Legtöbben nem tudják, hogy nem csak nyelvtanilag, törvényileg is komoly különbség van a szavatosság, a jótállás és a garancia között. Új bejegyzésemben összeszedem, melyek a legfontosabb különbségek, és mire is kell figyelni érvényesítésükkor.

Jótállás

Kötelező jótállást kell biztosítani sok tartós fogyasztási cikkre, amelyeket a vonatkozó 151/2003 Kormányrendelet kifejezetten nevesít. A Kormányrendeletet ITT lehet elolvasni, a listát rendszeresen ellenőrzik és szükség esetén bővítik. Jópár termék tartozik ide, és legtöbbre érvényes az, hogy bruttó 10.000 Ft vételár felett kötelező a jótállás, aminek tartama ezekben az esetekben egy év.

Szavatosság

Minden egyéb termékre, amelyek nem tartoznak a fenti körbe, a Polgári Törvénykönyv általános szabályai vonatkoznak. Ezekben az esetekben már szavatosságról beszélünk, aminek időtartama 2 év, és árhatárok itt már nincsenek.
A jótállás és a szavatosság közötti alapvető különbség a bizonyítási teherben van. Ez azt jelenti, hogy a hibát valakinek bizonyítania kell - míg a jótállásnál egyszerűen csak vissza kell vinni a terméket a vásárlás helyére, addig szavatosságnál már a vásárlónak kell bizonyítania, hogy valóban fennáll valamilyen hiba. A szavatosság esetén – mivel nem jótállásról beszélünk – jótállási jegyet sem kell kiadni.

Az új Polgári Törvénykönyv egy új kifejezést is behozott, ez a termékszavatosság. Eszerint a végfelhasználó közvetlenül a gyártóval szemben is érvényesítheti igényeit, és gyártónak minősül a forgalmazó és az importáló is. A hibát a végfelhasználó a forgalombahozataltól számítva maximum 2 éven belül jelentheti be, a hiba orvoslására pedig vagy kijavítást, vagy – ha javításra nincs mód – kicserélést lehet alkalmazni.

Garancia

Végezetül egy fontos dolog: a garancia fogalma jogilag nem létezik. Garancia alatt a köznyelvben a jótállást szokás érteni, de természetesen sok itt is a félreértés, új építésű vagy új lakásoknál tehát bizonyos dolgokra szavatosságot lehet vállalni, bizonyos dolgokra pedig jótállás lesz alkalmazható, de olyan, hogy garancia, nincs. Rendszeresen használt kifejezés ez tehát, de vagy előbbire, vagy utóbbira utal a szó, ezért fontos mindig előre megfelelően tájékozódni.

Hozzászólnál? Szívesen veszem Facebook oldalamon keresztül!

Attila

források: fogyasztovedelmi blog, madarassy-legal, kocsisszabougyved

Sziasztok!
Mostantól minden hónapban megjelenik egy ilyen összefoglalás. Beszélünk mindenről, ami ingatlan és ami ezév júniusban történt: AirBnB szabályozásról, a folyamatosan nyíló ollóról a vevők és eladók között, hogy 7 év alatt megtriplázták a panelek az árukat, a nem létező bérlakás programról, 3D túrákról és kb mindenről, ami ingatlan és BIZZ! Mikrofonnál: Görzsöny Péter, Csorba Dániel és én.

Javaslom mindenkinek megnézésüket vagy meghallgatásukat abban az esetben, ha van egy szabad órád az aktuális ingatlanpiaci hírekről - nem csak ingatlanosoknak! Keresőknek és eladóknak egyaránt fontos infókkal szolgálunk.

A videó ketté lett vágva, az első részét IDE KATTINTVA érheted el, a másodikat pedig IDE KATTINTVA.

Ha nem érdekel a videó és egyben meghallgatnád csak a hanganyagot, Spotify-ra felkerült vágatlanul, azt pedig IDE KATTINTVA érheted el.

A következő adás augusztus elején érkezik valamikor a júliusi történtekről.

Kellemes hétvégét mindenkinek!

Attila

Érdekes fordulat volt, de utólag azt kell mondjam, érthető, hogy a kormány nem nyúl bele a rövid távú kiadásba: úgy fest jelenleg, hogy az önkormányzatok teljes jogkörrel eldönthetik, a kerületükön belül mely utcákat és területeket érintse a szabályozás és milyen mértékben.

Mivel járhat a döntés?

Rövid távon az önkormányzatoknak szinte utcaszinten ki kell találniuk, mely területeket és milyen mértékben fognak kontroll alá venni a korlátozásokkal. Számomra az lenne a logikus, ha a belvárosi, Gozsdu-környéki, Klauzál-Wesselényi kategóriájú utcák megtarthatnák a rövid távú kiadási piac lehetőségeit, akár korlátozások nélkül, míg a jobbára lakott utcák, csendesebb részek pedig akár teljes korlátozást is kaphatnának, hogy újra ténylegesen élhetőek legyenek, égő wc papírt dobáló részeg holland túristák nélkül. De ez persze a szerintem optimális megoldás, könnyen lehet, hogy kerületileg durvább vagy enyhébb szabályozások is elérhetőek lesznek, például személy szerint el tudom képzelni, hogy a 8. kerület azzal próbálja majd helyzetbe hozni magát, hogy sokkal enyhébb lesz e tekintetben mint a 6. és a 7. kerület, ezáltal áremelkedést és turisztikai pörgést előidézve. Óriási ziccer tehát a kormány ezen döntése sok kerületnek, a nehéz helyzetben továbbra is az 5. és a 6. kerületi vezetés van: ha túl keményen korlátoz, a túristák és a vendéglátás átköltözik egy kicsit nyugisabb részre, a túl laza, a lakosság folyamatos hisztijét kell hallgatniuk.

Van jó irány?

Van, de minden kerületnek el kell döntenie, hogy mi is az az irány. Lakosságnövelés és erősítés is lehet a cél, turisztikai vonal is lehet a cél, a kettő közül viszont biztosan billennie kell a mérleg nyelvének az egyik irányba, mert ideális középút úgy néz ki, nem nagyon lehetséges. És ne felejtsük el, hogy bár az önkormányzatok dönthetnek majd saját hatáskörben a korlátozásokról, a kerületen belüli társasházak tulajdonosai a közös képviselettel karöltve, közgyűlésen továbbra is megszavazhatják, hogy kitiltják-e a saját házaikból ezt a típusú felhasználási módot - és azt kell mondjam, bár pontos statisztikai adatokkal nem rendelkezem, kb minden negyedik belvárosi társasháznál van legalább korlátozva vagy már teljesen megtiltva a rövid távú szállásadás.

Elmondanád véleményed, vagy nem értesz velem egyet? Írd meg nekem Facebook oldalamon keresztül, ide kattintva! 

Kellemes hétvégét mindenkinek!

Attila