A fővárosi közgyűlés elfogadta a parkolási rendelet módosítását szerdán. Egységesebb zónázás, jóval magasabb árak jönnek szeptembertől.

A Forbes mai cikke alapján 27 körzet helyett négy nagyobb parkolási zónára osztják Budapestet, a belvárosban 15–90, a külső városrészeken 15–100 százalékkal drágulhat a parkolás. Budapest belvárosában 22 óráig tolják ki a fizetős időszak végét, ezzel is próbálnak kedvezni a helyi lakosoknak, akiknek ugyanúgy megmaradnak a kedvezményeik.

A, B,C és D zónákra osztották a fővárost, ezek tarifája a belvárostól kifelé haladva 600, 450, 300 és 200 forint lesz óránként. A drágulás nem egyenlő mértékű területileg, mert az egységesített zónákba olyan körzetek is belecsúsztak, amik korábban más fizetési kategóriába tartoztak. 

Az A zónába kerülő Belváros-Lipótváros és Lipótváros körzeti díjai 525 forintról 600 forintra, a szintén A zónás Belső-Erzsébetváros, Belső-Terézváros, Belső-Józsefváros és Belső-Ferencváros körzetei már 440 forintról ugranak 600 forintra, a Nagykörúton kívüli szektorok A zónás részei 350 forintról ugranak 600-ra, a józsefvárosi Népszínház utca, József utca, Práter utca környékének jelentős részén nagyon nagy a drágulás, itt 265 forintról nő 600 forintra az egyórás tarifa. A B zónába is belekeveredett néhány 265 és 175 forintos körzet is, az új tarifa itt 450 forint lesz. A C zónát többnyire 265 forintos területek teszik ki, a D zónában pedig 175 forintról 200 forintra módosul a díjazás.

Az A zónában reggel 8-tól este 10-ig, a B és C zónákban este 8-ig, a D zónában este 6-ig kell fizetni a parkolásért. Mostantól a D zóna kivételével mindenhol csak maximum három órát lehet várakozni a fizetős parkolóhelyen.

Forrás: Telex, Forbes

Attila

Ami az elmúlt években trend volt, az az utóbbi 2 hónapban erősen megváltozni látszik: a hitelválság, a háború, a rossz forint és az infláció miatt egyre több vevő halasztja ingatlanvásárlását. De hova vezethet ez a trend?

Szélesebb lett a választék

A megmaradt vevők számára egyértelműen kedvező változás, hogy bővülni kezdett a kínálat, áprilisról májusra három százalékkal, majd május és június közepe között további három százalékkal több ingatlant kínáltak megvásárlásra az eladók. Ez azért lényeges, mert az utóbbi években a szűkülő kínálat is szerepet játszott a drágulásban, emellett a lakáspiaci élénkülést is visszafogta. 

Az biztos, hogy ezután az eladóknak többet kell majd azért tenniük, hogy az adásvételek létrejöjjenek - legyen az akár nagyobb árengedmény alku esetén, vagy ajándék ingóságok, rugalmasabb kiköltözés. Az ingatlanközvetítők pedig az ingatlan.com-on márciushoz képest 35 százalékkal többet fordítottak arra, hogy megbízójuk eladásra váró ingatlanait minél több vevőjelölt lássa, szerintük ezek a változások azt jelzik, hogy az eladók tevőlegesen is többet tesznek azért, hogy az ingatlanuk vevőre találjon. Ez pedig a piacon maradó vevőknek kedvezhet jobban, ami újdonság lehet a hazai lakáspiacon. Az elmúlt hat-hét év tempós áremelkedése ugyanis arra utal, hogy eddig az eladók szempontjai jobban érvényesültek az adásvételek során - fogalmazott Balogh László.

Maradnak a támogatások

Mint már kiderült, az bizonyos, hogy év végéig marad a falusi CSOK a rendes CSOK és CSOKhitel mellett, de szintén kijelenthető, hogy 2023-ra a Babaváró támogatás is meghosszabbításra kerül. A kormány több mint 100 milliárd forinttal többet különített el a jövő évi ingatlanpiaci segítségekre, így jó eséllyel a legtöbb dolog minimum pár hónapig még jövőre is velünk lesz. Ezek közül az egyik legfontosabb talán a CSOK miatti illetékmentesség, de az új építésű lakások 5 százalékos Áfája is kiemelendő.

Meglátjuk.

Attila, Ingatlanpáholy

Már a parlament asztalán a 2023-as költségvetési tervezet, amelyben a lakástámogatásokra szánt összeg jelentősen növekszik.

Babaváró és hiteltámogatás

A jövő évi költségvetési tervben több mint 491 milliárd forintot szán az állam a lakástámogatásokra, ami közel 30 százalékos lépés a 2022-es büdzsében szereplő kiadáshoz képest. Csak a babaváró támogatásra az idei több mint 90 milliárddal szemben 175 milliárd forint van félretéve. Az emelkedő hitelkamatok főleg a kamattámogatott konstrukciók esetében okoznak több kiadást az állam számára.  Ebből a szempontból nem is annyira meglepő, hogy a költségvetésben több pénzt szánnak lakástámogatásokra. Főleg, ha a most is elérhető lehetőségek megmaradnak.

Biztosan marad a CSOK-os illetékmentesség is

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében megvásárolt lakások illetékmentessége összesen 40 milliárd forintos kedvezményt jelenthet jövőre - ugyancsak bele van számolva a költségvetésbe.

Tervezet és jövőkép

Fontos, hogy ez még csak tervezet, a számok változhatnak, illetve az is biztos, hogy a lakáscélú kedvezményekre vonatkozó péntek az emelkedő hitelkamatok miatt biztosan a kamattámogatásra mehet el. A korábbi hetekben voltak olyan félelmek, hogy a bizonytalanabb gazdasági környezet miatt több lakástámogatás is megszűnik. A költségvetési tervezet azonban nem erre utal. Mivel a lakástámogatási kiadások jelentős része az adásvételekhez köthető, ezért a költségvetési tervekből az is látszik, hogy a kormányzat stabil lakáspiaci forgalommal számol.

Az utóbbi másfél évtizedet nézve még a 2008-ban elmélyülő válság előtt volt csúcson a lakáspiaci forgalom, akkor 191 ezer lakóingatlan cserélt gazdát. A 2010-es évek elején 100 ezer alatt lakáspiaci tranzakcióra került sor, 2012 után indult el a növekedés, ennek eredményeként 2018-ban és 2019-ben 160 ezer körüli lakást kelt el. A járványhatás miatt a forgalom 2020-ban 130 ezres, 2021-ben pedig 150 ezres adásvételi szint körül mozgott. Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője szerint idén akár 150-160 ezer adásvételre is sor kerülhet.

“A lakáspiac keresleti oldalát az elmúlt években jelentősen élénkítették a lakáscélú támogatások és kedvezmények. A költségvetési tervek alapján nincs kizárva a támogatások további bővítése sem, de a jövőt érintő konkrét változások a következő hetekben bizonyára kiderülnek.” - mondta.

Attila

forrás: ingatlan.com hírlevél