Minden használt és új építésű ingatlan értékesítésekor kötelező megcsináltatni ezt az ún. energetikai tanúsítványt, mivel a tulajdonjog-bejegyzés mellé kötelező csatolni ezt is a Földhivatalhoz, ahhoz, hogy bejegyezzék az új tulajdonos tulajdonjogát. De miért találták ki ezt az egészet és miért van rá szükség, egyáltalán ki csinál ilyet?
Mi az értelme?
A fenti képből egyértelmű lehet az értelme: Magyarországon a háztartások az összes energia 35-45 százalékát használják fel, tehát e területen mindenképp érdemes takarékossági intézkedéseket bevezetni. Ezen az éghajlaton a felhasznált energia hozzávetőleg 80 százalékát fűtésre és használati melegvíz-előállításra használják, a maradék 20 százalék megy világításra, a háztartási gépek működtetésére. A kötelező tanúsítvány az Európai Unió hosszú távú energiapolitikájából következik, amely az 1980-as évektől kezdve növelni szeretné az épületek energiahatékonyságát és a megújuló energiaforrások használatát, ezáltal elérni a kevesebb általános fogyasztást.
Minden energetikai tanúsítványon van egy mező, ahova az energetikus leírja, hogy milyen fejlesztésekkel és felújításokkal, átalakításokkal lehet(ne) gazdaságosabbá tenni ingatlanunk fogyasztását, csökkenteni havi rezsinket. Igazából ez lesz az egyetlen értelmes, átlag laikus emberek által is érthető rész...
Ki készíti?
Van egy ún. energetikai tanúsító képzés, melyet bárki elvégezhet, aki ezt megteszi, jogosult ilyen tanúsítványt készíteni. Az energetikai tanúsítvány 10 évig lesz érvényes, de ha a követelmények időközben változnak, akkor újra el kell készíttetni azt, valamint akkor is, ha felújítunk, átépítünk az energetikához kapcsolódó dolgokat, például fűtésrendszert korszerűsítünk, nyílászárókat cserélünk, leszigeteljük családi házunkat, stb.
Fontos, hogy 50 négyzetméter alatti alapterületű épületre – például nyaralóra – nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni. Ugyanakkor lakások esetén kisebb alapterületűre is kell ilyen, ha az egy 50 m2-nél nagyobb épületben van.
Mennyibe kerül?
Bár az energiatanúsítványról szóló végrehajtási rendelet maximálja a költségeket, a gyakorlatban az energiatanúsítvány-árak 12-60 ezer forint között mozognak. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet 5500 forintos óradíjat határoz meg a tevékenységre, valamint azt, hogy mindössze 2 óra számolható el egy lakás energetikai tanúsítására, ami 11 ezer forint lehet, de a helyszíni munka, a feltárás, a szerkezet-meghatározás a jelentősebb költség. Ha tehát a tanúsító úgy gondolja, hogy a feladat például a feltárás miatt speciális feladatnak tekinthető, akkor ez esetben az 5500 forintos óradíjnak legfeljebb 2,5 szerese is felszámítható.
Ennek alapján egy átlagos családi ház tanúsítása a piacon mintegy nettó 30 ezer forintba kerül, egy társasházi vagy panellakásé jellemzően 12-25 ezer forintba. Ez azonban sok mindentől függ: ha egy újépítésű háznál minden adat rendelkezésre áll, nyilvánvalóan a lehető legolcsóbb a tanúsítvány.
Attila
