A mai világban a legtöbb belvárosi lakó és paneltulaj is elgondolkodott abban, hogy agglomerációba költözik, vagy legalább egy telket vesz, ahol építhet valamit elvonuláshoz. Remek ötlet, azonban nem véletlen, hogy telekvásárlásnál az egyik első és legfontosabb dolog ellenőrizni a tulajdoni lapot: belterület, külterület, zártkert.

A telekkönyvi nyilvántartás a földterületeket két osztályba sorolja. Lehetnek belterületiek és külterületiek.  A zártkert kategória ma már hivatalosan nem használt minősítés, viszont a tulajdoni lapokon ezeket még számos esetben nem írták át, ráadásul a köznyelv is még napi szinten használja. A zártkerti kategóriába sorolt területek a településhez tartozó szőlők, gyümölcsösök, pincék, zártkerti gazdasági és pihenő célú épületek. Ma, hivatalosan csak belterületi és külterületi földek léteznek - a zártkert a külterülethez tartozik.

A belterület a település azon része, ahol a lakóházak állnak a hozzájuk tartozó telkekkel. A külterület ugyan még a településhez tartozik, de itt a beépíthetőség általában csak néhány százalék. Az önkormányzatoknak a belterületi ingatlanok tekintetében nagyobb a felelősségük, például lennie kell infrastruktúrának, úthálózatnak, közműveknek, szemétszállításnak. Külterületen a feladatkör sokkal kisebb.

Amennyiben zártkertben lévő ingatlant szeretnél megvásárolni, akkor lényeges körülmény, hogy a tulajdoni lapon mi a megnevezése a szóban forgó ingatlannak. Ha például gazdasági épület, akkor hiába lakás minőségű az épület, nem számít lakóingatlannak, nincs hozzá se hagyományos lakáshitel, sem CSOK.

2020-ban már nincs lehetőség arra, hogy a zártkert tulajdonosa kérésére az illetékes földhivatal a zártkertet művelés alól kivont zártkerté átminősítse – aranykorona miatt. Az adott területre érvényes besorolások (aranykorona értékek) a földhivatalban vannak nyilvántartva, és az ingatlan tulajdoni lapján is feltüntetésre kerülnek. Az értékek hektárra vannak megadva, ezek tört értékek. Mivel az aranykorona értéket tartalmazza a tulajdoni lap, tehát azon látható, hogy az adott földrészlet milyen alrészletekbõl áll, azon belül pedig milyen minõségi osztályok vannak, és azoknak mennyi az aranykorona értéke. 

Lényeges tehát, hogy mielőtt ilyen ingatlant vásárolunk, ellenőrizzük a tulajdoni lapot és kérjünk szakértői segítséget, ha szükségesnek tartjuk.

Hozzászólnál, vagy kiegészítenéd a témát? Megteheted Facebook oldalamon keresztül!

Attila

források: bankmonitor.hu, ingatlanszotar.hu, arsboni.hu

Második rész

Sokan egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy az OTÉK (Országos településrendezési és építési követelmények) 2008-ban változtatott az elfogadott szobaméreteken és az új társasházaknál szabályozták a legkisebb szobaméretet. Most ezeket a fogalmakat tisztába tesszük egyszer és mindenkorra - vagy ameddig nem változik újra a szabályozás.

OTÉK

A legérdekesebbet már az elején lelövöm: Az OTÉK nem tesz különbséget a félszoba és a szoba között, a meghatározásban csak a „lakószoba” szerepel. Mivel a lakáscélú állami támogatásokat szabályozó kormányrendelet nem változott, ott a 3. paragrafusban, a méltányolható lakásigény meghatározásánál továbbra is megtalálható a „fél lakószoba” elnevezés, konkrét mérettel: „a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert". A két rendelet szövegét figyelembevéve tehát újépítésű lakásoknál a 8-12 négyzetméter közötti alapterületű lakószoba felel meg a 12/2001 Kormányrendelet szerinti lakószobának. Használt lakás vásárlása esetén természetesen találkozhatunk 6-8 négyzetméteres közötti méretű félszobával, mivel a korábbi építési szabályozás lehetővé tette ennek az építését.  

Ezért van az tehát, hogy 6-8 m2 között beszélünk mostmár félszobáról, 8 m2 fölött pedig szobáról, a nappalinak, vagy a legnagyobb szobának egy 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakásban legalább egy lakószobájának hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. 

Az ingatlan.com a fenti szabályozást az alábbiak szerint alkalmazza: "Szobának a legalább 8 m² alapterületű, természetes megvilágítású, fűthető, falakkal körülhatárolt lakóhelyiség számít. A nyitott galéria, hall, beépített erkély vagy terasz nem tüntethető fel szobaként vagy félszobaként." 

Akkor mi NEM számít szobának vagy félszobának?

6 m2 alatti lakóhelyiség tehát nem szoba, fűtetlen alapterület nem szoba, ahogy az ablaktalan helyiségek sem szobák, ezek az alkóvok (ha minden más szabálynak megfelelnek az ablakon kívül). 

Ahogyan eddig is, a lakás nappalijának továbbra is el kell érnie a 16 négyzetmétert, de ebbe nem lehet beszámítani a vele egy légtérben lévő konyhát és étkezőt. Az új építésű lakások esetében fontos tehát tudni, hogy a 8 négyzetméternél kisebb helyiség, még ha ablakos is, csak gardróbszobának vagy hálófülkének minősülhet.

A teljesség kedvéért az alkóv pontos meghatározása: Hálószobául használt kisebb, rendszerint ablaktalan tér, mely levegőjét és világosságát átboltozott szélesebb nyíláson át egy nagyobb utcai szobából kapja. Jóllehet a modern építészet különösen a budapesti sokszor használ alkóvos alaprajzmegoldást, lakásainkban az A. alkalmazása mégsem higienikus, mert csak közvétett világítása van és kellően nem szellőztethető, minélfogva rendesen nyomott, egészségtelen a levegője. Építőművészetileg azonban az A. igen gazdag és hatásos dekoratív-megoldásokra adhat alkalmat, azért különösen a pompakedvelő XlV. és XV. Lajos korabeli stílusokban gyakran alkalmazzák.

Kérdésed lenne vagy hozzászólnál? Facebook oldalamon megteheted!

Attila