Persze erős idézőjellel kell tekinteni a címre, ugyanis az ingatlan.com-ra feltett hirdetés mindennek nevezhető, csak korrektnek és legálisnak nem. Lényege, hogy az ingatlanosnak nem kell jutalékot fizetni, hanem a megadott emelt díjas, 06-90-es telefonszámot 1500 Ft / percért lehet érdeklődőknek hívogatnia, az alábbi ingatlan volt a hirdetés:

Gondolom mondanom sem kell, hogy 2 szobás 69 nm-es újszerű cirkós lakást talán 10 éve lehetett ennyiért Újlipót bármelyik területén venni, de ez barátainkat egyáltalán nem zavarta, úgy gondolták, ennek lesz aki bedől... HÁT NE LEGYEN! Ordító kamu, szerencsére a com hamar kapcsolt és az irodát is törölték a francba nem csak a hirdetést és szerintem a következő lépésük az lesz, hogy tilos lesz 90-es előhívójú telefonszámot kapcsolattartásra megadni... 

Kérve kérek mindenkit: ne dőljetek be az irreálisan alacsony árú lakáshirdetéseknek és ne gondoljátok azt, hogy milyen szerencsések vagytok, mert egy 50 milliós lakást 30-ért megtaláltatok, csak vakon el kell hogy utaljatok egy foglalót valakinek... NE TEGYÉTEK! Ezek mind csalók és a hirdetési portálok folyamatosan törlik őket, de nem egyszerű megtalálni minden hirdetésüket...

Attila

A magyar ingatlanpiac egyik fájó problémája az az ingatlanközvetítői piacon lévő verseny, ami legtöbbször csak árt az eladó ingatlannak és tulajdonosának. De ez a verseny leginkább nem a jutalékokban ütközik ki, hanem a kiemelésekben és az árazásban. De miért jó az a tulajdonosnak, hogy a lakását x ingatlanos y áron és különböző négyzetméterekkel hirdeti? Egyszerű a válasz: egyáltalán nem jó, de szerencsére van többféle megoldás, mutatom.

Ugyanazon ingatlan 3 hirdetése, 2 különböző ár, 3 különböző négyzetméterár és 2 különböző utca... értelme ennek így? Pont nulla.

Tulajdoni lap

Az egyik fontos alapelvárás lenne, hogy a tulajdoni lap alapján fusson a hirdetés, sajnos sok ingatlanos nem veszi a fáradtságot (és nem költ rá pénzt), hogy a hirdetés megkezdésekor legyen egy friss tullap a kezében, pedig rengeteg fontos információ van a lakás méretein kívül is a lapnak: a tulajdonosok nevei és tulajdoni hányadaik, a hitelek vagy terhelések, az elidegenítési jog, stb... máskülönben honnan tudhatnánk biztosan, hogy a lakás tulajdonosa bízott meg minket? Persze, többször van eltérés, főleg régi polgári házaknál, de ekkor is a tulajdoni lapon lévő méretekkel kellene hirdetni és a szövegbe bele lehet írni, hogy a tulajdoni lapon X nm, a valóságban pedig lézeres felmérés után x+15 nm. Fontos lenne, elenyésző mennyiségű ingatlanos csinálja, de ez van.

Egyforma lehetőségek

Sokan elfogadják, hogy a tulajdonos hirdetheti olcsóbban a lakást, sokan csak ráteszik a jutalékot - és a különböző jutalékmértékek miatt különböző árak lesznek. Ezeket általánosan tiltják a közvetítői szerződések és még az ingatlanos sem foglalkozik vele, ami kifejezetten amatőr dolog... Az egyik értelmes megoldás az lenne, ha a tulajdonos tudatosan adna megbízást maximum 3 értékesítőnek, akik egyforma jutalékkal és hirdetési szabályokkal foglalkozhatnak az ingatlannal. Többnek nincs is értelme odaadni, egy ingatlanos is le tudja fedni a komplett piacot, három már általában túlzás is, de ha a tulajnak több ingatlanos kell, megpróbálhatja... csak legyen a dolog szabályozott. Az optimális amúgy az lenne, ha kiemelt megbízással dolgozna minden ingatlanos, de ez az amerikai "módi" itthon sajnos sokáig álom marad még...

Árösszehasonítás

Ma már léteznek olyan oldalak és alkalmazások, mint pl az Árminimum, aminél a böngészőbe beépülve egy meglepően gyorsan lefutó script átnézi a fontosabb hirdetési portálokat és visszajelez arról, hogy hol, milyen áron fut ugyanaz az ingatlan, amit éppen nézel. Példa: veresegyházi családi házat 72.9 M Ft-ért találtam meg a .com-on, erre már ugrik is föl az üzenet: "ezt az ingatlant megtaláltuk olcsóbban, kattints ide!" Majd az oldalukon látva veszem észre, hogy a helyi ingatlanirodánál már 69.9 M Ft-on fut a ház. Ez adódhat több okból:
- az ingatlanosnak nem szóltak az árcsökkentésről, egyszerűen elfelejtették értesíteni
- az ingatlanosnak szóltak, csak az éppen nem foglalkozik vele és elfelejti, úgymarad
- a tulajdonos fix pénzt beszél meg mindenkivel, amire rá kell tenni a jutalékot, van, ahol ekkora különbségek adódnak
- az ingatlanos mindenfajta megállapodás nélkül levitte a megbeszélt ár alá, hogy őt hívják és ne a többieket

A konklúzió mindig ugyanaz: a vevő megtalálta az ingatlant 3 millió forinttal olcsóbban, logikus módon és a saját pénztárcáját is figyelembe véve azt fogja felhívni, a morális oldal jelen esetben háttérbe szorul, mert ott már csak az adott ingatlanos feladata az, hogy a lecsökkentett árat "lenyomja" az eladója torkán. Ha a tulajdonos amúgyis engedett volna, nincs gond, összehozható, tehát alapvetően a vevő kb ugyanannyiért veszi meg az ingatlant mint amúgy, csak az alku mértéke lesz kevesebb...

Az Árminimum tehát nálam és néhány kollégámnál akiket felkértem hogy teszteljék jól vizsgázott: gyors, egyértelmű és egyszerű a használata, ráadásul elvi akadályai sincsenek, mivel az érdeklődőt visszairányítja az aktuális hirdetőoldalra. Persze a nagy weboldalak biztosan támadni fogják, mivel ha komolyabb szeletet hasítana ki a piacból, Robin Hood-jelleggel a kisebb oldalak felé is irányítana olyanokat, akik eddig csak a nagy weboldalakon böngésztek, de hogy találnak-e fogást? Szerintem nem. :) Itt láthatsz róluk videót és telepítheted a böngésződbe (ne aggódj, nem lassítja le a géped és nem kapsz vírust sem...:) )

Attila

Jelen bejegyzés nem reklám, csupán saját tapasztalatok alapján megírt véleménynyilvánítás, amivel segíteni próbálok az embereknek a tudatos ingatlanos megválasztásában és megbízásában.

Még az első bejegyzéseim egyike volt az első rész 2016 végén, durva, hogy azóta több mint 120 bejegyzés hagyta el ujjaim... nem mondanám magam grafománnak, de úgyfest, ez már levakarhatatlan jelző lesz... :) 

Az előző bejegyzésemben szóba került az alkóv, lichthof és az erkély/terasz különbség, ma újabb szavak és kifejezések jönnek, amikkel egy laikus nem biztos hogy tisztában van: nem csak a helyesírásával, egyáltalán a jelentésével sem.

Avulás

A vagyonértékelésben használatos, az állóeszköz halmozott, pénzben, vagy százalékban kifejezett értékcsökkenését jelenti. Az avulás oka az idő múlása miatti kopás, elhasználódás, értékvesztés. Nem kizárólag műszaki, hanem gazdasági, erkölcsi és piaci tényezők is változtatják az avulást.

Elidegenítési és terhelési tilalom

A tulajdonos rendelkezési jogát, vagyis az ingatlan forgalomképességét kizárja, illetve korlátozza. A tulajdonos az ingatlant a tilalom fennállása alatt engedély nélkül másra nem ruházhatja át, illetve azt nem terhelheti meg. Az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlanra vonatkozó jogszerzést korlátozza. Az elidegenítési és terhelési tilalom keletkezhet szerződés, öröklési szerződés, végrendelet, továbbá jogszabályi rendelkezés, bírói határozat alapján, tehát ez az a tilalom, amit a bank ráterhel a hitellel terhelt ingatlanokra a jelzálogjog mellett.

Elővásárlási jog

A lényege az, hogy amennyiben a tulajdonos az ingatlanát el kívánja adni, úgy az elővásárlásra jogosult azt egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja. Az elővásárlási jog gyakorlásának feltétele, hogy a tulajdonos el akarja adni az ingatlant. Ha az ingatlant elővásárlási jog terheli, a tulajdonos a kapott vételi ajánlatot köteles közölni az elővásárlási jog jogosultjával. Ha az elővásárlási jogosult az ajánlatot elfogadja, az adásvételi szerződés létrejön. Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem válaszol, nem nyilatkozik, az eladó az ingatlant eladhatja az eredeti ajánlattevőnek. Az elővásárlási jog személyhez kötött, a jogosult nem ruházhatja át, halálával a jog megszűnik. Ezen jog megállapodás vagy jogszabály alapján is keletkezhet, közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat jogszabály alapján illeti meg. Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni a tulajdoni lap III. részére.

Tűzfal

A minap megkaptam azt a kérdést, hogy miért nem engedik őt mint tulajdonost a szűzfalra ablakot nyitni, hiszen nincs ott semmi... Szóval a tűzfal (nem szűzfal), az épületnek – általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló – olyan nyílás nélküli határfala, amelynek tűzállósági határértéke megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek, és amely a tetőhéjazat fölé emelkedik. Anyaga nehezen, vagy nem éghető tűzvédelmi kategóriájú építőanyagokból kell, hogy álljon, azaz beton vagy tömör tégla. Ebből adódóan kifejezetten tilos ablakot nyitni rá, hiszen ekkor tűzállósága sérül.

Patio

Nem terasz, hanem a ház belső – általában szögletes és kis alapterületű – fedetlen udvara. A már a rómaiak által is ismert és használt díszes udvarok az esővíz elvezetésére és gyűjtésére szolgálnak. A következő kép tökéletes példa a patiora.

Hirtelen ennyi, ha igény van rá, jövök még hasonló fogalmakkal és jelentéseikkel :)
Lassan itt van újra a hétvége és vége az indiánnyárnak, akinek lehetősége van még rá, élvezze a jó időt! Szép napot mindenkinek!

Attila