erre jön még rá a felújítások támogatása - de ezek csak a magyar vonalak. Az Indexnek nyilatkozó Jáger István, a Vas-Fémker Kft ügyvezetője az alábbiakat mondta: „Mi is már augusztusra próbálunk acélterméket rendelni, hogy biztosítva legyen az ellátás, ki tudjuk szolgálni a vevőinket.” Az alapanyaghiányról elmondta, hogy Kína „elszívta” azt, nem maradt elég vashulladék, amelynek az ára így megnőtt. „Hiába nincsenek extra piaci igények, azt a normál piaci igényt se tudják jól kiszolgálni a gyárak, amelyek pedig exportálnak Magyarországra is, azok is inkább első körben a helyi piacukon értékesítik a termékeik nagy részét”.
Meddig tarthat?
István szerint előbb-utóbb megáll a drágulás, a fő kérdés persze, hogy mikor, de ezt egyelőre még nem lehet látni. A saját véleménye az, hogy szeptember–október előtt nem mennek lentebb az árak, sőt, az is kérdés, hol áll majd meg a drágulás. A cégvezető szerint ugyanis a betponacél kilója tavaly 150 forint körül mozgott, most 300 forint felett van, idén pedig biztosan nem csökken 250 forint alá. „Drasztikus áresés nem lesz, mert szerződött projektek vannak, megvannak az igények. Ha termelésben tudnak a gyárak fejlődni, akkor egy fokozatos, lassú csökkenés várható, de tavalyi árszintek nem lesznek” – tette hozzá.
Hol lehet főleg gond?
István szerint attól nem kell tartani, hogy anyaghiány alakulna ki, így a nagyobb projektek biztosan elkészülnek. Bajba inkább azok kerültek, akik családi házat építenek, erre vettek fel hitelt tavaly-tavalyelőtt, viszont abból a felvett összegből biztosan nem lehet már befejezni - félbemaradt, téglán álló eladó táblákból pedig egyre többet látni...
Versenyezzünk a külföldiekkel!
A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, Nagy Márton a Portfolio építőipari konferenciáján arról beszélt, hogy a külföldi építőanyag-gyártócégek visszaélnek erőfölényükkel. Szerinte rettentően koncentrált piacról van szó: a magyar cégek adják a teljes építőanyag-ipari árbevétel 46 százalékát, míg a külföldi tulajdonú vállalatok 54 százalékot. Ezzel még önmagában nem is lenne probléma, viszont a fenti 46 százalékos arányt több ezer magyar cég hozza össze, míg az ágazat másik részét mindössze 5 külföldi cég adja.
Nagy Márton szerint fontos az építőipar kihívásaira kiemelt prioritásként tekinteni, ahogy legalább ilyen fontos azokra megfelelő megoldást találni. A kormányfő gazdaságpolitikai főtanácsadója prezentációjában így foglalta össze a kihívásokat és az azokra adható megoldásokat, ezek a rozsdaövezeti fejlesztések áfakérdései, a használatbavételi engedély kérdésének módosítása, a bevásárlóközpontok számára egyszerűsített eljárás – a Covid miatt a „plázastoptörvény” módosítása, a régészet térbeni és időbeni kérdéseinek leszabályozása, valamint Magyarország műemlékvédelem-kérdésének kezelése.
Attila
