Ingatlanpiaci tanácsadó blog

A kalandozó ingatlantulajdonosok története

2017. április 10. - Szűcs Attila Ingatlanszakértő

A jelenlegi ingatlanpiacon divat lett lakást hidetni. Több tulajdonos is úgy gondolja, hogy felteszi, kalandozik egy kicsit a piacon, hátha talál valami "balekot", akinek megfelel az az ár, amiért ő már eladná... de honnan tudjuk megszűrni őket? Tapasztalat alapú bejegyzés következik.

family-law.jpg

Kevesebb időm van mostanában írni a blogot, többek között azért, mert mostanában rengeteg olyan megkeresést kapok, hogy szeretném eladni az ingatlanomat de nem mindenáron, mi lenne az az ár, amiért eladható és ne legyen ár alatt? Tehát konkrétan piaci árelemzést végzek most tulajdonosoknak, csak mivel ez a közvetítők alapfeladata, ingyenesen... :) Ez nem baj, szívesen csinálom, mivel általában megbízást is kapok az értékesítésre, de csak és CSAKIS akkor foglalkozom vele, ha az eladás megfelelő érvekkel van alátámasztva. Becsületes ingatlanosként sosem lenne képem átverni a vevőket azzal, hogy ennek vagy annak az ingatlannak milyen jó az ára, amikor mélyen legbelül én nem gondolom ezt... ahogy nem mernék olyan ingatlant sem értékesíteni, ahol nem vagyok biztos abban hogy készen lesz az építkezés, vagy rejtett hiba van.

Okok az értékesítésre

Két fő csoport van, a jó és a rossz okok. Rossz okkal is sokan próbálkoznak és sok ingatlanos segít is nekik ebben, ilyenkor van az, hogy a már alapból magas irányárra még tegye rá az ingatlanos a jutalékát, ami így közvetve generálja a piaci árak emelkedését - ez szörnyen rossz, mivel más tulajdonosok azt látják, hogy ennyiért mennek (vagy nem mennek) az ingatlanok, de az enyém jobb állapotú, még többért teszem fel. És így tovább, és így tovább. Éppen ezért nálunk nincs is ilyen. Megbeszéljük a tulajdonossal, hogy mi az az ár, amit mindenképpen a kezébe szeretne kapni és eszerint kalkulálunk jutalékot, illetve hagyunk rajta alkut. Volt olyan, hogy a tulaj 22.9-ért hirdette az ingatlant, amikor erről beszéltünk vele, azt mondta hogy 22.9-et szeretne kézbe kapni. Így amellett, hogy nem vállaltuk az értékesítést, tájékoztattuk is arról, hogy a jelenlegi ingatlanpiacon szinte lehetetlen alku nélkül értékesíteni... Rossz ok tehát az, hogy egy 20 milliós lakást felteszek 24 millióért "hátha" alapon... "hátha jön egy balek, aki ennyiért viszi, akkor eladom". És ilyenkor jön az ingatlanos, aki elkezdi hirdetni 26.9-ért... mondanom sem kell, mennyire káros ez a piacnak.

Jó ok az értékesítésre például az, hogy kinőtték. Van most olyan értékesítésem, hogy 2 szobás lakásba még ketten költöztek de azóta öten lettek, így kihasználják a CSOK adta lehetőségeket. Imádom az ilyen értékesítéseket, mivel amellett, hogy korrektül lehet segíteni az eladást és a vételt, a cél és az ok is helyes, ahol minden fél boldog lesz: az eladó spórol a CSOK miatt, és nagyobb ingatlanja lesz, a vevő 1-2 millióval olcsóbban vehet lakást (mert egy CSOK lehetőséggel élő család sokkal rugalmasabb pont a CSOK miatt)... mindenki boldog.

Az egész írásnak az a lényege, hogy akár ingatlanosként, akár tulajdonosként, akár vevőként olvasod ezt a cikket, az eladás motivációjával mindig tisztában kell lenni: ha közvetítő vagy és tudod a motivációt, tudod, hogy mennyi alkut lehet esetleg elérni (vagy épp nem foglalkozni az ingatlannal az alku hiánya és az eladó rugalmatlansága miatt), ha eladó vagy, reálisan kell látnod a piacot és észre kell venned, hogy túlárazva nincs értelme foglalkoznod az eladással, ha pedig vevő vagy, akkor mindent tegyél meg azért, hogy kiderítsd, miért akarják az ingatlant eladni. Egy jó ingatlanos ezt percek alatt kideríti, de egy laikus érdeklődő egyáltalán nem biztos, hogy a megfelelő kérdéseket teszi fel ilyen helyzetben.

Attila

Mennyire függ az ingatlanközvetítői szakma az aktuális piactól?

Az elmúlt évek mindenre példát adtak: milyen fent és milyen lent. Pro és kontra.

corporate.jpg

Az ingatlanértékesítési piacon három fél találkozhat: az eladó, a vevő és a közvetítő. 2016-ban az esetek 65 százalékában a tulajdonosok nem bíznak meg szakembert az értékesítési folyamatban, ilyenkor a három szereplőből csak kettő találkozik. Itthon továbbra is sokan ellenségesek az ingatlanközvetítéssel szemben, de ezzel párhuzamosan az utóbbi években egy másik trend is megfigyelhető, ahol a szakma egyre elfogadottabbá válik, de csak komoly feltételekkel: tudásnak és érdemi munkának kell mellé párosulnia. 

Megfigyelhető, hogy egy ingatlanközvetítő csak akkor lesz elismert és megbecsült egy eladó szemében, ha az eladó szakmaként tud tekinteni az ingatlanközvetítőre, ezzel kvázi elismeri azt, hogy a kolléga ért ahhoz amit csinál, tesz az eladásért, tehát megéri neki kifizetni a sikerdíjat, mivel érdemben jobban, gyorsabban és esetenként magasabb áron tudja értékesíteni ingatlanunkat. Sajnos az ingatlanközvetítői szakma nincs Magyarországon megfelelően szabályozva, bárki lehet közvetítő, így az eladók rengeteg alkalmatlan, lusta és passzív "értékesítővel" találkoznak, akik tényleg semmi mást nem tesznek, csak átlagos vagy átlagnál gyengébb fotók készítése után felteszik 2-3 honlapra az ingatlant és várják a csodát...

A piaci változások

Ki merem jelenteni, hogy a válság jót tett az ingatlanközvetítői szakmának. Kihullottak a hozzánemértők, csak azok a tapasztalt és érdemi tudással rendelkező kollégák maradtak, akik bármilyen piacon megtalálják a számításaikat. Általános, hogy válság alatt rengeteg az eladó ingatlan de kevés a felvevő réteg (viszont az átlagnál alacsonyabb árak miatt több a befektetői vásárlás), jó piac esetén bár sok eladó ingatlan van, azok általánosan magas áron, így a befektetők feladata sokkal nehezebb, viszont az egyszeri ingatlanvásárlók komoly százalékot harapnak ki az aktuális piacból. 

Mind az ingatlanközvetítéssel történő eladásnak, mind a saját magunk általi értékesítésnek vannak előnyei is és hátrányai is. Az ingatlanközvetítés során az ingatlan árába bele kell kalkulálni a jutalékot, így ha az eladónak fixen szüksége van egy bizonyos összegre, akkor ingatlanját csak magasabb áron tudja értékesíteni, amivel csökkenti az eladás esélyét abban az esetben, ha ugyanilyen ingatlanok jutalék nélkül kalkulált áron kerülnek be az ingatlanpiacra. Az ingatlanközvetítőnek azonban más ingatlanjára is jelentkezhet vevőjelölt, akinek adott esetben ezt az ingatlant is bemutathatja, így gyorsítva az értékesítés sokszor lassú folyamatán. Ha ingatlanközvetítés nélkül adja el a tulajdonos az ingatlant, akkor ezt a jutalékra fordított összeget, mely igen komoly, akár hétszámjegyű is lehet, megspórolja, viszont potenciális érdeklődőktől esik el.

Ellenben a visszatérő jó piac miatt megint előkerültek a "mezítlábas" ingatlanosok, akik cég háttér és megfelelő adózás nélkül, otthonról kezdenek ingatlanozni, a nagyobb profit reményében... mondanom sem kell, ez nem csak a "kollégának", az eladónak és a vevőnek is kockázatos: számlára senki ne számítson a közvetítőtől...

Összesítés

Két féle közvetítőt lehet tehát megkülönböztetni: a hozzáértőt és a hozzánemértőt. A hozzáértőnek mindegy, milyen a piac: mindenképpen meg tud és meg is fog élni a szakmájából, ingatlanra mindig szükség lesz és mindig lesznek olyan emberek, akik inkább profira bízzák egyik legnagyobb vagyontárgyuk értékesítését. A hozzánemértőknek és a kezdőknek viszont a piaci változásokat komoly szinten figyelembe kell venniük: válság alatt hiába van rengeteg ingatlan a piacon, érdemi felvevőközönség nélkül szinte lehetetlenné válik az eladás, ha nem kapnak ajánlásokat és nincs meg a kellő tudásuk a meglévő aktív ingatlanok árának mozgatásához, 3-4 havonta egy eladásnál nem számíthatnak többre, amiből viszont szinte lehetetlen megélni rendes és megfelelő adózás mellett. Jönnek tehát az adózás nélküli ingatlanosok, ami újabb problémákat szül...

Attila

 

Energetikai tanúsítvány: Mire jó? Mikor kell csináltatni? És egyáltalán minek?

Minden használt és új építésű ingatlan értékesítésekor kötelező megcsináltatni ezt az ún. energetikai tanúsítványt, mivel a tulajdonjog-bejegyzés mellé kötelező csatolni ezt is a Földhivatalhoz, ahhoz, hogy bejegyezzék az új tulajdonos tulajdonjogát. De miért találták ki ezt az egészet és miért van rá szükség, egyáltalán ki csinál ilyet?

energetikai_skala_2016.jpg

Mi az értelme?

A fenti képből egyértelmű lehet az értelme: Magyarországon a háztartások az összes energia 35-45 százalékát használják fel, tehát e területen mindenképp érdemes takarékossági intézkedéseket bevezetni. Ezen az éghajlaton a felhasznált energia hozzávetőleg 80 százalékát fűtésre és használati melegvíz-előállításra használják, a maradék 20 százalék megy világításra, a háztartási gépek működtetésére. A kötelező tanúsítvány az Európai Unió hosszú távú energiapolitikájából következik, amely az 1980-as évektől kezdve növelni szeretné az épületek energiahatékonyságát és a megújuló energiaforrások használatát, ezáltal elérni a kevesebb általános fogyasztást.

Minden energetikai tanúsítványon van egy mező, ahova az energetikus leírja, hogy milyen fejlesztésekkel és felújításokkal, átalakításokkal lehet(ne) gazdaságosabbá tenni ingatlanunk fogyasztását, csökkenteni havi rezsinket. Igazából ez lesz az egyetlen értelmes, átlag laikus emberek által is érthető rész...

Ki készíti?

Van egy ún. energetikai tanúsító képzés, melyet bárki elvégezhet, aki ezt megteszi, jogosult ilyen tanúsítványt készíteni. Az energetikai tanúsítvány 10 évig lesz érvényes, de ha a követelmények időközben változnak, akkor újra el kell készíttetni azt, valamint akkor is, ha felújítunk, átépítünk az energetikához kapcsolódó dolgokat, például fűtésrendszert korszerűsítünk, nyílászárókat cserélünk, leszigeteljük családi házunkat, stb.

Fontos, hogy 50 négyzetméter alatti alapterületű épületre – például nyaralóra – nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni. Ugyanakkor lakások esetén kisebb alapterületűre is kell ilyen, ha az egy 50 m2-nél nagyobb épületben van.

Mennyibe kerül?

Bár az energiatanúsítványról szóló végrehajtási rendelet maximálja a költségeket, a gyakorlatban az energiatanúsítvány-árak 12-60 ezer forint között mozognak. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet 5500 forintos óradíjat határoz meg a tevékenységre, valamint azt, hogy mindössze 2 óra számolható el egy lakás energetikai tanúsítására, ami 11 ezer forint lehet, de a helyszíni munka, a feltárás, a szerkezet-meghatározás a jelentősebb költség. Ha tehát a tanúsító úgy gondolja, hogy a feladat például a feltárás miatt speciális feladatnak tekinthető, akkor ez esetben az 5500 forintos óradíjnak legfeljebb 2,5 szerese is felszámítható.

Ennek alapján egy átlagos családi ház tanúsítása a piacon mintegy nettó 30 ezer forintba kerül, egy társasházi vagy panellakásé jellemzően 12-25 ezer forintba. Ez azonban sok mindentől függ: ha egy újépítésű háznál minden adat rendelkezésre áll, nyilvánvalóan a lehető legolcsóbb a tanúsítvány.

Attila

süti beállítások módosítása